Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt (Csitt, csitt 1.)

Sok rosszat hallottam erről a könyvről, így gondoltam nekem is el kellene olvasnom, hogy megtudjam mi ebben olyan rossz… persze nem egy tökéletes könyv (melyik könyv lehet tökéletes, kérdem én, ha akarunk, mindenben találhatunk hibát) de azért nem is olyan rossz… nekem tetszett és mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy egy nekifutásra elolvastam.

A történet:

„EGY SZENT ESKÜ. EGY BUKOTT ANGYAL. EGY TILTOTT SZERELEM. A romantika nem szerepelt Nora Grey tervei között. Az iskolában egy sráchoz sem vonzódott különösebben, akármennyire is próbálta erőltetni legjobb barátnője, Vee. Aztán feltűnt Folt. Simulékony mosolyával és tekintetével, amivel mintha a lány veséjébe látna, Folt legjobb belátása ellenére is vonzza Norát. Azonban néhány rémisztő találkozás után Nora már nem tudja, kiben bízzon. Úgy tűnik, Folt mindenhol ott van, ahol ő is, és többet tud róla, mint a legközelebbi barátai. Nora nem tudja eldönteni, hogy a fiú karjaiba kellene-e omlania vagy inkább menekülni és elrejtőzni előle. És mikor megpróbál válaszokat találni, egy olyan igazságot fedez fel, ami sokkal nyugtalanítóbb, mint amit Folt közelsége okoz. Végül egy ősi csata közepén találja magát, halhatatlanok és bukottak között és mikor arra kerül a sor, hogy ki mellé álljon, a rossz választás Nora életébe kerül.”

A történet ismét tipikus sablon, egy átlagos és egyszerű lány találkozik egy rejtélyes idegennel (most komolyan melyik YA könyv nem így kezdődik manapság) aki egyből felkelti az érdeklődését.  Mondjuk nem csoda, hisz Folt eléggé furcsa srác és hogy is mondjam… „érdekes” a stílusa… nekem nagyon bejön… imádom a magabiztos, tolakodó, kissé pimasz pasikat, akiket nehéz levakarni… aki kitartó… (persze nem pszichopata módon, hanem aranyosan).

A főszereplőnk ismét egy tipikus női karakter, „kicsit” túlságosan idegesítő, de talán ez a receptje a mai sikeres YA könyveknek. Egy átlagos női főszereplő, egy rejtélyes jóképű idegen és a legjobb barát (hát nem majdnem mindig ez az alapfelállás?! Szerencsére itt most nem áll fenn ez a szerelmi háromszög és ez máris plusz pont!!!) Nem azt mondom, hogy nagy baj van Nora-val, néha persze furán reagál le egyes dolgokat, meg értelmetlenül gondolkozik, meg ilyenek… nem egy nagy karakter, semmi érdekes nincs benne…

Nekem a könyvben igazából csak Folt tetszett (de ő nagyon!!!), a többi karakter vagy semleges (mint Nora, vagy a folyton csacsogó és megint annyira tipikus barátnője Vee) vagy pedig a többi mellékszereplő… akik szintén nem tettek bennem mély benyomást.

Ezzel szemben az alapmitológia nagyon el lett találva, bukott angyalok és nephelimek, nagyon szeretem az ilyen témát… csak az a gondom volt vele, hogy nem fejtették ki eléggé az egészet, talán majd a folytatásban megkapom, ami hiányzott ezzel kapcsolatban… (Mert igen, ez is egy trilógia első része).

Egy valami okozott még egy kis csalódást, ami a mitológiával áll kapcsolatban, az egész „főgonosz” szál, ami nem is igazi fő gonosz, hanem csak ebben az első részben a titokzatos álruhás idegen, aki folyton Nora-ra támad, és meg akarja ölni… én úgy tudtam, hogy Ő az! Túl feltűnő volt az a bizonyos személy! Tudtam, hogy valami nem stimmel vele.

Összességében nekem tetszett az első könyv, nem értem miért kapott olyan sok negatív kritikát, persze nem tökéletes, de szerintem megállja a helyét a mai YA könyvek között. (Meg végre ebben nem vámpírok vannak, ez is plusz pont!). A lényeg, hogy mindenképp szeretném majd olvasni a folytatást… kíváncsi vagyok mi lesz eztán Nora és Folt sorsa.

UI: Ja és ha valaki meg tudja nekem magyarázni a címet, annak nagyon megköszönném… ez a „Csitt, csitt” mire utalna? Mi köze az angyalokhoz vagy bármihez a könyvben? Lehet, csak én nem vágom… lehet, hogy én vagyok ilyen értetlen, épp ezért megköszönném, ha valaki megmagyarázná.

UI2.: És a borító szerintem csodaszép, bár kár, hogy lelövi az egész könyv nagy rejtélyét... ki az a hülye aki ha ránéz a borítóra és nem vágja le egyből, hogy angyalokról fog szólni a történet?!

A könyvről:

http://moly.hu/konyvek/becca-fitzpatrick-csitt-csitt

5/4

Danielle Steel: A gyűrű

Nem mintha annyira odalennék a nyálas, romantikától csöpögő könyvekért, és Danielle Steel-t sem szeretem kifejezetten, de még régen egyszer véletlenül láttam a tévében A gyűrű című filmet, melyet az azonos című könyve alapján készítettek. Nagy meglepetésemre a film tetszett, megható történet volt... így gondoltam elolvasom a könyvet, ami alapján készült.

A történet:
"A háború sújtotta Németországban Kassandra von Gotthard, a befolyásos bankár gyönyörű, fiatal felesége beleszeret a tehetséges és ünnepelt fiatal íróba. A férfi zsidó származása azonban mindkettőjük végzetét jelenti. Amikor SS-katonák a nő szeme láttára hurcolják el szerelmét, az asszony csak úgy menekülhet meg, hogy felfedi kilétét. Ám ezzel a tudattal nem képes tovább élni…
A férj mindent elkövet, hogy az asszony halála után is egyben tartsa a családot. Gyerekeivel megpróbál elmenekülni a háború tépázta Németországból, de lányát, Arianát az utolsó pillanatban letartóztatják. A lányban csak az apjától kapott gyűrű, kettejük soha nem szűnő szeretetének jelképe tartja a lelket. Egy fiatal náci tiszt személyében azonban megmentője akad, és megcsillan a remény, hogy új életet kezdhet, ezúttal Amerikában…"
Nos, elsőnek ki kell emelnem, hogy a könyv nem tetszik jobban, mint a film... nem tudom ennek mi az oka, talán az, hogy a filmet láttam elsősnek és már azt szerettem meg... persze a könyv sem rossz, jó a maga módján... A könyv két részre van bontva, az első fejezet a Kassandra nevét viseli, vagyis ez a rész róla szól, ahogyan megismerkedik a fiatal zsidó művésszel, hogyan kezd vele kapcsolatot, meg aztán milyen tragikus sorsot érnek ketten. Nos ezt a filmben megoldották pár képkockával, ugyanis a filmen csak a két gyereken van a hangsúly... (bevallom örülök neki, hogy a filmből kihagyták a Kassandra-s részt, mert számomra túl hosszú volt) Aztán a második fejezetnek meg Ariana lesz a főszereplője... nekem ez a rész tetszett nagyon és habár nem láttam olyan sokat Gerhard-ból mint szerettem volna, de hát ez van... el kell fogadnom.

És hogy miért tetszik nekem ez a történet? Egyrészt mert a második világháború idején játszódik és azon belül is egy német család életét mutatja be, ráadásul egy olyan német családét, akik normálisak voltak és nem Hitler talpnyalói... nem akarok most itt a történelemről filozofálni, csak ez azért fontos szerintem, mert igenis voltak olyan németek, akik elítélték Hitlert és követőit, nem mindenki értett egyet azzal ami akkoriban történt. Habár Ariana-t nem annyira kedveltem meg mint karakter, mégis felnézek rá, mert oly sok nehézségen ment keresztül, annyi mindent kibírt és túlélt, hogy számomra teljességgel hihetetlen... (jó tudom, hogy ez csak egy kitalált sztori, de én mégis tisztelem Ariana-t).

Talán abban rejlik az egész történet vonzereje (mármint számomra) hogy az egész bonyodalom egy véletlen miatt alakult ki... mikor Gerhard és Ariana apját lelövik a határon, akkor a két testvér két külön országba kerül és sokáig nem lesznek képesek megtalálni egymást. Egyedül kell boldogulniuk, közben telnek az évek, mindketten élik az életüket, járkálnak össze-vissza a világba és mikor már majdnem egymásra találnak, akkor az élet közbeszól és mégsem lelik meg egymást. Véletlenek... és véletlenek szólnak közbe... Persze a történet végén egymásra találnak (egy újabb véletlen folytán), talán az a könyv legszebb jelenete (meg a filmé is).
Engem is meglepett, hogy tetszett egy ilyen típusú könyv (általában nem ilyeket olvasok), de mégis ez van... talán bővíteni kellene a látókörömet... :)
A könyvről:
http://moly.hu/konyvek/danielle-steel-a-gyuru
5/4

Vámpírnaplók (The Vampire Diaries)

És íme itt a második sorozatajánló, ami a Vámpírnaplókról fog szólni. Ez éppen aktuális, hiszen kevesebb mint egy hét múlva kezdődik a 4. évad Amerikában, pontosabb október 11.-én. (Magyarországon még csak az első 2 évadot vetítette az RTL)

A történet: Adott nekünk egy 17 éves fiatal lány Elena Gilbert, akinek szülei meghaltak egy autóbalesetben, csak az öccse, Jeremy, maradt neki és a nagynénje Jenna, aki a két gyerek nevelője lett ezáltal. Mikor új tanév kezdődik a Mystic Fall-si gimiben akkor Elena találkozik a jóképű idegennel, Stefan Salvatore-ral, aki egy 200 éves vámpír... hamarosan egymásba szeretnek, de nem lehet felhőtlen a boldogságuk hiszen Stefan nem egyedül érkezett a városba, a bátyja Damon követte őt, akinek feltett szándéka, hogy megkeserítse Stefan és az egész város életét... így indul az első évad és utána természetesen felpörögnek az események.

Az első évad a történet felvezetéséről és főként a szerelmi háromszög kialakulásáról szól, melyben ekkor Damon a negatív szereplő. A második évadban felbukkan Katherine, Stefan és Damon régi szerelme, aki vámpírt csinált a két fiúból, és aki kiköpött mása Elena-nak (Stefan és Damon épp ezért figyeltek fel anno Elena-ra, mert emlékeztette őket Katherine-re). Itt Katherine lesz a fő negatív erő, és elhozza magával saját ellenségét Klaus-t, akiről kiderül, hogy egy "Original" (magyarul: "Első" vámpír) vagyis az első vámpírok közül az egyik, így a harmadik évadra pedig megjelenik az egész Original család, vagyis ekkor a középpontban az "Elsők" állnak.

Mikor kezdődött akkor őszintén imádtam ezt a sorozatot, az első két évad nagy kedvencem... hiszen az első évad azért volt jó, mert még újdonságnak számított, szerettem a gonosz Damon-t, aki folyton szívatta Stefan-t és még nem kezdett el "nyálasodni"... mert igen a 2. évadtól kezdve Damon számomra teljesen unalmassá vált, folyton csak azon nyavalyog, hogy ő szereti Elena-t meg minden, de nem bírja felfogni, hogy semmi esélye a lánynál... nem vagyok Delena fan, és ha engem kérdeztek akkor soha nem fognak összejönni, mert Elena Stefan-t szereti... lehet, hogy Damon-t is kedveli (vagy esetleg szereti) valamilyen szinten... de az igaz szerelme Stefan... és milyen lenne az már, hogy egyik napról a másikra átpártolna Damon-hoz... kissé logikátlan lépés lenne... és olyan meg, hogy valaki egyszerre két embert szeret az lehetetlen... ennyi erről a véleményem.

Aztán jött a második évad, felbukkant Katherine, aki az új kedvencem lett és Nina Dobrev nagyot nőtt a szememben miután ugyanúgy képes volt hitelesen eljátszani a kedves Elena-t és a gonosz, önző ribanc Katherine-t is... Katherine lett számomra az új Damon, de komolyan... tisztára olyan, mint Damon volt régebben... vicces, önző, gonosz és épp ezért számomra szerethető karakter... a 2. évad másik nagy kedvence ELIJAH... akit máig imádok.

Elijah habár csak egy mellékszereplő, de szerintem mindenki nevében mondhatom, hogy így is nagyon nagy rajongótábora alakult ki a karakternek... Daniel Gillies nagyszerű színész és az általa életre keltett vonzó, hideg és komor Elijah azonnal belopta magát a szívembe...

Ahogy már korábban említettem nekem a 3. évad nem annyira tetszett, voltak benne iszonyat rossz és unalmas részek (sajnos ezek voltak többségben), és ha nem lett volna az "Elsők" szála, akkor nem is néztem volna. Hiszen a hármas tovább szenvedett, csak Klaus és családja dobta fel az évadot.

Amúgy szeretem Klaus-t meg minden, de annyira nem lett a kedvenc gonoszom, nem tudom miért de semmi különlegeset nem találok a karakterben, egy sima negatív figura, akiben semmi egyediség nincs. (Talán azért nem kedveltem meg, mert Elijah hamarabb felbukkant a sorozatban és ő valamiért számomra szimpatikusabb). Egyébként az "Elsők" története érdekes, az apjukat, Mikeal-t bírtam... az anyjukat kevésbé, és Klaus és Elijah testvére is mind jó karakterek... a kényes Rebekah, (Kol és Finn nem annyira nagyszám). Persze Elijah a kedvenc első vámpírom...:)

A sorozat eddig 3 évadot élt meg, és október 11.-én folytatódik a 4. évaddal (Amerikában). Az évadok általában 22 részesek, ha jól emlékszem és minden rész kb. 40. perces.



Annak ellenére, hogy a harmadik évad nem nyűgözött le várom a folytatást (nem olyan nagy fangirl sikollyal, mint régen, de azért kíváncsi vagyok rá) hiszen bekövetkezett amire már régóta vártam Elena végre vámpír lett... ez talán egy kicsit feldobja a sorozatot...

Érdekesség egyébként, hogy a sorozat L.J. Smith: A Vámpírnaplók című könyvei alapján készült, sok mindenben eltér a sorozat a könyvektől (talán ebben rejlik a sikere), szerintem az első trilógia az nem olyan rossz, míg a folytatások egyszerűen kiábrándítóak, de annyira, hogy még elolvasni sincs kedvem őket.
10/7

Végül itt egy 4. évados promo kép Elena-ról.

És tényleg legvégül néhány előzetes:
1. évad előzetes

2. évad előzetes

3. évad előzetes

4. évad előzetes

Lissa Price: A testbérlők

Az Éhezők viadala sikere után a könyvpiacot rengeteg disztópiás regény árasztotta el, mondjuk ez nem meglepő jelenség, hiszen ugyanez volt a Twilight esetében is. A lényeg, hogy én általában előítélettel viseltetek az olyan könyvek iránt, amelyek csak mások sikereit szeretnék meglovagolni, ennek ellenére mégis érdekelt Lissa Price A testbérlők című könyve, jónak tartottam a történetet, és most lehetőségem volt elolvasni.

A történet:

„A Földet háború pusztította, emberek milliói haltak meg. Ebben a világban valóra válik az emberiség régi álma: végre lehetséges egy másik személy testébe bújni. A 16 éves Callie rábukkan egy titokzatos helyre, ahol rászorult tinédzserek bérbe adhatják fiatal testüket a társadalom idős, de tehetős polgárainak. Amikor azonban a fejébe ültetett szerkezet meghibásodik, Callie öntudatára ébred, és dúsgazdag bérlőjének mesés életét kezdi élni. Aztán a lány ráébred a halálos tervre, aminek ő is része. Az összeesküvés szálait befolyásos emberek mozgatják, és Callie kénytelen lesz végére járni a rejtélynek, ha életben akar maradni. Ez pedig nem lesz egyszerű, mert ebben a világban tényleg senki sem az, akinek látszik.”

Elsőnek azt jegyezném meg, hogy a főszereplő számomra teljesen semleges volt, nem kedveltem meg, de nem is utáltam… nem tudom melyik lett volna a jobb… mindenesetre szerintem pozitívum, hogy nem irritál, mint az általában a női főszereplők esetében szokott lenni. Aztán adott nekünk megint egy szerelmi háromszög… mert annak mostanában minden ifjúsági könyvben benne kell lennie ezek szerint, pedig esküszöm, én meglennék nélküle… megint a legjobb barát és egy rejtélyes idegen felállás alakul ki, a szokásos klisé, ami kissé lerágott csont már a véleményem szerint. Mellesleg az se segített ezen a hármas felálláson, hogy egyik fiút se kedveltem meg… Micheal nem sokat szerepelt, és akkor se történt vele semmi izgalmas… Blake meg… vele is ez a helyzet. Néha kicsit fura volt a könyv nyelvezete is, bár ez lehet csak a magyar fordítás hibája, így ezt nem rónám fel az írónőnek.

De mielőtt azt hinnétek, hogy nem tetszett a könyv, ki kell emelnem, hogy ez egyáltalán nem így van. Nagyon tetszett, izgalmas volt, kalandos, soha nem lankadt a figyelmem, mindig történt valami, jöttek az újabb és újabb fordulatok… Érzelem leírás nem sok volt benne, de talán arra nem is volt szükség… az ilyenfajta hiányosságokat pótolta a kalandos és a szórakoztató történetvezetés.

És ami a könyv legnagyobb erénye az egész alaptörténet felépítése, a világ, amiben Callie-éknek élniük kell borzasztó, és egy igazán negatív jövőképet tár elénk, ahol a szegény tinédzserek áruba bocsájtják testüket csak azért, hogy enni tudjanak, és hogy ne az utcán kelljen élniük. Ez a Testbank intézmény nekem a prostitúciót juttatja az eszembe, ugyanolyan borzalmas és szomorú… és talán épp ezért fogott meg ennyire ez a történet.

Ha jól sejtem, akkor nem lezárt könyv, hiszen lesznek még itt meglepetések, és várom a folytatást, ami nem tudom mikor fog megjelenni… a könyv végén lévő csavar (amire nem számítottam, így nagyon ledöbbentem) szerintem az egyik legjobb könyves csavar, amit mostanában olvastam. Várom a második kötetet, kíváncsi vagyok abban kiderül-e végre ki is tulajdonképpen az Öreg, aki az egész Testbankos intézmény mögött állt, és akinek kilétét homály fedi… talán ez érdekel a legjobban, de még arra is kíváncsi vagyok, mit lehet még kihozni ebből a sztoriból.

UI: ja és a borító nekem nagyon bejön, imádom!

A könyvről:

http://moly.hu/konyvek/lissa-price-a-testberlok
5/4

Tudorok (The Tudors)

Sorozatokról még nem írtam korábban, pedig mindig is akartam, de mostmár pótolni fogom a lemaradásomat. Íme itt az első nagy kedvencem a Tudorok. Régi nagy favoritom, amit máig imádok. Mindig is érdekelt a Tudor kori Anglia története, már nem emlékszem hogyan lettem megszállott ezzel a témával kapcsolatban, de elsőnek könyveket olvastam róla és szinte mindent tudok VIII. Henrikről és a 6 feleségéről. Olvastam Philippa Gregory könyveit, történelmi könyveket, néztem filmeket róla... és aztán nem tudom hogyan de felfedeztem ezt a sorozatot, amit a Showtime vetített 2007 és 2010 között. A sorozat 4 évadot élt meg, és igen már két éve befejeződött. (Nekem az volt a szerencsém, hogy mikor felfedeztem a sorozatot, akkor már lement a 3. évad is, így a 4. befejező évadra nem kellett sokat várnom.)

Miről szól a sorozat:
VIII. Henrik fiatalon lett Anglia királya, akkor apja kérésére elvette a halott bátyja özvegyét a spanyol hercegnőt Aragóniai Katalint. Hosszú éveken keresztül boldogan éltek, született egy lányuk, de a fiú örökös váratott magára, ami egyre jobban ingerelte szegény Henriket, hiszen mindig is az volt a vágya, hogy kapjon egy fiú örököst. És mivel a felesége ezt nem tudta neki megadni, így folyamatosan szeretőknél keresett vigaszt, és egyre jobban eltávolodtak egymástól... és mikor Henrik hamarosan megismeri Boleyn Annát, aki teljesen az ujjai köré csavarja akkor egyre inkább világossá válik, hogy Aragóniai Katalinnak mennie kell, de mivel a Pápa nem érvényteleníti a válásukat így Henrik saját kezébe veszi az irányítást, ami nem csak az ő életét változtatja meg teljesen... hanem egész Angliáét. A sorozat VIII. Henrik uralkodásának és hat feleségének történetét meséli el.

Így indul a történet, az 1. évadban Henrik első felesége, Aragóniai Katalin, a szerető, Boleyn Anna és a válás körüli események állnak a központban, a 2. évadban már a 2. feleség Anna, a Bolyen család és a tragédiájuk a fő téma... a 3. évad a 3. feleség, Jane Seymour és a 4. feleség Klevei Anna történetét meséli el, míg az utolsó évad az utolsó két feleségnek állít emléket.

Sokan kritizálták anno ezt a sorozatot, főleg a kritikusok és a történészek, hogy sok helyen történelmileg helytelen... kérdem én, egy sorozatnak miért kellene történelmileg helyesnek lennie? Ha történelmi dokumentumfilmet akarok nézni akkor odakapcsolok valamelyik ilyen jellegű csatornára, a nézőket (és engem se) nem az érdekelte.... hanem a sok intrika, az izgalom, az árulás, a gyilkosság, a vér és a sok erotika (mert hát abban bővelkedik a sorozat).
A karakterek egytől-egyig lehetnek szimpatikusak, de utálatosak is, szerintem senki sem lesz nekünk semleges, és a színészek... a nagyrészük szerintem tehetséges... a főszereplő, Henriket Jonathan Rhys Meyers alakítja, és az előadásában egy teljesen másmilyen Henriket láthatunk, mint akivel a történelemkönyvek képein találkozhattunk.

Ez a Henrik nem kövér és nem öreg (mindenki általában így emlékszik a királyra), hanem fiatal, izmos és erős... és habár az elején még nekem is kicsit fura volt ez a nagy változás (legalább a haja lehetett volna vörös, na mindegy) de utána elismertem, hogy a főszereplőnek helyesnek kell lennie, mert csak így lehet eladni a sorozatot és mivel nem Henrik a kedvenc szereplőm, így hamar túltettem magam ezen a problémán.
Két szereplőt szeretek legjobban ebben a sorozatban, Henrik 2. és 5. feleségét.

Elsőnek essen egy kis szó Boleyn Annáról, akit a gyönyörű és tehetséges színésznő Natalie Dormer kelt életre.

Boleyn Anna a kedvenc történelmi személyiségem és mit nem adnék azért ha egyszer találkozhatnék vele. (Jó tudom, ez nem lehetéges, de azért még álmodozni szabad). Csodálom őt, mert rá tudott venni egy férfit olyan dolgokra, amelyek egy egész ország sorsát megváltoztatták, és szerintem ő egy félreértett személyiség. (Philippa Gregory könyveiben egy kényes, önimádó ribancnak van leírva). Itt a sorozatban szerethető karakter lett belőle, akinek a tetteit indokokkal támasztották alá, így megérthejük mit miért tesz, és a végén sajnáljuk amikor eléri a végzete. Vitatható, hogy megérdemelte-e ami történt vele, szerintem nem!

És aztán a másik kedvencem, az 5. feleség, Howard Katalin.

Őt teljesen más okból szeretem, mint Annát, hiszen ők ketten egyáltalán nem hasonlíthatók össze. Katalin egy fiatal kislány, aki akaratán kívül kerül a Tudor udvarba, és lesz Henrik felesége mindössze 16 évesen.... nem tudja mire vállalkozik, nem érzi át milyen felelősséget jelent kiránynénak lenni, és mikor megtalálja az igaz szerelmet egy fiatalabb férfi oldalán (Henrik ekkor már idősebb) az okozza végül a vesztét és ugyanolyan tragikus lesz a sorsa, mint Annának.

Hármójukon kívül még számos érdekes karakter található a sorozatban, például Wolsey püspök (Sam Neill), Charles Brandon (Henry Cavill) Henrik legjobb barátja, Thomas Cromwell (James Frain) vagy például Edward Seymour (Max Brown)... de kedveltem még Mary hercegnőt (Sarah Bolger) is... és még sorolhatnám... de nem teszem.

A lényeg, hogy ez egy nagyszerű sorozat és aki szereti az ilyen történelmi ihletésű történeteket, amelyek nem szárazon, dokumentumfilm formájában mutatják be a történelemnek egy érdekes részletét (jelen esetünkben a Tudor kori Angliát), annak mindenképpen ajánlom!
Nekem az első két évad tetszett a legjobban, természetesen Anna miatt, aztán a 3. évad számomra kicsit unalmas volt, csak Cromwell miatt néztem, és a 4. évadot pedig feldobta Howard Katalin megjelenése.
Az 1.,2., és a 4. évad 10 részből áll, míg a 3. évad csak 8-ból. Mindegyik rész nagyjából 50 perces.
A rossz hír, hogy 4 évad után vége lett és nem tervezik folytatni, ugyanis a készítők olyan sorozatokon dolgoztak azóta, mint mondjuk a Camelot. A jó hír viszont, hogy mivel 2 éve befejezték, így bármikor könnyen be lehet szerezni vagy meg lehet nézni, akár már magyar szinkronnal is, ha jól emlékszem vetítette az M1-es és az RTL is, vagy az HBO.
10/10
Trailer: (M1 vetítette nemrég, itt az általuk sugárzott magyar előzetes az 1. évadhoz, most nem tudom, hogy megy-e a tévében)

2012 legjobban várt filmjei 3.

1. Twilight Saga 4. Breaking Dawn- Hajnalhasadás 2. rész.

Már régen elmúlt az idő, mikor szerettem a Twilight-ot, de azért még én is kíváncsi vagyok a befejező részre. Utólag nem értem miért kellett a 4. könyvet két külön filmben megcsinálni, hiszen a Hajnalhasadás 1. része szerintem tisztára unalmas volt, nekem nem tetszett, sőt végig se bírtam nézni.
Az előzetesekből látszik, hogy az utolsó film nem lesz unalmas, egyáltalán nem (vagyis nagyon remélem), hiszen szerepel a Volturi, végre itt van Reneesme, Bella végre vámpír lett, minden adott egy jó kis szórakoztató akciódús filmhez, remélem nem fogják elcseszni... röviden... várom nagyon.

Magyar bemutató: 2012. november 15.

Trailerek:

2. Les Miserables- A nyomorultak

Ez a film mindig érdekelt, és mikor megtudtam, hogy musical lesz, nos... azóta még jobban várom, mert imádom a musical-eket. Színházba nem tudok gyakran járni, így örülök, ha filmes formában láthatom a híres musical-eket.
Nem olvastam Victor Hugo könyvét (de már tervbe vettem és amint több időm lesz azonnal nekivágok), egy régebbi filmfeldolgozást azonban láttam, így tudom nagyjából miről szól a történet.
Jobbnál jobb színészeket láthatunk ebben a filmben, Hugh Jackman, mint Jean Valjean, Anne Hathaway, mint Fantine, Javier szerepében Russel Crowe, és a felnőtt Cosette-t pedig Amanda Seyfried alakítja, szinte mindannyiukat szeretem, így várom már nagyon milyen lesz a film.... és a trailer alapján egyszerűen csodálatos!

Magyar bemutató: 2012. december 27.

Trailer:

Stephen King: A remény rabjai - "A REMÉNY RABJAI"

Stephen King A remény rabjai című 4 kisregényt tartalmazó kötetének első műve maga a címadó történet, vagyis A remény rabjai, most erről szeretnék írni. Nem hosszú, alig 160 oldalas, így pár óra alatt végeztem vele.

A történet:
Andy Dufrense ártatlanul kerül börtönbe miután állítólag megölte a feleségét és annak a szeretőjét egy részeg és dühös éjszakán. Andy tagadja a bűnösségét, nem hisz neki a bíróság így a Shawshank börtönbe kerül kétszeres életfogytiglanra. Kezdetben nehezen illeszkedik be a börtön életbe, de fokozatosan kivívja magának az elismerést, mind a társai mind a fegyőrök körében. Legjobb barátja lesz Red, aki szintén életfogytiglanra ítéltek gyilkosság miatt... aztán mikor megcsillanna a remény a szabadulására, a korrupt börtönigazgató megakadályozza a férfi távozását... de mindez nem tarthatja vissza Andy-t, aki soha sem adja fel a reményt.

NAGYON TETSZETT A KÖNYV, ÉS AZÓTA MÁR A FILMET IS MEGNÉZTEM!!!! Már értem miért ez van a legjobb filmnek szavazva egy csomó listán... na nem azt mondom, hogy szerintem is ez a legjobb valaha készült film, hiszen az, hogy ki mit gondol a legjobbnak nagyon szubjektív dolog... de abban egyet kell értenem, hogy mind a könyv, mind a film nagyon jó és bekerült az én kedvenceim listájára is.

A könyvben elsőnek az a fura, hogy nem Andy meséli el nekünk a történetet, hanem Red, a legjobb barát, így mindent tőle tudhatunk meg Andy-ről, vagyis olyan mintha Red lenne a főszereplő, pedig valójában nem... így igazából csak annyit tudhatunk meg Andy-ről, amennyit Red elmond nekünk... és mivel ő is sokmindent csak másodkézből hallott, vagy csak logikusan kikövetkeztette magában (például a szökés mozzanatát) így nem tudhatjuk biztosan mi történhetett. Így az író meghagyja nekünk a döntés lehetőségét, hiszünk-e Red-nek vagy nem... a lényeg, hogy akárhogy történhettek a dolgok.

Ez a történet tipikusan olyan, amelyeket nagyon imádok. Van egy ártatlan ember, akit elárulnak, kisemmiznek, jelen esetben börtönbe kerül, pedig nem követett el semmit, minden egyre csak rosszabb lesz körülötte és a végén pedig fellázad és kivívja a maga igazát, vagy akár bosszút áll az ellene vétkezőkön. Nos itt semmiféle bosszúállás nem volt, hanem Andy hosszú éveken át vájta azt a lyukat a falba, hogy egyszer valamikor meg tudjon szökni... soha nem adta fel a reményt... és igen a "remény" szó irdatlan sokszor szerepel a könyvben... (gondolom így akartak utalni a címre).

Ja és egyébként érdekesség, hogy az eredeti angol címe "Shawshank Redemption", vagyis lefordítva "Shawshank (ez a börtön neve) megváltás". Míg a magyar kiadásnak A remény rabjai címet adták, ami szerintem sokkal találóbb lett, mint az eredeti címe... (ilyen sem esik meg gyakran, hogy a magyar fordítás jobb lett, mint az eredeti).
UI: Stephen King A remény rabjai című kötet 1. kisregénye.
A könyvről:
http://moly.hu/konyvek/stephen-king-a-remeny-rabjai
5/4

Az eminens

A könyvről már írtam (link), most pedig itt a film. A történetet nem írnám le újra, a könyves értékelésnél megtalálható, inkább most a filmmel kapcsolatos észrevételeimet említeném meg.

Elsőnek legyen pár szó a két főszereplőt alakító színészről. Todd-ot Brad Renfro játssza, akit imádtam a Pokoli leckében is, és ez itt sem történt másképp. Olyan hitelesen alakítja Todd-ot, olyan elmebeteg fejeket tud vágni, olyan hideg pillantással tekint a kamerába, hogy ha ijedősebb lennék, akkor még én is félnék tőle. És Dussander-t pedig egyik nagy kedvencem Ian Mckellen alakítja, szintén meggyőzően... imádom a párosukat.
Ezt a filmet magyar szinkronnal néztem, ami nem tudom miért de most nem idegesített annyira, mint általában szokott, mindkettejüknek jó hangjuk volt, nem találtam benne kifogást. A többi mellékszereplőt megemlíteni sem érdemes, talán csak az Ed French-et játsszó David Schwimmer-t, akit ugyebár a Jóbarátok című sorozatból bárki ismerhet és szerethet. Itt olyan kis nyomi meg minden... és az a bajusz!!! Te jó ég!

Mint az általában lenni szokott a film pár dologban eltér a könyvtől, most ezeket akarom megemlíteni. Voltak apróbb eltérések, például a filmben Todd szülei nem szerepelnek annyit, itt a barátai jobban ki vannak emelve, míg a könyvben nem nagyon olvashattunk olyan jeleneteket, mikor Todd a barátaival beszélget.
De a legnagyobb eltérés természetesen a film végénél van, hiszen a könyv úgy fejeződik be, hogy Todd teljesen megőrül, lelövi French-et és aztán végül csak úgy tudják megállítani, hogy őt is megölik. A film nem ér ilyen kegyetlen véget, nem tudom miért nem merték ezt bevállalni... talán nem akartak ilyen negatív befejezést vagy nem tudom. A filmben Todd sikeresen végez a suliban és mikor French rájön a hazugságaira, akkor nem öli meg őt, hanem csak megfenyegeti, így Dussander öngyilkossága után talál magának egy új embert, akit zsarolhat és akinek uralkodhat az élete felett.

Szerintem ez egy kifejezetten jó könyvadaptáció, nekem nagyon tetszik, bár lehet ez csak azért van, mert most kivételesen a filmet láttam elsőnek. Ki tudja... Akinek tetszik a kisregény, mindenképp nézze meg a filmet is, szerintem nem lehet kihagyni.:)
UI: azt sem értem, hogy a filmnek miért az a címe, hogy "Eminens", mikor a kisregénynek az, hogy "A jó tanuló", de ez már csak az én problémám...
Trailer: (csak angolt találtam)
http://www.youtube.com/watch?v=VGt4pPK6Zak
10/8

Stephen King: A remény rabjai - "A JÓ TANULÓ"

Elsőnek tisztázzuk, hogy nem rossz borítót raktam be képnek, hanem a Jó tanuló című mű A remény rabjai című kötetben található, ami ugyebár 4 kisregényt foglal magába, ebből engem csak kettő érdekel. Elsőnek a Jó tanuló című kisregényről írok.A történet röviden:

Todd Bowden korosztályának egyik legjobb tanulója, a szülei méltán büszkék rá. Az egyik történelem órán mikor a 2. világháborúról tanulnak, Todd annyira megszállottá válik a nácik, a holokauszt és minden ezzel kapcsolatos dolog iránt, hogy folyton csak erről olvas, minden információt próbál beszerezni a témával kapcsolatban. Aztán egyik nap a buszon meglát egy öregembert, aki nagyon ismerős neki valahonnan... végül rájön, hogy a férfi egy náci háborús bűnös (Kurt Dussander), aki Amerikában él évek óta. Aztán elmegy a férfihoz és megzsarolja, hogy kitálal az igazi személyazonosságáról a rendőrségnek, ha nem teszi azt, amire kéri őt... és Todd nem akar mást, csak hallani milyen volt a 2. világháború pontosan, méghozzá egy olyan embertől, aki jelen is volt az eseményeknél... különös kapcsolat alakul ki kettejük között, mely mind az öregembert, mind a fiút merőben megváltoztatja.

Bevallom elsőnek a filmet láttam, és mivel az nagyon tetszett (arról is írok majd) így mindeképpen el szerettem volna olvasni a könyvet, amiből készült. Sokáig kutattam a könyv után, már azt hittem nem lehet sehol sem kapni, mikor megvilágosodtam és rájöttem, hogy ez nem egy önálló könyv, hanem egy kisregényeket tartalmazó kötet egyik darabja.
Nem hosszú a mű, olyan 200 oldal körüli és mivel elsőnek a belőle készült filmet láttam (címe: Az eminens) így óvatatlanul ahhoz hasonlítottam. Most mégis próbálok ettől elvonatkoztatni, ami nagyon nehéz számomra.
Tetszett ez a könyv (mondjuk nem is vártam mást a film után), természetesen pár apró résztelben teljesen más, de ez nem zavaró. Imádom a lélektani könyveket (vagy filmeket), amelyek arról szólnak hogy valakit valamilyen esemény teljesen megváltoztat, kifordul régi önmagából és egyre inkább a mélyre sülyed. Hiszen ez történik itt Todd-al és Dussander-rel is.

Jó, lehet, hogy Todd már az elején se volt százas, hiszen már akkor lehet rajta érezni, hogy nem az a tökéletes fiú, akinek mindenki hiszi (itt az ékes példa, hogy attól mert valaki rendesnek, jó tanulónak és kedvesnek tűnik, még nem biztos, hogy nem maga a Sátán, soha ne ítéljünk a külső alapján!!!).
Ennek ellenére mégis megértettem őt, hiszen én is imádom a történelmet, én is tudok megszállott lenni bizonyos dolgok iránt amiket megszeretek, és én is megadnák mindent, hogy egy ilyen fontos témáról beszélhessek egy olyan emberrel, aki ténylegesen átélte azt akkoriban még régen. (megjegyzés: engem nem a 2. világháború érdekel, hanem a Tudor kori Anglia).

Persze Todd nem számol azzal, hogy Dussander borzalmas történetei lassan átveszik az élete felett a hatalmat, egyre rosszabbakat álmodik, nem tud aludni, erőszakossá válik és kiütközik igazi énje, amit idáig a jól fésült amerikai máz alá rejtett... romlanak a jegyei, és hogy a szülei erre ne jöjjenek rá, meghamisítja a bizonyítványát, hazudik a szaktanácsadónak és egyre nagyobb hazugságokba kevederik, egyre sötétebb és erőszakosabb lesz. Ugyancsak ez történik Dussander-rel is, ahogy feleleveníti fiatalkora eseményeit, eszébe jutnak a régi "szép" emlékei, és újra előbújik belőle a kegyetlen "náci". Todd és Dussander között egy fura kapcsolat alakul ki, nem bíznak egymásban, de mégis szükségük van a másikra...
A vége sokkal durbább mint a filmben (majd ott leírom a különbséget), de mégis így kellett ennek történnie, Todd-nak már nem volt visszaút.

Kár, hogy Stephen King nem ír több ilyen jó könyvet, nem nagyon bírom a horror-könyveit, ez inkább ilyen lélektani krimi vagy nem is tudom milyen műfajba kellene sorolnom. Mindenesetre nagyon tetszett és mindenkinek csak ajánlani tudom. És a belőle készült film is nagyon szuper, arról is írok nem olyan soká...
A könyvről: (nem feledni, hogy ez egy kisregény, ami A remény rabjai című kötetben található 4 kisregényből a 2.)
http://moly.hu/konyvek/stephen-king-a-remeny-rabjai
5/5

Végzet ereklyéi könyvsorozathoz fanart1.

Találtam egy fanart oldalon (link) rengeteg csodálatos képet a Végzet ereklyéi című könyvsorozat szereplőiről. Mindig amikor ilyeneket látok, akkor annyira tudok irigykedni, hiszen én is szeretnék ilyen jól tudni rajzolni, mert akkor megörökíthetném a kedvenc könyveim hőseit úgy, ahogyan én képzelem el őket. De mivel nem tudok szépen rajzolni, így marad az, hogy mások műveiben gyönyörködök.
Most a könyvsorozat párjairól és a végén egy trióról hoztam képet, mindegyik tökéletesre sikeredett szerintem, úgy, ahogy én képzelem el őket. Akkor lássuk!

Clary és Jace

Magnus és Alec (személyes kedvenceim, imádom őket!!!)

Isabelle és Simon

Jocelyn és Valentine (fiatal korukban, még boldogan)

És a végén a trió... Sebastian, Clary és Jace (imádom Sebastian és Jace nézését, és ahogy Sebastian beleszagol Clary hajába...:)