2014. jan. 25.

Laurell K. Hamilton: A nevető holttest (Anita Blake, vámpírvadász 2.)

Fülszöveg:
Anita Blake visszatér!
A város legdögösebb vámpírvadászának és halottkeltőjének még mindig nincs pasija, de problémája annál több. Először visszautasítja egy gazdag és befolyásos üzletember felkérését, hogy támasszon fel egy háromszáz éves holttestet. Nagy hiba. Aztán magára haragítja a valaha élt egyik leghatalmasabb vudu papnőt. Ez még nagyobb hibának bizonyul. Ha mindez nem lenne elég, Anita belekeveredik egy véres gyilkosságsorozatba is, melynek titokzatos elkövetője a békés kertvárosokban lakó családokat veszi célba. Lehet, hogy minden mindennel összefügg? Anitának minél előbb meg kell oldania a rejtélyt, ha nem akar újabb ártatlan áldozatokat. És kénytelen ellenállni a város új vámpírura, Jean-Claude csábításának is, különben mindörökre búcsút mondhat a lelkének.


Hosszú halogatás után nem sokkal ezelőtt belevágtam Hamilton eposzi jellegű könyvsorozatába (igen, vagy 20 részből áll a sorozat) és egyáltalán nem bántam meg a dolgot. Az első könyv remek bevezetője volt a történetnek és bejött annyira, hogy akarjam a folytatást. Így elhatároztam, hogy mostantól havonta egy könyvet fogok elolvasni Anita Blake-ről, és így szép lassan fogok haladni. Egészen addig, amíg át nem vált valami másra a történet, ami már nem fog annyira tetszeni, mint a korábbi kalandok. (Ez mindenki szerint kb. a 10. könyv környéke körül következik be, majd meglátjuk engem hogyan érint a változás.)

Nem tudom miért halogattam ilyen sokáig Anita Blake-t, mert ez egy olyan történet, amit szerintem egyenesen nekem találtak ki. Erős női főhős, aki közben szarkasztikus, hisz magában, nem egy öntelt ribanc, de mégis emberi, vannak hibái, amitől egy igazán reális karakter válik belőle. Szeretnék egy ilyen barátnőt magam mellé, vagy szeretnék én magam olyan lenni, mint Anita. Remek a történet. A második részben ugyanúgy kapunk egy nyomozási szálat, sőt három történet szál indul el az elején, amelyek a végén természetesen egymásba kapcsolódnak és alkotnak egy egészet, így végül minden a helyére kerül és lelepleződik az "összeesküvés". Általában nem kellenek magasan fejlett Sherlock Holmes képességek, hogy kitaláljam egy könyv történeti csavarait, vagy hogy ki a bűnös/tettes, akit keresnek, és a végén szinte már fájdalmasan egyértelmű volt, hogy mi folyik itt igazából, de addig még én se tudtam összerakni a képet.


Hamilton még mindig szépen ír, ezzel sincs gond, tökéletesen adagolja a beszélgetős érzelmi, a nyomozási és verekedős valamint a horrorisztikus elemeket. Most jöttem rá igazából, hogy az Anita Blake egy kőkemény horror könyv, igazi felnőtt urban fantasy, és annak is egy igazán sötétebb tónusú változata. Persze az első részben is volt vér, halál meg miegymás, de azt mégse éreztem olyan nyomasztó hangulatúnak és undorítónak, mint A nevető holttestet. Ez sokkal sötétebb lett, mint az elődje, és sokkal gusztustalanabb, a meggyilkolt (megevett) emberek leírása még számomra is undorító volt, pedig hát én könyveken nem nagyon szoktam elszörnyülködni. Mindez nem baj, ezzel egyedi ez a történet. Annak pedig különösen örülök, hogy a vámpírok igen kiemelkedő szerepet játszanak a többi természetfeletti lény mellett, mert hiszen nekem mindig a vámpírok lesznek a kedvenceim. (És nem a Twilight láz, hanem Anne Rice miatt)

A történet kellően fordulatos, förtelmes és izgalmas ahhoz, hogy ne tudjak belekötni. Ezzel most sem volt gond. A karakterek még mindig kedvencek, szerintem számomra ebben az évben a legjobb női főhős Anita Blake marad, nem hiszem, hogy valaki le tudja majd szorítani a képzeletbeli trónról. A főszereplő mellett a többiek még nem kaptak olyan mély érzelmi töltetet, hogy igazán a kedvenceimmé válhassanak, de azért vannak olyanok, akik már most felkeltették a kíváncsiságom. St. Louis új vámpírúra Jean-Claude érdekes karakter lehet, ha végre nem csak annyit fogunk belőle látni, hogy folyton Anitát nyaggatja legyen a halandó rabszolgája, vagy mije. Nagyon érdekel Anita meddig tud még ellenállni és Jean-Claude mikor keményít be, amikor megunja a "kedves udvarlást". Nem tűnik valami türelmes alaknak és Anita nem csinálhatja ezt vele hosszú távon.

Még mindig azon az állásponton vagyok, hogy eddig remek a sorozat, de fogalmam sincs hogy lehet ezt az egészet 20 KÖNYVÖN keresztül elhúzni. El sem tudom képzelni mi minden fog még itt történni, ami megtölt 20 könyvet. Mindenesetre, következő hónapban folytatom a harmadik könyvvel Anita Blake kalandjait. (És remélem most már szerez valami pasit maga mellé.)

Bővebb információk a könyvről:
http://moly.hu/konyvek/laurell-k-hamilton-a-neveto-holttest
Értékelés: 5/4

1 megjegyzés:

  1. Szia, benne lennél egy oldal cserében? Az oldalamon tudsz nekem írni.
    http://anegyelem.blogspot.hu/

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...