2016. máj. 13.

Alexandra Bracken: Sötét elmék (Sötét elmék 1.)

Fülszöveg:
Egy nap titokzatos betegség üti fel a fejét, mely a tizenéves gyerekeket támadja. A kór gyorsan terjed, és félelmetes pusztítást végez. Csak kevesen maradnak életben. Ám amikor kiderül, hogy a megmaradt fiatalok mellékhatásként különleges, de egyben veszélyes képességekkel rendelkeznek, megkezdődik a „rehabilitációs táborokba” gyűjtésük, ahol kutatók és orvosok dolgoznak azon, hogy a gyerekek újra egészségesek legyenek. Úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben megy, hisz az elnök fiát már meggyógyították. És bár a közvélemény úgy tudja, hogy ezeket a helyeket a gyerekek megmentésére hozták létre, valójában kegyetlen eszközökkel próbálják féken tartani őket.
Ruby szintén túlélte a betegséget, így nála is megjelent egy képesség, amely talán mind közül a legveszélyesebb. És képtelenek uralni. Tízéves volt, mikor Thurmondba, a legkegyetlenebb táborba hurcolták. Az évek teltek, a napok egyformák voltak, és nem volt semmi remény, hogy egyszer majd kiszabadul Ám egy nap az egyik ápolónő segítségével sikerül elmenekülnie, de hamar kiderül, hogy a nőben sem bízhat, így egyedül kell boldogulnia. Útközben találkozik Liammel, Charlesszal és Suzuméval, akik szintén táborlakók voltak egy másik városban. Közösen indulnak el, hogy megtalálják East Rivert, ami a szóbeszéd szerint az egyetlen biztonságos menedéket jelentheti a szökött gyerekeknek. Az út során Ruby és Liam egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Ám amikor elérik az East Rivert, kiderül, hogy semmi sem olyan, amilyennek látszik.


Lassan egy hónapja, hogy kikerült az utolsó könyves értékelésem, ami sajnos az utóbbi hetek elfoglaltságának tudható be, de már kezdem látni a fényt az alagút végén, és végre hamarosan több időm lesz olvasni. Letudtam az utolsó vizsgákat, leadtam a diplomadolgozatot, és már "csak" az államvizsgára kell tanulni. Ami persze nem lesz egy sétagalopp, de reméljük a tanulás mellett több időm lesz olvasni. A kihagyás után, sokáig gondolkodtam mi legyen az első olvasmányom, és végül a Sötét elmék mellett döntöttem,

Tudatos volt a döntés, mert most semmilyen komoly vagy épp elgondolkodtató történetet nem kívántam, hanem valami egyszerű kis ifjúsági könyvet, ami remélhetőleg kikapcsolja az agyam pár órára és elszórakoztat. Nem vártam sokat, mert sejtettem, hogy mit fogok kapni, és igazam is lett, ezért nem kellett csalódnom a könyvben. A Sötét elmék egy tipikus YA könyv, és ezzel máris mindent elmondtam róla, de persze nem szeretném ennyivel letudni ezt a könyves véleményezést, hanem írok még róla néhány gondolatot.

Valamiféle gyenge egyvelege a disztópiának és a fantasy műfajnak a könyv. A fiatalok különleges képességekkel rendelkeznek, amiért a kormány táborokba záratja őket, hogy ott "kigyógyulhassanak" ebből az állapotból. Persze nem "gyógyul" meg mindenki, hanem elég egyértelmű népirtásba kezdenek, ami miatt sokan halnak meg közülük. A főszereplőnk, Ruby is egy a különleges képességekkel megáldott gyerekek között, de abból is a veszélyesebb fajta. 10 évesen kerül az egyik legrettegettebb táborba, ahol öt évet húz le, majd sikerül megszöknie. Ekkor indul útnak, hogy megtalálja a biztos menedéket, amiről a sorstársaitól hallott, és ekkor találkozik össze három fiatallal, akik befogadják maguk közé. Négyen mennek tovább, és próbálnak túlélni ebben a világban, ahol mindenki őket üldözi, és ahol vagy megölni vagy pedig kihasználni szeretnék őket.


Nem akarok többet elárulni a történetről, de csak ha nem ez az első YA könyv, amit a kezetekbe vesztek, akkor egyből sejteni fogjátok, hogy mi minden következik eztán. Menekülés, árulások, szerelmek és mikor épp azt hinnék, hogy már biztonságban vannak, akkor derül ki az, hogy semmi és senki nem az, aminek látszik. Habár elég sok klisé vonul végig a könyvön, nem lehet unatkozni rajta, hanem leköt az elejétől a végéig. Csak az vett le valamit a könyv élvezeti értékéből, hogy szinte minden fordulatot előre kitaláltam. Mondjuk ez csak az én "hibám", mert már olyan sok könyvet, főleg ifjúsági könyvet, olvastam, hogy igen nehéz számomra valami teljesen új dolgot mutatni.

A történet tehát a klisék ellenére izgalmas volt a maga módján. A karakterek azonban nem maradtak számomra olyan emlékezetesek, mint azt szerettem volna. Nem is tudom, hogy mondjam... olyan semmilyenek. Egyikről se tudunk meg semmit, egyik se érdekes vagy épp különleges, egyik se komplex karakter. Ha mégis ki kellene emelnem valakit, akkor talán Ruby és Clancy lennének azok, de még róluk se tudom azt mondani, hogy a kedvenceim lettek. Ruby-nál éreztem én az írónő szándékát, és próbálta is építeni a lány karakterét, ahogy egy félős és bizonytalan fiatal lányból a végére megerősödik és megtanul kiállni magáért és a barátaiért, de valahogy nem jött át teljesen ez a folyamat. Clancy a másik, aki érdekes lenne, de nála meg nem voltak meg a motivációk és a magyarázatok, amitől megérthettem volna a karaktert. Csak gonosz és kész, ami persze sosem így van. Ha később megkapom a magyarázatot a tetteire és a viselkedésére, akkor persze visszavonom, amit most írtam.

Egyszeri olvasmánynak tökéletes, egy a műfaj tipikus történetei között. Fiatalok különleges képességekkel megáldva, akik harcolnak az elnyomó hatalom és a tőlük félő hétköznapi emberek ellen. Nem valami egyedi, nem is nagyon emlékezetes, de aki szereti a YA könyveket, és "a gyerekek harcolnak az életükért és a hatalom ellen" típusú történeteket, az ezt is szeretni fogja. Annyira nem hagyott bennem mély nyomokat, hogy érdekeljen a folytatás, de soha se mondd, hogy soha. Talán egyszer majd folytatni fogom.

További információk a könyvről:
Értékelés: 5/4

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...