2024. jan. 9.

Laurell K. Hamilton: Tigrisvadászat (Anita Blake, vámpírvadász 20.)

Fülszöveg:
Sorozatgyilkos szedi áldozatait az Államok északnyugati vidékén, módszere kegyetlen és bestiális. A helyi rendőrség arra gyanakszik, hogy „szörnyetegek” is részt vettek a gyilkosságokban, ezért Anita Blake és Ted Forrester rendőrbírók segítségét kéri, hiszen náluk jobban senki nem ismeri igazán a szörnyetegek természetét. Akik közül néhány igenis valóságos.
Minden Sötétségek Anyjának halottnak kellene lennie, de csak a testét pusztították el. Most új porhüvelyre van szüksége, és neki éppen Anita Blake testére fáj a foga.
Edward szerint a sorozatgyilkosságok azt az egyetlen célt szolgálják, hogy Anitát a valaha volt legveszedelmesebb vámpír közelébe csalogassák. S a fajtájuk közt hiába tartják Edwardot a „Halálnak”, Anitát pedig a „Hóhérnak”, most mindennél nagyobb bajban vannak, mert Anyuci Drága eredt a nyomukba, hogy az egyikükkel végezzen, a másikuknak pedig megszállja testét, nem törődve azzal, hogy közben hány ártatlan embernek kell meghalnia.

Vissza kellett néznem, hogy mikor olvastam utoljára Anita Blake könyvet és megdöbbenve tapasztaltam, hogy több mint egy év eltelt azóta. Nem értem, hogy hagyhattam ki ennyi időt, bár azért tegyük hozzá, hogy gyorsan telnek a hetek és nekem már nincs annyi időm és energiám a mindennapi élet mellett olvasni, mint évekkel ezelőtt. De sebaj, most egy kis Anita Blake kalandhoz volt kedvem, így megkerestem, hogy melyik könyv következik a sorozatban, és ezzel kezdtem az olvasmányaimat idén.

A rutinos Anita Blake rajongók tudják, hogy a végtelenségig nyújtott könyvsorozat sajnos már arra a szintre jutott, hogy sosem tudhatod mire számíts a következő részben. Vagy kapsz egy unalmas és erotikával teli történetet, amiben semmi nem történik a rengeteg lepedőakrobatikán kívül vagy pedig kapsz egy izgalmas természetfeletti nyomozós sztorit sok humorral és kalanddal. Gondolom sejtitek, hogy én az utóbbit szoktam preferálni, amiből sajnos egyre kevesebb érkezik. Szerencsére most nem kellett csalódnom, mert a Tigrisvadászat az utóbbi kategóriába való.

Habár az első Anita Blake könyvek színvonalától ez is elég messze van, mégis szerintem nyugodtan kijelenthetem, hogy szerintem jó volt ez a könyv. Ahogy a fülszövegben olvasható, ismét egy gyilkossági ügyben nyomoz Anita és nagy meglepetésemre most Edward is vele tart, aminek roppant mód örültem. Anita és Edward egy haláli páros, külön-külön is jó kis karakterek, de együtt mondhatni legyőzhetetlenek. Minden részt imádok, amiben Edward felbukkan, mert így tudom, hogy valami igazán véres és sötét kalandban lesz részünk. Meg hát mostanában Edward felbukkanása arra szintén jó előjel, hogy így a nyomozás és a vadászat lesz a középpontban és kevesebb erotikát kapunk Anita és a pasijai részéről.

Ha ők ketten nem lettek voltan elég, akkor megkaptuk újra a nagy kvartettet, mert Bernardo és Olaf szintén csatlakozott Anitához és Edwardhoz. Bernardo most nem sokat adott hozzá a sztorihoz, mintha csak azért lett volna itt, hogy kordában tartsa Olafot, ha kell. Olaf viszont hozta a szokott formáját és továbbra is szentül meg van győződve róla, hogy ők ketten Anitával lelki társak lennének vagy mi a szösz. Épp ezért egyre keményebben próbálkozik, hogy Anitát így vagy úgy, de megnyerje magának. Anita pedig hajszálvékony mezsgyén egyensúlyozva próbálja magától távol tartani ameddig csak lehet, hogy ne legyen kénytelen megölni a férfit. Kíváncsi vagyok mennyire fogja befolyásolni Olaf karakterét az, ami a rész végén történt vele, remélem lesz valami értelme, bár valahogy sejtem merre fog kifutni ezt a történetszál. (De remélem nem lesz igazam.)


Az elején rögtön belecsaptunk az események sűrűjébe és kezdődött a nyomozás, majd pedig egy kalandos, ám azért némileg kiszámítható történetet kaptunk. Folyt a sok vér, Anita kapott belőle bőven, természetesen mindenki rá vadászik és őt akarja elkapni a sötét terveihez, ami lehetne erőltetett, de mégis érthető, hisz Anita igenis egyre nagyobb hatalomra tesz szert, így nem csoda, hogy mindenki őt pécézi ki magának. Csak az hihetetlen egy kicsit számomra, hogy valahogy mindig sikerül elkapniuk és elrabolniuk, pedig folyton egy csomóan vigyáznak rá és mindig rendőrök, más vadászok, testőrök vagy a pasijai veszik körül. Régen még érthető volt, mert akkor nem voltak ennyien körülötte, többnyire egyedül kellett boldogulnia, most viszont nem ez a helyzet. Bár igaz, hogy Anitát se kell félteni, sokszor magának keresi a bajt, így nem csoda, hogy mindig történik vele valami.

Nem sok erotikát kaptunk ebben a részben, így ez még elviselhető volt, de valahogy most is olyan bénán lett a sztoriba belerakva, hogy abszolút nem illet oda és nyugodtan kimaradhatott volna, akkor se lett volna semmilyen befolyása a fő történetszálra. Azt meg sem említeném, hogy rég elvesztettem a fonalat, hogy Anitának hány pasija van és ki kicsoda, a többségnek a nevére sem emlékszem. Mondjuk azt tegyük hozzá, hogy ez nem csak az én hibám, hanem a pasik nagy részének semmi karaktere, csak „szexuális eszköznek” vannak berakva a sztoriba. Akiknek pedig van saját történetszála és értelmes karaktere, azok inkább a sorozat elején szerepeltek, mostanában igencsak a háttérbe vannak szorítva. Jean-Claude, Richard, Nathaniel és Micah, ez a négy akit érdemes megemlíteni, akik normális karakterrel és személyiséggel rendelkeznek, vagy akiknek úgy egyáltalán emlékszek a nevére, a többiek csak egy elmosódott nagy massza számomra. Az nem kérdés, hogy nekem Jean-Claude a kedvencem, szerepelhetne mostanában is többet a történetben.

Kellemes kis olvasmány volt számomra a Tigrisvadászat, mindenképp a jobban sikerült részek közé sorolható a sorozatban, de azért lehetett volna ezt még fokozni. Kaptunk egy korrekt nyomozási szálat sok vérrel és kalanddal bár némileg kiszámítható módon, de azért jobb volt mint az ezelőtti néhány rész. Anita és Edward remek páros, szívesen olvasnék több olyan könyvet, ahol ketten nyomoznak, mert bírom a dinamikájukat persze csak ezen a „nyomozó társak” vagy „szinte már testvéri” szinten. Csak így tovább Hamilton és hamarosan jöhet a következő Anita Blake rész, mert egészen kedvet kaptam a folytatáshoz.

További információk a könyvről:
Értékelés: 5/4

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...