A tizenhét éves Bianca Piper cinikus, hűséges, és még véletlenül sem gondolja azt, hogy ő lenne a legszebb a barátnői között. Arról nem is beszélve, hogy okosabb annál, mint hogy elkábítsák az iskolai nőcsábász, Wesley Rush szavai. Ami azt illeti, Bianca kifejezetten gyűlöli ezt a srácot. Amikor pedig Wesley Duffnak nevezi őt, egyszerűen ráborítja a kóláját.
Ám Bianca élete otthon sem éppen tökéletes, így figyelemelterelésre van szüksége. Azon kapja magát, hogy megcsókolja Wesleyt. És ami a legrosszabb, még élvezi is. Hogy elszabaduljon a mindennapok poklából, beleveti magát a fiúval egy titkos „ellenségek extrákkal” kapcsolatba. És ez egészen addig működik is, amíg ki nem csúsznak a dolgok az irányítása alól: kiderül, hogy Wesley nem is olyan rossz hallgatóság, ráadásul az ő élete is elég kiábrándító. Bianca elborzadva veszi észre, hogy kezd beleszeretni abba a srácba, akiről úgy gondolta, mindenkinél jobban utálja.
Ismét egy könnyedebb regényt választottam magamnak az ifjúsági kategóriából. És hogy éppen erre a könyvre esett a választásom, annak egy egyszerű oka volt. Igen, én is láttam a könyvből készült film előzetesét, (amiről azóta csakis azt hallom, hogy milyen egy rakás sz*r lett, mármint a film!), nem tudtam nem észrevenni a könyv magyar megjelenése idején kialakult rengeteg pozitív véleményt a történetről, így nem volt kérdés, hogy nekem is olvasnom kell valamikor a könyvet. Nem a kedvencem a szimpla romantikus műfaj, se a felnőtt, se az ifjúsági változata, de megfogadtam magamnak, hogy nem adom fel, hanem kitartóan keresem azokat a darabokat, amik igenis értékesek a hatalmas kínálatból. Az már más kérdés, hogy eddig kevés értékelhetőt találtam.
Most érkezett el a The Duff ideje, vagyis a magyarul A pótkerék címen futó könyv végre a kezeim közé került. A magyar cím érdektelen, az eredeti angol jelenti a lényeget, így ha nem haragszotok meg, The Duff-ként fogok rá utalni. Szimpla romantikus könyv ez, semmi extra, és ne tévesszen meg senkit a fülszöveg, se a mások által emlegetett "komolyabb témák". Ez utóbbi igaz, hogy van a könyvben, de annak egy olyan jelentéktelen részét képezi, mintha ott sem lenne. A komoly témák bedobása csak ürügy egy már klisés és sablonos romantikus kulimázhoz, amiben mindent meg lehet találni, amit annyira gyűlölhetünk (vagy épp szerethetünk) ebben a műfajban.
Csak, hogy néhány példával illusztráljam mire gondoltam. Adott egy "csúnyácska" lány és a menő, szoknyapecér fiú, akik az elején persze, hogy utálják egymást, de végül egymásra szeretnek. Adottak a "kellék barátnők", akiknek csak az az egyetlen szerepük a történetben, hogy a főszereplőnek legyen valaki, akinek aztán nyavalyoghat. Adott a szokásos zűrös családi háttér, ami csak indok arra, hogy a két főszereplő valami módon egymásra találjon. És adott a rengeteg hazugság, féltékenykedés, árulás, sírás-rívás, és humor, ami néha oldja a műfaj már annyira megszokott és halálosan fárasztó kellékei által nyújtott unalmat.
Értem én, miért tetszik sokaknak a könyv, látom, hogy mit szeretnek benne, és azt is értem, hogy mi lett volna az írónő célja. A fő üzenete hozzám is elért, és ezzel maximálisan egyet tudok érteni, és talán ez az egyetlen elem, ami kifejezetten tetszett a történetben. Wesley ugyebár DUFF-nak nevezi Bianca-t. Aki nem tudná ez mit jelent annak leírom. DUFF=Designated Ugly Fat Friend, vagyis nem szó szerinti magyar fordításban, egy baráti társaság legkevésbé vonzó személye. Ilyennek látja Wesley Bianca-t, hisz Bianca a két csodaszép barátnője mellett átlagosnak, szinte már csúnyának számít. Nem csúnya ő, csak a barátnői mellett tűnik annak. Igazából ezért sem értem, hogy miért azzal reklámozta mindenki a könyvet, hogy végre egy történet, ahol egy csúnya lány a főszereplő. Nem, Bianca nem csúnya. Csak egy átlagos lány.
Na, de a lényeg, amit ki szerettem volna ebből hozni, hogy mi a könyv fő üzenete. A DUFF nem csúnyát jelent, ha valaki DUFF, az nem azt jelenti, hogy ronda. Csak épp a barátai között, az adott közegben ő a legkevésbé vonzó. A könyvben is elhangzik, hogy bárki lehet DUFF, hisz minden csak kontextus kérdése. Hisz természetes, hogy én leszek a DUFF, ha a két legjobb barátnőm olyan mint két topmodell, de rögtön megváltozik a helyzet, ha egy nálam is átlagosabb (vagy épp csúnyább) lánnyal kezdek el barátkozni. Akkor már ő lesz a DUFF. Minden csak nézőpont és viszonyítás kérdése. Mellesleg mindenkinek mást jelent, hogy ki a szép és ki a csúnya. Ezzel pedig tökéletesen egyetértek.
Nem kedveltem meg Bianca-t, sőt egy teljesen antipatikus és gyűlölhető karakternek tartom. Hihetetlen önző, könnyen ítélkezik másokról, miközben magát mindenki fölé helyezi, egoista és beképzelt. Mindenről és mindenkiről meg van a saját véleménye, gyakorlatilag folyamatosan keresi mindenben a hibát, és mindennek a rossz oldalát látja. Talán csak a két barátnőjével és az apjával tud normális emberi módon viselkedni, csak őket szereti annyira, hogy megmutassa nekik, több is van benne annál, mint ami elsőre kitűnik róla. Negatív karakter, az egyszer biztos, nagyon lehetne utálni, és biztosan senkinek se lenne szimpatikus egy hozzá hasonló ember. Kicsit a Kihasznált alkalom főszereplőjéhez, Olivia-hoz tudnám hasonlítani. Nekem viszont éppen emiatt tetszett, mert más, mint a műfaj többi "főhősnője".
A végén nem hagyhatom ki, mindenképp meg kell említenem azt, ami a legkevésbé tetszett a történetben. A könyv olyan rossz üzenetet közvetít, nem, nem is üzenet ez, hanem inkább rossz példa, hogy szerintem nagy baklövés volt egy ilyen elemet belerakni egy ifjúsági történetbe. Bianca családja éppen széthullóban van, mellesleg elég nehéz jelenleg az élete, és mit tesz, hogy levezesse a feszültséget? Összefekszik egy fiúval, akit állítólag mindenkinél jobban utál. Úgy vélem nem kellene ilyen rossz példát mutatni a mai fiatalságnak, hisz eléggé züllöttek enélkül is. Sajnálom, de nekem ez az egész nem tetszett, és szerintem nem kellett volna ilyet írni egy ifjúsági könyvbe. Lehet csak én reagálom túl, de akkor is így érzek.
Nem váltotta be a könyv a hozzá fűzött reményeimet. Bianca abszolút unszimpatikus és utálható karakter, de éppen emiatt lesz egyedi és érdekes, és habár nem kedveltem meg, de értékelem a karakterét, mert valami újat hozott a műfajba. Az írónő által a történetbe csempészett némi humor se mentette meg nálam a könyvet a sok klisé és a rossz közvetített példa miatt, amelyek nélkül nem tudok szó nélkül elmenni. Tulajdonképpen nem értem ezt a nagy felhajtást, számomra csak egy erős közepes volt, és az is csak Bianca megszokottól más karaktere miatt. Az is mindenképp pozitívum, hogy önálló történetről van szó, és nem trilógia, manapság már ez is valami. A filmre viszont kíváncsi vagyok, mert ha tényleg nagyon más, mint a könyv, akkor lehet, hogy valami jót hoztak ki belőle.
UI: A borító valami förtelem, egy nagy katyvasz az egész. Nagyon nem tetszik. :(
További információk a könyvről:
http://moly.hu/konyvek/kody-keplinger-the-duff-a-potkerek
Értékelés: 5/3
Most érkezett el a The Duff ideje, vagyis a magyarul A pótkerék címen futó könyv végre a kezeim közé került. A magyar cím érdektelen, az eredeti angol jelenti a lényeget, így ha nem haragszotok meg, The Duff-ként fogok rá utalni. Szimpla romantikus könyv ez, semmi extra, és ne tévesszen meg senkit a fülszöveg, se a mások által emlegetett "komolyabb témák". Ez utóbbi igaz, hogy van a könyvben, de annak egy olyan jelentéktelen részét képezi, mintha ott sem lenne. A komoly témák bedobása csak ürügy egy már klisés és sablonos romantikus kulimázhoz, amiben mindent meg lehet találni, amit annyira gyűlölhetünk (vagy épp szerethetünk) ebben a műfajban.
Csak, hogy néhány példával illusztráljam mire gondoltam. Adott egy "csúnyácska" lány és a menő, szoknyapecér fiú, akik az elején persze, hogy utálják egymást, de végül egymásra szeretnek. Adottak a "kellék barátnők", akiknek csak az az egyetlen szerepük a történetben, hogy a főszereplőnek legyen valaki, akinek aztán nyavalyoghat. Adott a szokásos zűrös családi háttér, ami csak indok arra, hogy a két főszereplő valami módon egymásra találjon. És adott a rengeteg hazugság, féltékenykedés, árulás, sírás-rívás, és humor, ami néha oldja a műfaj már annyira megszokott és halálosan fárasztó kellékei által nyújtott unalmat.
Értem én, miért tetszik sokaknak a könyv, látom, hogy mit szeretnek benne, és azt is értem, hogy mi lett volna az írónő célja. A fő üzenete hozzám is elért, és ezzel maximálisan egyet tudok érteni, és talán ez az egyetlen elem, ami kifejezetten tetszett a történetben. Wesley ugyebár DUFF-nak nevezi Bianca-t. Aki nem tudná ez mit jelent annak leírom. DUFF=Designated Ugly Fat Friend, vagyis nem szó szerinti magyar fordításban, egy baráti társaság legkevésbé vonzó személye. Ilyennek látja Wesley Bianca-t, hisz Bianca a két csodaszép barátnője mellett átlagosnak, szinte már csúnyának számít. Nem csúnya ő, csak a barátnői mellett tűnik annak. Igazából ezért sem értem, hogy miért azzal reklámozta mindenki a könyvet, hogy végre egy történet, ahol egy csúnya lány a főszereplő. Nem, Bianca nem csúnya. Csak egy átlagos lány.
Na, de a lényeg, amit ki szerettem volna ebből hozni, hogy mi a könyv fő üzenete. A DUFF nem csúnyát jelent, ha valaki DUFF, az nem azt jelenti, hogy ronda. Csak épp a barátai között, az adott közegben ő a legkevésbé vonzó. A könyvben is elhangzik, hogy bárki lehet DUFF, hisz minden csak kontextus kérdése. Hisz természetes, hogy én leszek a DUFF, ha a két legjobb barátnőm olyan mint két topmodell, de rögtön megváltozik a helyzet, ha egy nálam is átlagosabb (vagy épp csúnyább) lánnyal kezdek el barátkozni. Akkor már ő lesz a DUFF. Minden csak nézőpont és viszonyítás kérdése. Mellesleg mindenkinek mást jelent, hogy ki a szép és ki a csúnya. Ezzel pedig tökéletesen egyetértek.
Nem kedveltem meg Bianca-t, sőt egy teljesen antipatikus és gyűlölhető karakternek tartom. Hihetetlen önző, könnyen ítélkezik másokról, miközben magát mindenki fölé helyezi, egoista és beképzelt. Mindenről és mindenkiről meg van a saját véleménye, gyakorlatilag folyamatosan keresi mindenben a hibát, és mindennek a rossz oldalát látja. Talán csak a két barátnőjével és az apjával tud normális emberi módon viselkedni, csak őket szereti annyira, hogy megmutassa nekik, több is van benne annál, mint ami elsőre kitűnik róla. Negatív karakter, az egyszer biztos, nagyon lehetne utálni, és biztosan senkinek se lenne szimpatikus egy hozzá hasonló ember. Kicsit a Kihasznált alkalom főszereplőjéhez, Olivia-hoz tudnám hasonlítani. Nekem viszont éppen emiatt tetszett, mert más, mint a műfaj többi "főhősnője".
A végén nem hagyhatom ki, mindenképp meg kell említenem azt, ami a legkevésbé tetszett a történetben. A könyv olyan rossz üzenetet közvetít, nem, nem is üzenet ez, hanem inkább rossz példa, hogy szerintem nagy baklövés volt egy ilyen elemet belerakni egy ifjúsági történetbe. Bianca családja éppen széthullóban van, mellesleg elég nehéz jelenleg az élete, és mit tesz, hogy levezesse a feszültséget? Összefekszik egy fiúval, akit állítólag mindenkinél jobban utál. Úgy vélem nem kellene ilyen rossz példát mutatni a mai fiatalságnak, hisz eléggé züllöttek enélkül is. Sajnálom, de nekem ez az egész nem tetszett, és szerintem nem kellett volna ilyet írni egy ifjúsági könyvbe. Lehet csak én reagálom túl, de akkor is így érzek.
Nem váltotta be a könyv a hozzá fűzött reményeimet. Bianca abszolút unszimpatikus és utálható karakter, de éppen emiatt lesz egyedi és érdekes, és habár nem kedveltem meg, de értékelem a karakterét, mert valami újat hozott a műfajba. Az írónő által a történetbe csempészett némi humor se mentette meg nálam a könyvet a sok klisé és a rossz közvetített példa miatt, amelyek nélkül nem tudok szó nélkül elmenni. Tulajdonképpen nem értem ezt a nagy felhajtást, számomra csak egy erős közepes volt, és az is csak Bianca megszokottól más karaktere miatt. Az is mindenképp pozitívum, hogy önálló történetről van szó, és nem trilógia, manapság már ez is valami. A filmre viszont kíváncsi vagyok, mert ha tényleg nagyon más, mint a könyv, akkor lehet, hogy valami jót hoztak ki belőle.
UI: A borító valami förtelem, egy nagy katyvasz az egész. Nagyon nem tetszik. :(
További információk a könyvről:
http://moly.hu/konyvek/kody-keplinger-the-duff-a-potkerek
Értékelés: 5/3
Nahát, nem gondoltam volna, hogy ilyen sablonos a sztori, azok után, hogy mindenki egekbe magasztalta ezt a könyvet.
VálaszTörlésPedig az. Tele van klisékkel. Nekem nem jött be annyira, mint vártam. Sajnos. :S
TörlésNekem nagyon tetszett, sokkal job mint a film es szerintem nem sablonos mert megragadta az iro a tinik mindennapi problemait:) en ervenyesulni tudtam a konyvvel es nagyon elveztem:)
VálaszTörlés