2019. ápr. 14.

Deadly Class (Orgyilkos osztály) 1. évad összegzés


A történet:
A '80-as évek ellenkultúrája, egy sötét, képregényszerű világ adja a sorozat hátterét, ami olyan korosztályi történet, amilyet még nem látott. A Rick Remender és Wes Craig képregényéből készült széria hőse egy kiábrándult tinédzser, aki bekerül egy különleges suliba, ahol a bérgyilkosok legújabb nemzedékét képzik. Az erkölcsi kódexének fenntartását megnehezíti a könyörtelen tananyag, az egymással versengő klikkek, és a serdülőkorral járó bizonytalanságok is végzetesnek bizonyulhatnak számára. (Forrás: port.hu)

Mivel egyre több helyen futottam bele és mindenhol ezt reklámozták, így utánakerestem, hogy miről szól tulajdonképpen, és tudtam adnom kell neki egy esélyt. Az előzetes rögtön felkeltette a kíváncsiságomat és miközben nekivágtam őszintén bíztam abban, hogy ne kelljen csalódnom. Szerencsére nem kellett és alig pár nap alatt ledaráltam az első évadot. Nekem bejött a Deadly Class, jó kis első évadot raktak össze, amiben ott a potenciál, hogy később még jobbá fejlődhessen.

A sorozat az azonos című képregény sorozaton alapul. Az első évad tíz részből áll, és ha jól tudom akkor nálunk az HBO adja, így akár magyar szinkronnal is nézhető. Én persze maradtam a feliratos verziónál, mert az eredeti hangoknál semmi se lehet jobb. Még nem jelentették be a folytatást, de bízom benne, hogy érkezni fog a második évad, mert ez az a sorozat, ami megérdemelné mindezt.


Nekem nagyon tetszett az évad, jól összerakták. Érdekes, izgalmas és mozgalmas volt az elejétől a végéig. Legnagyobb pozitívuma a sajátosan sötét és kissé groteszk hangulata és stílusa, ami engem rögtön megfogott, na meg az, hogy Marcus végig narrál nekünk, és tudjátok, hogy szeretem a narrációval kiegészített sorozatokat/filmeket. A másik, ami miatt telitalálat nálam, a sorozat alapötlete. A főszereplőnk, Marcus szülei meghaltak és miután felgyújtotta a nevelőotthont, ahol aztán élt, a rendőrség mindenhol őt keresi. Hajléktalanként tengeti mindennapjait, mikor felkeresi egy fura férfi azzal, hogy ha szeretné, akkor befogadja az iskolájába. Nem akármilyen iskola ez, hisz itt az "alvilág" következő generációját képzik ki többnyire bérgyilkosokká és bűnözőkké. Mivel Marcusnak nincs nagyon más lehetősége, így belemegy a dologba.

Az első évad tulajdonképpen azt mutatja be, hogy Marcus hogy illeszkedik be a King's Dominion iskolába, hogy kezdi el nem éppen hétköznapi tanulmányait, hogy számol le múltjával és hogy szerez barátokat és ellenségeket magának. Remek alapötlet és még a kivitelezésre se lehetnek nagy panaszok. A történet logikusan felépített, szépen adagolják nekünk az infókat és úgy nő a feszültség, ahogy haladunk előre a sztoriban. Vannak persze húzórészek és olyan történetszálak, amiket nyugodtan ki lehetett volna hagyni, itt leginkább a tini klisékre gondolok, amelyek nélkül tökéletesen meglettem volna, de a jó dolgok miatt el tudtam nézni a rosszakat.


Aztán ott vannak a karakterek, akik kissé tipikus példái a tini karaktereknek csak némi sötét fűszerrel megdobva. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ezek a fiatalok és tanáraik nem jó emberek. Könnyűszerrel ölnek, hazudnak, csalnak és emiatt bűntudatot sem éreznek. Persze vannak kivételek, Willy az ellenpélda, de neki épp ez a szerepe, hogy azért ne csak tiszta pszichopatákról szóljon a sorozat. Marcus a főszereplőnk, aki maga se egy teljes gonoszság, ő az a szürke karakter, aki csinál rossz dolgokat, de azért néha érez miatta bűntudatot. Ő az, aki viszonylag normális emberként kerül ide, nem pedig azért, mert a bűnöző családja küldte az iskolába, hogy ott neveljenek embert belőle. Marcus remek főszereplő, kicsit sötét, kicsit jó, humoros, követ el hibákat, de éppen ezért lehet őt kedvelni.

Aztán ott van a két női főszereplőnk, Maria és Saya. Az elején nagyon kedveltem mindkettőt, majd mikor egymásnak feszültek Marcus miatt, és mikor Maria jól megkavarta a dolgokat, (és még finoman fogalmaztam), akkor Maria átkerült a legirritálóbb karakterek listájának első helyére. Ha úgy vesszük minden problémájuk forrása Maria ostobasága volt, amiért nem gondolva a következményekre szimplán megölte Chico-t. Persze értem én Maria indokait, ha úgy vesszük jogosan tette, amit tett, mert máshogy nem szabadulhatott volna abból az bántalmazó kapcsolatból és mert csak Marcust védte, de lehetett volna mindezt jobban is kivitelezni és aztán gondoskodni arról, hogy senki ne szerezzen róla tudomást. Vagy talán csak az idegesít vele kapcsolatban, hogy a szerelmi háromszög része, és mert szerintem Marcus Saya-val ezerszer jobban összeillik. Ha nem kavarna Marcussal, aki érdekes karakter lehetne a lobbanékonyságával, és a kissé örült viselkedésével.

Saya a másik véglet, ő nem az a lobbanékony fajta, mint Maria, hanem inkább a rideg és távolságtartó típus. Nem valami beszédes, nem valami szórakoztató és inkább csak a barátainak nyílik meg. Szeret a legjobb lenni, és tudja magáról, hogy az. Okos, tehetséges és mindenben jeleskedik. Nagy bánatára az igazgató őt jelöli ki az új fiú, Marcus mentorának, így össze lesznek láncolva. Saya próbálja tanítani őt, de hát Marcus nem egy könnyű eset. Nekem Saya és Marcus lettek a kedvenc karaktereim és szerintem nekik kellene együtt lenniük, mert tök jó páros lehetnének.


Van még két dolog, ami tetszett. Minden főszereplő kapott egy saját történetszálat és egy egyértelműen tragikus múltat. Egyiküknek se egyszerű és könnyű az élete és így tökéletesen érthető, hogy kerültek ebbe az iskolába és hogy lettek olyan labilis és pszichopata személyiségek. Minden egyes részben megismerjük valamelyik karakter múltját és nagyon kreatív ötletnek tartom, hogy mesélés közben a múltjuk képregény formában elevenedett meg. Nagyon tetszettek az animációk, ez is egyedivé tette a sorozatot. A színészeket remekül válogatták és rakták aztán össze, hogy mindenki olyan, mintha csak a képregény hasábjairól lépett volna elő.

Kaptunk persze néhány felnőtt karaktert is, főleg a tanárok képében. A készítők próbálták őket érdekessé tenni, de valahogy inkább csak a szükséges rossznak tűntek számomra. Mert hát kellenek ide felnőttek, egy iskola nem működhet tanárok nélkül. Olyan ez, mint minden tini sorozatban, csak itt nem a szükséges rossz szülők idegesítettek, hanem a szükséges rossz tanárok. Talán még a kannibál tanár volt a legjobb karakter, ő kaphatott volna több játékidőt, mert bírtam a jeleneteit.

Összességében engem megvett magának a sorozat, remek kezdés volt és remélem érkezik a folytatás. Tetszett a hangulat, a stílus, az izgalmas és jól felépített történet, na meg a remek karakterek. A tini kliséket lehetett volna mellőzni és legtöbbször a felnőttek feleslegesnek tűntek, de még abszolút el lehetett ezeket viselni.
Értékelés: 10/8

Előzetes:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...