2016. máj. 30.

The Originals (Az Eredeti Vámpírok) 3. évad összegzés


A történet:
A Mikaelson család története tovább folytatódik. Klaus és Elijah még mindig haragban vannak azért, amit Klaus tett Haley-vel, miközben Elijah keresi a módot arra, hogy megtörje a lányt sújtó átkot. Freya a család immár teljes jogú tagjaként boszorkány képességeit bevetve segíti Klaus-ékat, amikor arra szükség van. A rövid ideig tartó nyugalmat az bolygatja fel, hogy felbukkan Klaus első teremtménye, Lucien, aki aggasztó hírekkel érkezik melyben az Ősi család vesztét megjósoló próféciáról beszél. A prófécia mindenki életét megváltoztatja és Klaus-éknak fel kell készülniük arra, hogy egy év belül mindannyian elbuknak... kivéve, ha addig nem tesznek valamit a prófécia megakadályozásának érdekében. (Saját leírás)

Szerintem senkit se lepek meg azzal, hogy a The Originals az egyik kedvenc sorozatom manapság, mert igenis megérdemli ezt a címet. Habár az első évad még nem győzött meg akkoriban, de láttam benne az ígéretet, így adtam esélyt a folytatásnak, hogy aztán a második évad teljesen beszippantson. Így a harmadik évadra értem el a kijelentésemhez, hogy a The Originals igenis a kedvenc sorozataim egyike. És ha ez nem lenne elég, akkor azt is hozzátenném, hogy a harmadik évad iszonyatosan tetszett és véleményem szerint ez volt az eddigi legjobb.

Szinte nem is tudnék olyan dolgot említeni, amit utáltam benne, mert tényleg a jó dolgok voltak többségben. Nem hittem volna, hogy valaha sikerül elérni erre a szintre, de a készítők mégis megtették, és ezek után előre kezdhetek aggódni, hogy milyen sz*r lesz a negyedik évad. Mert hogy sajnos így lesz. Ezek után már tényleg nem tudom mi jobbat lehetne kitalálni, és már félek, hogy milyen hülyeséggel jönnek elő. De remélem mégse nekem lesz igazam.

Nem akarok tovább mellé beszélni, hanem szeretném összeszedni a lényeget, azokat a legfontosabb dolgokat, amik miatt szerintem olyan remek lett ez az évad. Megmaradt az egész sorozat alap koncepciójának számító, a "család minden és mindenki előtt" érzés, ami biztosan a végéig így lesz. Kicsit talán nyálasan hangzik, de itt nem az. Öröm látni továbbra is, ahogy a Mikaelson család összetart és ahogy mindig kiállnak egymás mellett. Persze néha veszekednek, néha nem értenek egyet és néha megharagszanak egymásra, de ha veszély fenyeget, akkor összezárnak és együtt lépnek fel a fenyegetés ellen. Szép és megható üzenet ez a család fontosságáról, amiről sosem szabad elfeledkezni.

Mikor véget ért az évad egyből tudtam, hogy mit szerettem benne a legjobban, hisz olyan egyértelmű volt az egész. Imádtam, hogy a gyerek végre háttérbe került és nem róla szólt minden. Az első két évadban az ment az idegeimre, hogy minden... ismétlem MINDEN az égadta világon Hope körül forgott, de itt szinte alig szerepelt és még az is sok volt. Na jó, nem szeretnék gyerek ellenesnek tűnni, de nekem tényleg nem hiányzott. Helyette végre maguk Klausék kerültek veszélybe és csakis ők maguk voltak a probléma forrásai.

Az évad fő történetszála egy próféciára épült, ami a Mikaelson család pusztulását vetítette előre. Klaus és Elijah persze rögtön összefognak, és együtt dolgoznak végig azon, hogy elkerüljük ezt a számukra nem épp kedvező véget. Három új szereplőt kaptunk az évadra, akik által megismerhettük az Ősiek korai éveinek egy újabb fejezetét. Megtudtuk, kik voltak az első vámpírok, akiket akkoriban teremtettek és hogy miként alakult a vérvonaluk sorsa. Imádtam a visszaemlékezős részeket, mondjuk azokat mindig is imádtam már anno a Vámpírnaplókban is, de a mostani visszaemlékezéseknek mindig célja volt, hisz feltárta Klaus-ék múltjának egy olyan fontos fejezetét, ami a jelen eseményeire nagy hatással volt.

Én imádtam Lucien, Aurora és Tristan hármasát és sajnáltam őket, azért, ami velük történt. Nem csoda, hogy bosszút akartak állni Klaus-ékon, én aztán biztos nem hibáztattam volna őket. Tetszett a párhuzam, amit kiépítettek az Ősi vámpír és az első teremtménye között és tetszett, ahogy egymásra reflektáltak a viselkedésükben és személyiségükben. Aurora mintha csak az elkényeztetett és kissé libásan pökhendi, ugyanakkor néha végtelenül naiv Rebekah klónja lenne. És most már azt is tudjuk, kitől tanulta el Elijah ezt az úrias és visszafogott modort, Tristan kiállása és gesztusai mindig Elijaht juttatták eszembe, amikor csak megjelent. Tristan és Aurora is kedvelhető volt, de egyértelmű, hogy Lucient szerettem meg a legjobban.


Hármójuk közül Lucien volt a legfontosabb, hisz mint kiderült, (nem mintha nem lett volna már az első résztől teljesen egyértelmű) végig ő mozgatta a háttérből a szálakat saját céljai érdekében. Mikor az évad első részében felbukkant, én meg akkor tudtam, hogy ő a gyilkos, és hogy nem éppen önzetlen szándékkal érkezett, mint ahogy azt állította. Lucien és Klaus kapcsolata volt a legbonyolultabb, és itt nem Lucien hatott Klausra, hanem épp fordítva. Lehet, hogy fura lesz, amit mondani fogok, de én teljesen megértettem Lucien haragját és irigységét, amiért Klausék vesztét akarta. Okos volt ő, kitartó és ravasz, és majdnem sikerült véghezvinni a célját, de persze a végén elbukott, mert hát ez a sorozat nem róla szól, így nem volt kérdés, hogy veszteni fog. Szegény elég gyászosan lehelte ki a lelkét és én megsirattam őt. (Tudom, tudom... lehet csak rám tett ilyen mély benyomást Lucien és a története, de én imádtam!)

A harmadik évad fő történetszála, a vérvonalak közötti harc számomra telitalálat, imádtam az elejétől a végéig, a három új szereplővel együtt, akiket megismerhettem. Aztán tetszett az is, hogy tovább árnyalták a karaktereket. Klaus, Elijah, Haley, Freya további mélységeket kaptak, és még mindig kedvelem őket, Marcel talán az egyetlen, akit még mindig nem tudok hova tenni. És aminek a legjobban örültem, hogy három olyan irtó felesleges szereplőtől szabadultak meg az évadban, akiket már régóta a fenébe sem kívántam. Sorban haltak meg egymás után, és mikor bekövetkezett a haláluk, el sem tudom mondani, mennyire örültem neki, mert szerintem irtó unalmasak és feleslegesek voltak, és végre nem kell a képüket bámulnom a folytatásban. Jackson, Cami és Davina... nekem cseppet sem fogtok hiányozni. és remélem egyiket se hozzák vissza sehogy, mert ennyi éppen elég volt belőlük.

Az évad nagy része, egészen az utolsó két-három részig tökéletes felépítéssel, logikus gondolatmenettel, reálisan ábrázolt és szerethető karakterekkel és izgalmas történettel operált... hogy aztán a végén mindent a porba tiporjanak. Marcel megkattant. Nem tudom jobban kifejezni, ami történt és az egész egy nagy baromság volt. Lucien halála után, Marcel veszi be a szérumot, amivel képessé válik arra, hogy megöljön egy Ősit, és mindezt azért teszi, mert Klausék megölték Davina-t. HOGY MI VAN???? Nem Klausék ölték meg Davina-t, ne beszéljünk már mellé! Hanem a boszik lelkei manipulálták úgy az eseményeket, hogy Davina meghaljon. Ja, hogy aztán Elijah és Freya nem mentette meg a lányt, hanem inkább Lucien megölésére koncentráltak? Még szép, hogy úgy tettek, amikor a saját életük fontosabb volt egy olyan lányénál, aki végig keresztbe tett nekik és aki ki nem állhatta az egész Mikaelson családot (kivéve Kolt).


Nem értem az írók hogy gondolhatták ezt a műbalhét, mert hogy az egész az volt és Marcel tök jogtalanul és mindenféle ok nélkül hülyült be és haragudott meg Klausékra. Miért nem a boszik lelkeire haragudott? Hisz azok intézték úgy a dolgokat, hogy Davina meghaljon. Semmi reális logika nem volt az egész kavarásban, és annyira erőltetett drámát akartak belőle kreálni, hogy csak fogtam a fejem és sóhajtoztam nagyokat. Az utolsó két részt csak nehezen bírtam épp ezért végignézni, mert teljesen sárba tiporta az évad előző részeit, amik olyan remekül és izgalmasan voltak felépítve. Nagyon sajnálom a dolgot... nagyon, nagyon!

Az utolsó két-három résztől eltekintve imádtam a harmadik évadot. Tetszett a prófécia és a vérvonalak harca, örültem annak, hogy három általam utált karaktertől sikerült végre megszabadulni és mind a három halálát kitörő örömmel és elégedettséggel fogadtam. Tetszett, ahogy tovább építették az Ősi család közötti kapcsolatot és ahogy további mélységet kaptak a karakterek. Még mindig Elijah és Klaus a kedvenceim, az új karakterek közül pedig Lucient imádtam. Nagyon várom a negyedik évadot, hisz a lezárás érdekes kérdéseket vet fel a jövőre nézve. Csak én örülnék annak, ha mondjuk eltelne pár év és utána folytatódna a történet? Hope is megnőne és ennek új hatásai lennének a történetre és a karakterekre. Nagyon örülnék neki, ha ilyen irányba menne a sztori, de biztos nem így lesz. Azért reménykedni szabad.
Értékelés: 10/9

Előzetes:

4 megjegyzés:

  1. Szia! A történetben (ahogy szeretted is volna) vagyis a 4. évadban 3 év előreugrás lesz. ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Ezt hol olvastad? *-*
      Mert ha igaz, akkor tök jó lenne. Ha ugranak 3 évet, akkor Hope 5 éves lesz a 4. évadban, ha jól gondolom. Nagyon örülök neki, de én ugrottam volna minimum 5 vagy akár 10 évet is. Az úgy sokkal jobb lett volna, de ennek is örülök, mert már nagyon unom hogy a csecsemővel semmit nem lehet kezdeni, míg egy kisgyerekkel azért több mindent lehetne csinálni.

      Törlés
  2. Tetszik az írásod, mintha az én véleményemet foglaltad volna össze. Abszolút egyet értek mindennel, főleg Cami-Davina hálával. Mielőtt Cami átváltozott, én már örömtáncot jártam, azt hittem meghalt...erre nem felébredt, sőt még vámpirrá is változott! De szerencsére, rájöttek a készítők is, hogy nem sok vizet zavar. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja, ja... hála az égnek megölték!
      Már csak az a lényeg, hogy egyik se jöjjön vissza később se.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...