Az első fele rettentően unalmas volt számomra, hiszen megtudjuk ki hogyan jutott el Lestat koncertjéig, különféle vámpírokat ismerhetünk meg, a történetüket, megjelenik Pandora, Haiman, Jesse, Daniel és Armand, Marius stb. Láthatjuk, hogy Lestat zenéje felébresztette több mint két ezer éves álmából Akasha-t, aki elindult, hogy bevégezze szörnyű tervét a világra. Erről később. És látjuk, ahogyan a fiatal vámpírok, pedig arra készülődnek, hogy végezzenek Lestat-tal a koncerten, de akkor Akasha elkezdi megölni az összes vámpírt, meghagyva csak azokat, akik Lestat-nak fontosak, közben meg mindenki a vörös ikrekről álmodik és senki sem érti, hogyan kapcsolódnak össze a dolgok és hogy mi fog történni.
Olyan sok szereplő jelenik meg, hogy én nehezen követtem és jegyeztem meg ki kicsoda, még szerencse, hogy nagyon ott vagyok Anne Rice világában, csak ezért nem vesztettem el a fonalat. Akiket igazán értékeltem az Daniel és Armand nagy egymásra találása, az ő történetüket bírtam, hiszen mint azt már korábban írtam, Lestat mellett Armand a másik kedvenc szereplőm (vagy hát ki tudja, talán néha jobban szeretem, mint Lestat-ot). Számomra igen megható pillanat volt épp ezért, mikor több száz év után Marius és Armand újra találkoztak… erre vártam már régen.
Lestat ebben a könyvben számomra semmi emlékezeteset nem nyújtott, csak a végén hozta megint a szokásos formáját, ugyanaz a lázadó és önfejű vámpír, amilyennek mindig ismertük, és amilyennek szeretjük. A könyv végén sem nyugszik le, hanem újabb balhét tervez. A könyv nagy központi eleme, Akasha felébredése és céljának megvalósítása, mondjuk az a cél, egy nagyon baromság, ha engem kérdeztek… erre nem kívánok több szót pazarolni, jobb is, hogy Akasha-t végül elérte a végzete.
Talán kicsit zavaró ez a túl sok vámpír egy ugyanazon könyvben, de másrészről mégis jó, hiszen végre megtörtént az, amiért Lestat az előző könyvben elindította magát a hírnév útján. Meg szerette volna találni rég elvesztett szerelmeit/társait, azt akarta, hogy mindenki összejöjjön, és együtt legyen és ez az álma valóra vált, ha úgy vesszük. És végül ebben a könyvben magyarázatot kaphatunk a vámpírok eredetére, hogyan jött létre az első vámpír, miért és ki által, milyen módon és hogy mi az egész vámpír társadalom fennmaradásának a feltétele… a mitológia összességében nekem tetszett, minden meg lett magyarázva… minden logikusan fel lett építve, ebben nem találok hibát.
A végén meg kell jegyeznem, hogy ebben a könyvben nem a történetet és fordulatokat szerettem, mert az szerintem elég laposra sikeredett, hanem az olyan apró kis mozzanatokat, mint például a korábban említett Marius és Armand nagy találkozása, vagy Armand és Daniel kapcsolatának kialakulásának a bemutatása, vagy mikor Jesse megtalálja Claudia naplóját és abból láthatunk egy részletet, és mikor a végén Lestat és Louis újra elkezdenek rosszalkodni.
Jó könyv, de azt vártam, hogy nagyot üssön, így kicsit csalódott voltam a végén.
A könyvről:
http://moly.hu/konyvek/anne-rice-a-karhozottak-kiralynoje
5/4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése