2014. nov. 23.

Az Éhezők Viadala: A Kiválasztott 1. rész

A történet:
Miután Katniss Everdeen másodszor is túlélte az Éhezők Viadalát, új életet kell kezdenie a 13. körzetben. Bár nehezen dolgozza fel korábbi otthona és Peeta elveszítését, hamarosan új, minden eddiginél fontosabb döntés meghozatalára kényszerül. A lázadók immár nyílt felkelést indítottak a Kapitólium zsarnoksága ellen, mely harchoz egyre több körzet csatlakozik. Katniss az, aki a forradalom vezéralakjaként reményt adhat nekik, aki megmutathatja, hogy Snow elnök hatalma megdönthető. (Forrás: filmkatalógus.hu)

Az Éhezők Viadala a kedvenc disztópikus könyvsorozatom, így nem volt kérdés, hogy már csütörtök délután, az órák után ott ültem a moziban és izgatottan vártam az utolsó könyv első feléből készült filmet. Azok köré tartozom, akik ennél a könyvnél indokoltnak tartották a két filmre való szétbontást. Igaz, hogy a könyv maga se olyan vastag, mégis rengeteg minden történik benne, én meg gondoltam a két film miatt legalább nem hagynak ki semmit, hanem bőven lesz idő minden fontos dolgot megmutatni. Sőt... olyan fontos dolgokat is megmutathatnak a filmben, amiket a könyvben Katniss csak másodkézből tud meg, vagy amiknél nincs jelen. Azt vártam, hogy a filmben többször fogják mutatni a Kapitóliumot, és azt, hogy miként kínozzák Peeta-t és a többieket. Ezt sajnos nem így történt, amiért kissé csalódott vagyok, de hogy ennek ellenére érdemes volt-e két filmet csinálni? Nos, mindenki vonja le maga a következtetést.

Habár bevallom kicsit csalódva jöttem ki a moziból A Kiválasztott 1. része után, még mindig tartom magamat a véleményemhez, hogy igenis indokolt volt a két részre bontás, csak én valahogy máshogy oldottam volna meg a dolgot. Nem azt mondom, hogy rossz lett a film, mert nem az. Lekötött, érzelmi hullámvasút volt az elejétől a végéig, odaszögezett a székhez és olyan hamar elröppent az a közel két óra, hogy észre se vettem. Mégis... voltak olyan részek, amelyek kissé unalmasra sikeredtek, és sajnos meg tudom érteni azokat az embereket, akik unták magukat a film közben. Ők nem rajongók voltak, hanem a laikus nézők, akiknek ennyi nem lehetett elég. Akik valami katarzist vártak, akik ennél többre számítottak. Mindezt meg is fogják kapni az utolsó részben, ebben teljesen biztos vagyok, de itt sajnos nem sikerült ezt átadni.

Az 1. rész inkább Katniss lelki vívódásáról szólt, szenvedett azért, ami vele és a körzetével történt, hogy elvesztette Peeta-t, és nem tudta őt megmenteni. Rá akarják tukmálni a Fecsegőposzáta szerepét a forradalom vezetői, de Katniss nem akar semmilyen szimbólum sem lenni. Ő csak át akarja vészelni ezt a nehéz időszakot, túl akarja tenni magát mindazon, ami vele történt. Persze nem sokáig bújhat ki a feladat alól. Coin és Plutarch megtalálják a lány gyenge pontját és ráveszik, hogy vállalja el a szerepet, így megkezdődik a háborús propaganda és lassan beindulnak az események. És mikor a végén végre történik valami izgalom és akció, mikor éppen felpörögnek az események... akkor lesz vége az 1. filmnek. És épp ezért marad mindenkinek hiányérzete utána. Elolvastam néhány kritikus véleményét, és habár nem gyakran értek egyet velük, mégis most meg kell tennem. Ez a film olyan lett, mint egy két órásra nyújtott felvezető, túl sok volt az építkezés, és gyakorlatilag minden izgalmat a 2. részre hagytak meg.

Nem azt mondom, hogy nem voltak itt érdekes vagy izgalmas részek, mert voltak. Az a néhány akciójelenet például mindent vitt, tetszettek a propaganda filmek és azok készítésének pillanatai, ahogy Katniss ismét bénázott egy sort, mire összejött a megfelelő videóanyag. Megható volt Katniss dala, és ahogy fokozatosan mindenki csatlakozott hozzá és a dalt egybekötötték az egyik nagy jelentőségű támadással. Jó döntést volt, hogy a könyvbeli két ismeretlen stylist és sminkes helyett, a filmekben meghagyták Effie-t, és kibővítették a szerepét, üde színfolt maradt a történetben, pont mint ezelőtt. Haymitch és Finnick sajnos nem kaptak nagy szerepet, Coin elnök is eléggé meghúzta most magát, még nem mutatta ki a foga fehérjét. Eddig olyan semleges karakternek tűnhet a nézők részére, a film alapján bennem semmit sem mozgatott meg.

Mint már említettem ezelőtt, sajnáltam, hogy a filmes több időt kihasználva nem láthattunk többet a Kapitóliumból és ezáltal Peeta-ék kínzásából, pedig igazán érdekes lett volna látni azt az oldalt is. Peeta-ból gyakorlatilag csak annyit láttunk, amennyit Katniss, és talán direkt ez maradt a koncepció, hogy a végén jobban üssön majd, hogy a fiú mennyire meggyötört lett és hogy mennyire megváltozott. Tudtam, hogy mi következik, mégis teljesen lesokkolt, amikor Peeta nekirontott Katnissnek és jól helybenhagyta a lányt. Sejtettük mi rajongók, hogy ez lesz az 1. rész vége, és igazunk lett. Mondjuk ez pont jó szétválasztási pont, én sem tudtam volna jobbat választani.

A színészeket nem szeretném most is dicsérni, hisz nem akarom ismételni önmagam. Mindenki hozta azt, amit elvártunk tőle, mindenki ugyanolyan remek és hiteles, mint ezelőtt volt. A film nem olyan mozgalmas és izgalmas mint az eddigiek, itt sokkal inkább az érzelmeken, a korábbi események feldolgozásán és jövő eseményeire való felkészülésen volt a hangsúly. Ez a film nem más, mint a végső nagy felvonás egy kicsit hosszúra nyújtott és aránytalan felvezetése. A rajongók imádni és szeretni fogják, és tulajdonképpen nekem is tetszett, olyan egyszer nézős film számomra (az első két film ehhez képest többször nézős volt), viszont a laikusok talán unni fogják magukat rajta egy kicsit. Nem maradt más hátra csak a tényleges befejezés, ami viszont nagyot fog ütni jövőre ilyenkor a mozikban, higgyetek nekem. Addig viszont sokat kell várnunk. Bárcsak ne kéne, mert én már nagyon látni akarom Katniss végső harcát.
Értékelés:
10/7

Előzetes:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...