A következő címkéjű bejegyzések mutatása: grisa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: grisa. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. máj. 7.

Shadow and Bone (Árnyék és csont) 2. évad összegzés


A történet:
A sötétség nem hal meg soha.
Az Igaz-tengeren át menekülő Alina, akit a Zónában meggyilkoltak szellemei kísértenek, új életet kezd Mallal egy ismeretlen földön, miközben igyekszik titokban tartani napidéző voltát. Ám sokáig nem hagyhatja maga mögött sem a múltját, sem a sorsát.
Az Éjúr rettenetes új hatalom birtokában hagyta el az Árnyzónát, és veszedelmes tervet sző, ami a végsőkig próbára teszi a természeti világ határait. Alina egy hírhedt kalóz segítségével visszatér a szeretett országba, elszántan, hogy elszántan szembeszálljon a Ravkára törő erőkkel. De ahogy a hatalma növekszik, Alina úgy süllyed egyre mélyebbre a tiltott mágiába és az Éjúr játszmájába, és távolodik el egyre jobban Maltól. Választania kell hazája, a hatalom és a szerelem között, amiről mindig úgy hitte, az vezérli – különben azt kockáztatja, hogy mindent elveszít a közelgő viharban. (Leigh Bardugo: Ostrom és vihar könyv fülszöveg)

Anno mikor megjelent, imádtam az Árnyék és csont sorozat első évadát, szerintem remek lett az elejétől a végéig a kisebb hibái ellenére. Jól átgondoltan rakták össze a sztorit, szinte művi pontossággal és igen kreatívan fűzték egybe a Grisa trilóga első könyvének és a Hat varjú duológia karaktereinek a szálait. Nem volt kérdés, hogy várom a folytatást, csak az volt a gond, hogy nagyon sokat kellett várni rá, így mindenki, de én legalábbis valami remekművet vártam, ha már ennyi idejük volt elkészíteni a második évadot. Nagyok voltak az elvárásaim, mert azt szerettem volna, ha a második évad minimum megüti az első színvonalát, de az még jobb lett volna, ha túlszárnyalja azt. Nagy bánatomra egyik sem történt meg.

Tudnotok kell, hogy a Grisa trilógiának csak az első könyvét olvastam, nem hozott lázba a könyv annyira, hogy a kezembe vegyem a folytatást, főleg mivel elég rossz kritikákat olvastam a második és a harmadik könyvről. Így nem tudom a sorozatot a könyvekhez hasonlítani a továbbiakban, csakis arról tudok véleményt írni, amit a sorozatban láttam. A Hat Varjú duológia nagy kedvencem, többször újraolvastam, így ezt betéve ismerem az elejétől a végéig. Nem tudom mi lehetett a gond, talán a Grisa trilógia második és harmadik könyve tényleg olyan unalmas, vontatott és rossz, ahogy több könyves kritikában olvastam, de a sorozat készítői úgy döntöttek, hogy a két könyvet együtt adaptálják a második évadban és ezt megspékelik természetesen a Varjakkal, mert ők nem maradhatnak ki. Az eredmény egy nagy összevisszaság, katyvasz és elsietett történetszálak halmaza lett, így aki az első évadból se értett semmit, az most már végképp nem fog.


Sajnálom, de nekem iszonyat nagy csalódás volt a második évad. Rögtön a márciusi premier során megnéztem, de annyira nem tetszett, hogy hagytam neki egy kis időt és akkor nem írtam róla. Most nemrég újranéztem, hátha másodjára jobb lesz vagy nem tudom, de sajnos másodjára ugyanaz a véleményem. Nagyon rossz lett a második évad, szinte mindenbe és mindenkibe bele tudnék kötni (amit meg is fogok tenni mindjárt szép sorban), és sajnos alig találtam benne néhány dolgot, ami tetszett. És higgyetek nekem ezt én sajnálom a legjobban, mert az első évadot nagyon imádom még mindig, de ahhoz viszonyítva ez a második valami borzalom lett.

Kapkodás, kapkodás hátán, semmi sincs normálisan elmagyarázva, a karaktermélyítést pedig hagyjuk, mert annak szemernyi nyoma sincs itt. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a két főszereplő végtelenül unalmas, Alina és Mal a leggyengébb láncszem az egészben, ami azért gond, mert az idő java részében velük kell foglalkoznunk. Ezzel párhuzamosan alig kaptunk Alina és Éjúr közös jeleneteket, sőt az Éjúr alig szerepelt a történetben és amikor igen, akkor végig messze volt a többiektől önmagában és haldoklott, tehát nem volt valami izgalmas az ő történetszála sem. Bár azon magamban azért elég jót mosolyogtam, hogy részről-részre egyre jobban megnyomorodott szegény és egyre rosszabbul nézett ki. (Bár nem mintha Ben Barnes bármikor rosszul tudna kinézni, hiszen az egyik leghelyesebb férfi a világon, de a készítők azért erősen próbálkoztak, hogy elcsúnyítsák szegényt. Az más kérdés, hogy ezen a téren se jártak sikerrel.)


Nyikolaj rendben volt a maga módján, mint új karakter, bár azért nála is nagyobb meglepetést vártam, az ikrek pedig nem tudom minek kellettek ide, mert semmi létjogosultságukat nem éreztem. Most ők kemény harcosok lettek volna, vagy inkább csak poénforrásnak kellettek ide? Gondoljatok bele, teljesen felesleges karakterek voltak a történetben, nélkülük is meg lehetett volna oldani mindent, sőt mintha ott sem lettek volna sokszor. Így hogy a Varjak beleszövődtek a fő történetszálba, minden lényeges dolgot őt csináltak, így az ikreket ki lehetett volna nyugodtan hagyni. A könyvben biztosan van létjogosultságuk, hisz ott nincsenek ott a Varjak ugyebár.

A következő amit nem tudtam hova tenni, hogy egyrészt miért derült ki ilyen gyorsan, hogy Jesper grisa, én ezt még nem fedtem volna fel, csak később ahogy a könyvben volt. Másrészt értem én, hogy Jesper és Wylan milyen aranyos páros és meg kell adni a népnek amit látni szeretnének, de most komolyan… mi volt ez a sorozatbéli Jesper és Wylan? Hogy egy mit tudom én milyen szórakozóhelyen már korábban összefutottak és összejöttek egyszer, így ismerték egymást ezelőtt? Kérem szépen, Wylan hogy a hét pokolba kerülne ilyen hely közelébe? Most komolyan, Wylan mikor csinálna ilyet? Jesperből még kinézi az ember, oké, de Wylen kérem szépen? Aztán meg csak összegabalyodtak újra nagyjából 2-3 rész alatt és kész. Nagyon nem tetszett, amit a sorozatban a kapcsolatukkal műveltek, szerintem elrontották az egészet.

A Varjakat valahogy bele kellett fűzni a második évad történetszálába ismét, és hát a saját sztorijukat még későbbre tartogatják, így valami új történetet kellett kitalálni. A készítők ezt úgy oldották meg, hogy az évad első felében megkapjuk a Jesper és Wylan szálat, Nyina és Wylan csatlakozik a Varjakhoz, valamint letudjuk Kaz bosszúját Pekka Rollins ellen. Az évad második felében pedig mennek segíteni Alinának, Malnak és Nyikolajnak az Éjúr elleni harcban. Őszintén szólva nem tudom jó volt-e ez így, hogy ilyen hamar letudtuk Kaz nagy bosszúját Pekka Rollins ellen, hisz Kaz ezt direkt mindig a dolgok végére tartogatta. Ez hajtotta, ez űzte előre, a bosszúvágy fűtötte a vágyait és vezette őt az életében, mindent ezért tett. Most hogy túl van rajta, kicsit úgy érzem mintha Kaz karaktere elvesztette volna a lényegét és a fő motivációját. Meglátjuk mi lesz ezzel a folytatásban, talán ennek ellenére Pekka Rollins marad tovább és nem merül ki ennyiben az ellenségeskedésük.


A legnagyobb bajom a második évaddal a vége. Habár nem olvastam a második és a harmadik könyvet, de azt tudom mi lett annak a lezárása, ami kövezzetek meg, de szerintem jó kis lezárás volt. Nem értem miért kellett ezt megváltozhatni a sorozatban és azt sem értem, hogy Alina hogyan lett hirtelen gonosz. Na, jó gonosz még lehetne, amiért tiltott mágiát használt, ezt aláírom. De mégis hogy a fenébe kapta meg az Éjúr erejét? Én maradtam le valamiről vagy mi a szösz? Alina Napidéző volt és kész. Attól mert gonosszá válik, hirtelen nem kap teljesen új képességet. Ha lesz folytatás, akkor remélem ezt értelmesen megmagyarázzák, mert jelenleg ez az egész egy nagy baromság. Meg miért kellett ezt az erőltetett folytatási lehetőséget megteremteni?

Bőven elég lett volna, ha Alina, Mal és az Éjúr története itt lezárul, ha már annyira unalmas és vontatott volt, hogy a két könyvet egy évadban dolgozták fel ugyebár. Aztán folytathatták volna csak a Hat Varjú duológiával, mondjuk az lehetett volna egy spin-off sorozat, egy vagy két évadban tökéletesen fel lehetett volna dolgozni a Hat Varjú könyvek történetét egy spin-off sorozatként. Nyikolaj könyveit még nem olvastam, lehet ezen a vonalon akarják folytatni a sorozatot a harmadik évadban. Hogy nem csak Nyikolajt szállja meg a démon, hanem Alina is gonosz lesz és együtt fognak küzdeni a bennük élő sötétség és gonosz ellen? Milyen másik irányba lehetne tovább vinni ezek után a harmadik évadot?

Kaz és Inej még mindig nagy kedvenceim, bár amit ők leműveltek a második évadban, néhány helyen itt is felszaladt a szemöldököm. Mondjuk a lezárást itt sem tudom hova tenni. Inej miért ment el, mikor most jön majd a jégudvari balhé? Itt is furán oldották meg a lezárást. Nyina és Matthias történetszála több volt, mint amire számítottam, bár nekem még ez is nagyon kevésnek számított, jobb lett volna, ha többet szerepelnek együtt. Külön-külön viszont jók voltak, már amennyi játékidőt kaptak ugyebár.

Összességében hatalmas csalódás lett számomra a második évad, túl zsúfolt, túl sok, túl gyors és ennek ellenére mégis hiányérzetet hagy maga után bizonyos karakterek és a legtöbb történetszál esetében. A Varjakat továbbra is imádom, bár néhány velük kapcsolatos változtatás se tetszett. Úgy érzem, hogy túl sokat akartak a készítők egyetlen 8 részes évadba belepakolni, mindent és mindenkit meg szerettek volna adni a rajongóknak, csak az épp nem úgy sült el, ahogy azt ők szerették volna.
Nem tudom lesz-e harmadik évad, ezek után én személy szerint nem vágyok rá. Viszont azt nagyon remélem, hogy legalább a Varjak spin-off sorozatot megkapjuk, egy évadban tökéletesen fel lehetne dolgozni a Hat Varjú könyveket. Hírek még nincsenek ez ügyben, meglátjuk mi lesz. Addig pedig nem tehetünk mást, csak várakozunk.
Értékelés: 10/5

Előzetes:

2021. szept. 23.

Shadow and Bone (Árnyék és csont) 1. évad összegzés


A történet:
Alina ​Starkova sosem várt túl sokat az élettől. A határháborúk során elveszítette a szüleit. Árvaként csupán egyvalakire számíthatott. Egy másik kis földönfutóra, Malra, a legjobb barátjára. Ám mostanra már rá sem számíthatott. Mindkettőjüket besorozták hazájuk, Ravka anyácska hadseregébe. A két fiatalnak életveszélyes küldetésre kell indulnia az Árnyzónába. Ezen az iszonyatos helyen a földöntúli sötétség az úr, ahol valósággal hemzsegnek az emberevő szörnyetegek. Amikor támadás éri a katonai konvojukat, mindannyiuk élete veszélybe kerül. Ám Alina ekkor olyan titokzatos erőnek adja tanújelét, amiről mindaddig még ő sem tudott. A csodálatos megmenekülés kiszakítja a hétköznapok világából… Meg sem áll a fővárosig, az uralkodó udvaráig, ahol az árva lány is a Grisa testvériség tagja lesz. Vezetőjük, a titokzatos Kom úr úgy véli, Alina az, akire oly régóta vár Ravka sokat szenvedett népe. A legfőbb varázsló szerint az Alinában rejtőző erő képes lesz elpusztítani az Árnyzónát. A cári udvar fényűző forgatagában sokan Kom úr új kegyeltjének tartják a lányt, aki csak nehezen tud beilleszkedni Mal nélkül. Miközben hazája egyre nagyobb veszélybe kerül, feltárul előtte egy hajmeresztő összeesküvés. Dönteni kell. Szembeszáll a birodalom leghatalmasabb nagyuraival? Egyedül a múltja mentheti meg… hogy Alina megmenthesse a jövőt. (Forrás: moly.hu, könyv fülszöveg)

Mikor felkerült a sorozat a Netflixre akkor csak olyan "nézzünk bele, mit veszthetünk" alapon próbálkoztam meg vele és bíztam benne, hogy nem lesz olyan rossz. Nem voltak nagy elvárásaim, hisz a könyvsorozat első része se jött be annyira, hogy izgatottan várjam a sorozatos adaptációt, de gondoltam adok neki egy esélyt, mert épp semmi jobbat nem találtam akkoriban a Netflixen. Aztán képzelhetitek mekkorát néztem, mikor teljesen beszippantott a sorozat és alig két nap alatt ledaráltam a 8 részes első évadot. Felirattal néztem, mint általában mindent.

Ha őszinte akarok lenni, a nagy szerelemnek azért sok köze volt ahhoz a tényhez, hogy a sorozat az írónő mindkét Grisa univerzumban játszódó könyveit adaptálja és nem csak az Árnyék és csont könyveket. Az a tény, hogy a Hat varjú könyvek szintén helyet kaptak a sorozatban szerintem iszonyat jó ötlet volt, mert lássuk be, ha kivennék a Varjak történetszálát belőle, akkor elég sokat veszítene a sorozat az izgalmakból és a lendületből. Persze itt az első évadban még nem a Hat varjú könyvek történetét adaptálták, hanem írtak nekik egy előzménytörténetet úgy, hogy az reálisan és szervesen illeszkedjen a fő Árnyék és csont történetszálhoz.


Ebből már mindenki számára világos lehet, hogy a sorozat két fő történetszálon fut, a két könyvsorozat története mentén, de mégis egymáshoz tökéletesen illeszkedve. Kicsit gyorsan és kapkodva vágunk bele a kalandokba, a nézőnek gyorsan fel kell vennie a fonalat és nagyon oda kell figyelnie, ha tartani akarja az iramot és meg akarja érteni, hogy ki kicsoda, mit tud, mit akar, hol van éppen. Nagyon sok fontos karakter bukkan fel már az első részben, több helyszínen játszódik a történet, és csak úgy ömlik ránk a sok információ. Én persze nagyjából tisztában voltam legalább az Árnyék és csont könyv történetével, karaktereivel, így értettem a dolgokat, de a sok kritikát olvasva számomra az jött le, hogy az "avatatlanok" nem igazán értettek sok mindent és hogy miképp is függnek össze a karakterek és a történetszálak.


A sorozat megnézése előtt a Hat varjú könyvhöz még nem volt szerencsém, de utána rögtön elolvastam, és nem is értem, hogy maradhatott ki eddig az életemből. Imádtam, és örülök, hogy a sorozat miatt így utólag megismerhettem az írónő másik könyvsorozatát, ami valljuk be sokkal jobban bejött számomra. Személy szerint nekem azért jött be ennyire a sorozat, mert kaptam egy izgalmas és látványos fantasy történetet, melynek cselekménye több szálon futott össze, benne remek karakterekkel, fordulatotokkal és persze humorral, mert abban sem szenvedhettünk hiányt. Persze senki ne várjon valami nagy egyediséget, mert itt van minden, amit már eddig is láttunk vagy ezerszer, de mégis működik és engem abszolút meggyőzött.


A karakterek közül a Varjak és Éjúr lettek a kedvenceim, és szerintem senkinek se kell magyaráznom, hogy miért. Kaz, Inej és Jesper úgy tökéletesek ahogy vannak, mindhárman remek karakterek, az Éjúr pedig remek főgonosz, akiről már az első pillantásra egyértelmű, hogy nem olyan ártatlan és segítőkész, mint amilyennek mutatni akarja magát. Alina még mindig egy naiv butuska kislány, Mal a sorozatban lapos és súlytalan, amit nem is értek, mert őt speciel a könyvben kedveltem. Aztán Nyina és Matthias mellett se mehetek el szó nélkül, mert habár eddig igen keveset szerepeltek, de ők is nagyok jók voltak a saját történetszálukon. Várom, hogy a második évadban csatlakozzanak a Varjakhoz és hogy miként fogják a történetüket folytatni immár Kazékkal együtt.


Külön érdekesség, amit semmiképp se hagynék ki, hogy a sorozatot nálunk Magyarországon forgatták és rengeteg budapesti és egyéb magyar helyszín fellelhető benne az avatottabb szemeknek. Remélem a második évadot is itt fogják forgatni, és akkor már sokkal nagyobb hype lehet körülötte, mert az első évad megjelenésekor nagyon futott a Netflixen és igen masszív rajongótábort gyűjtött maga köré. Ez mondjuk nem meglepő, mert igen könyvhű és remekül sikerült könyvadaptációról van szó, remek castinggal, izgalmas történettel és sok-sok humorral.
Én nagyon várom a második évadot, remélem mihamarabb érkezik majd, bár ehhez az kellene, hogy elkezdjék forgatni, ami tudtommal még nem történt meg. De bízom benne, hogy hamarosan így lesz.
Értékelés: 10/8

Előzetes:

2015. szept. 27.

Leigh Bardugo: Árnyék és csont (Grisa 1.)

Fülszöveg:
Alina Starkova sosem várt túl sokat az élettől. A határháborúk során elveszítette a szüleit. Árvaként csupán egyvalakire számíthatott. Egy másik kis földönfutóra, Malra, a legjobb barátjára. Ám mostanra már rá sem számíthatott. Mindkettőjüket besorozták hazájuk, Ravka anyácska hadseregébe. A két fiatalnak életveszélyes küldetésre kell indulnia az Árnyzónába. Ezen az iszonyatos helyen a földöntúli sötétség az úr, ahol valósággal hemzsegnek az emberevő szörnyetegek. Amikor támadás éri a katonai konvojukat, mindannyiuk élete veszélybe kerül. Ám Alina ekkor olyan titokzatos erőnek adja tanújelét, amiről mindaddig még ő sem tudott. A csodálatos megmenekülés kiszakítja a hétköznapok világából.. .
Meg sem áll a fővárosig, az uralkodó udvaráig, ahol az árva lány is a Grisa testvériség tagja lesz. Vezetőjük, a titokzatos Kom úr úgy véli, Alina az, akire oly régóta vár Ravka sokat szenvedett népe. A legfőbb varázsló szerint az Alinában rejtőző erő képes lesz elpusztítani az Árnyzónát. A cári udvar fényűző forgatagában sokan Kom úr új kegyeltjének tartják a lányt, aki csak nehezen tud beilleszkedni Mal nélkül. Miközben hazája egyre nagyobb veszélybe kerül, feltárul előtte egy hajmeresztő összeesküvés. Dönteni kell. Szembeszáll a birodalom leghatalmasabb nagyuraival? Egyedül a múltja mentheti meg… hogy Alina megmenthesse a jövőt.

Ahogy így nézegettem, a korábbi könyvsorozataimmal nagyjából sikerült felzárkóznom, és aminek kijött az utolsó része, azt pedig be is fejeztem. Amivel nem haladtam előre, az pedig olyan, amit nem is tervezek tovább olvasni, mert már az első rész se ragadott magával annyira, hogy érdekeljen a folytatás. Legalábbis addig nem, amíg találok más sokkal érdekesebbet, amit olvashatok. Így most az új könyvek felé vettem az irányt, és épp ezért nem restelltem belekezdeni egy új könyvsorozatba. Régóta érdekelt a Grisa trilógia és most valahogy hozzá volt kedvem, így került hozzám.

Anno a megjelenése alkalmával emlékszem, hogy felfigyeltem a könyvre és rögtön várólistára tettem, de ahogy telt az idő kissé feledésbe merült. (Sok könyvvel vagyok így egyébként.) Most viszont eljött az idő hozzá, de ez idő alatt azt a keveset is elfelejtettem, amit korábban sikerült megtudnom a történetről, így gyakorlatilag nulla információval vágtam neki. Ami végül is remek, hisz nem vonta el a figyelmemet semmilyen spoiler, és nem volt rám hatással mások véleménye. Nem tudtam mire számítsak, de azért nagyjából azt kaptam, amit vártam. Egy tipikus YA könyvet, némi egyediséggel fűszerezve, ami habár tényleg egyedinek hangzik, de valójában mégsem az.

Hogy mit értek ezalatt? Adott nekünk a Grisák világa, akik ebben a misztikus és izgalmas cári királyságban élnek. Természetfeletti erővel rendelkeznek és több csoportba vannak osztva. Mindegyik csoport egy speciális képességgel rendelkezik, és a csoporthoz való hovatartozásukat a ruhájuk színe is jelöli. Természetesen vannak kívülállók is, mint Éjúr, aki egyedi erővel rendelkezik, vagy épp Alina, aki szintén különbözik mindenki mástól. Érdekesen hangzik, de ha jobban belegondolunk ugyanolyan ők, mint a boszorkányok, csak épp a Grisa nevet kapták. Ja és azt majdnem elfelejtettem, hogy minden Grisa csodaszép, mert hát gyönyörű főszereplők nélkül nem is YA regény a YA regény. (Remélem éreztétek az iróniát.) Nem azt mondom, hogy nem tetszett ez a természetfeletti világ, mert végül is tetszett, csak az nem, hogy többnek akart tűnni, mint ami. Szimpla boszorkányokról volt itt szó kérem szépen.

Ami viszont teljesen magával ragadott az maga az orosz folklór és hangulat megelevenítése. A történet egy olyan kitalált cári királyságban játszódik, ahol cár uralkodik, és ahol a Grisák a hadsereg egy speciális alakulatát képezik. Tetszettek az orosz nevek, az orosz királyság dekadenciájának megelevenedése, a hangulat és a miliő, amit az írónő az orosz kultúra köré épített ki. Mindig is vonzott Oroszország és a szépséges nagyvárosai, és életem egyik fő célja, hogy egyszer eljussak Moszkvába és/vagy Szentpétervárra. (Valamikor csak össze fog jönni, ezzel biztatom magam.)


A Grisák vezetője Éjúr, aki a cári hatalom megdöntésére törekszik, és aki a Grisák felemelkedéséért harcol, amit persze a saját hatalmának kiterjesztésére is használ, ehhez sikeresen manipulálva mindenkit maga körül. Főleg Alina-t, ami nem volt számára nehéz feladat, mert Alina az egyik legnaivabb főhős, akivel valaha könyvekben találkoztam. Egy helyes férfi, akitől egyébként mindenki fél és akitől mindenki óva inti, szól hozzá két szép szót, ő pedig szinte rögtön a karjaiba olvad. Azt hittem kénytelen leszek elviselni egy szerelmi háromszöget, de szerencsére a végére ez feloldódott, és nem ebbe az irányba ment el az írónő, és nagyon remélem, hogy ez így is marad. Főleg eztán lenne fura, ha Alina még valaha hinne Éjúr szavainak. (Bár amilyen naiv néha, még azt is kinézem belőle.)

Szóval igen, Alina nem lett a kedvencem, egyszerűen olyan naiv és végtelenül butácska volt végig a történet folyamán, hogy csak fogtam a fejem és nem hittem el, hogy valaki ennyire életképtelen lehet. Erőteljesen hasonlított Bellára az Alkonyatból, ha engem kérdeztek. Semmit nem volt képes egyedül megcsinálni. Vagy Mal, vagy pedig Éjúr irányította az életét, vagy az egyik, vagy a másik alakította a dolgait, ő meg csak tette, amit mondtak neki. Szinte egy önálló gondolata nem volt. Mintha a végére mutatott volna némi fejlődést, ezt nem tagadhatom le, de remélem a folytatásban azért jobban önállósodik és megerősödik lelkileg. Viszont tetszett a közte és Mal közötti gyerekkori barátság leírása és a kapcsolatuk alakulása. Mal sokkal szimpatikusabb számomra, mint Éjúr, és imádtam Alina-t és Malt együtt. Várom, hogy milyen kalandokba keverednek majd a folytatásban, és hogy mikorra tudják végre tisztázni magukban és egymás felé is, hogy mit éreznek a másik iránt.

Összességében tetszett a könyv, de inkább csak az orosz hangulat és a régi orosz dekadencia felelevenítése és egészen kellemes újraélesztése miatt. Több klisével operál sajnos a könyv, amit már ezerszer láttunk a műfajban, mégis a mesésen könnyű hangulat, az olvasmányos stílus és Alina és Mal párosa miatt, akiket imádtam, többnyire tetszett a könyv és egészen elszórakoztatott. Ha a helyén kezeljük, akkor igenis elég jó a műfajában, és ha nem várunk tőle túl sokat, akkor éppen megfelelő olvasmány lehet. Remélem viszont, hogy Alina a folytatásban kellően megerősödik, mert itt egy hihetetlen naiv és butácska fiatal lány volt, akit mindenki dróton rángatott. És ha ilyen marad, azt hosszú távon biztosan nem tudom majd elviselni. A könyv vége jóval izgalmasabb folytatást ígér, így valamikor biztos folytatni fogom.
Ui: A borító nagyon tetszik, mind a kép, mind a színvilág, mind a betűk stílusa. Nagyon egyedi és ötletes.

További információk a könyvről:
http://moly.hu/konyvek/leigh-bardugo-shadow-and-bone-arnyek-es-csont
Értékelés: 5/4
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...