Fülszöveg:
Asszonyok és lányok milliói halnak meg, amikor egy terhes nőket támadó vírus elszabadul, és az emberiség sorsa is kockán forog. Isten keze, vagy a tudósok hibája? Az emberi sötétség és pusztítás gyümölcse? Jessie Lamb egy hétköznapi kamaszlány különleges körülmények között: miközben világa összeomlik, idealizmusa és bátorsága arra sarkallja, hogy megtegye a szükséges, hősies lépést, és hozzájáruljon az emberiség megmentéséhez. Vajon Jessie valóban hős? Vagy, ahogy az apja tart tőle, könnyen befolyásolható csitri, aki fel sem fogja tettei következményét?
A Jessie Lamb testamentuma a közeljövő, biológiai terrorizmus által visszavonhatatlanul megváltozott világát mutatja meg, és egy rendkívüli fiatal lány döntésének folyamatát, aki a gyermekkorból kilépve azért küzd, hogy az élete – és talán a halála – értelmet nyerjen.
Ez is egy olyan könyv, ami már lassan évek óta csücsült a várólistámon, de valahogy sosem kaptam kedvet igazán hozzá. Újra és újra elővettem, de valamiért mindig találtam nála érdekesebbet így csak halogattam és halogattam, és telt az idő. Most már úgy voltam vele, hogy ideje lenne elolvasni. Nem is tudom miért nem akaródzott annyira olvasni, pedig nem egy rossz könyv. Korántsem az, és így az elolvasása után nyugodtan kijelenthetem, hogy nem bántam meg, hogy végül kézbe vettem.
Habár a fülszöveg is utal rá, hogy poszt-apokaliptikus történetről van szó, korántsem ezen van itt a hangsúly. Persze ez adja meg a történethez a hátteret és a fő konfliktust, de mivel az író se helyez erre nagy hangsúlyt, és maguk a karakterek is kijelentik, hogy van egy vírus és kész, és nem számít, hogy miként jött létre és hogy mi is ez pontosan, így erről én se beszélnék sokat. Próbálják megtalálni a vírus ellenszerét, tehát nem tehetetlenül ülnek, miközben siránkoznak a hamarosan bekövetkező pusztuláson, mégsem ez a könyv lényege. Én se helyeznék erre nagy hangsúlyt, és nem is kötök bele a kidolgozatlan háttérvilágba, mert mint mondtam, itt nem ez a lényeg.
Akkor mi a lényeg? Nem a poszt-apokaliptikus háttérvilág, nem a kalandosan izgalmas és adrenalinnal teli történet, de nem is a humor, mert ezek közül egyik sincs benne. Ez egy szomorú, melankolikus és elgondolkodtató története annak, ahogy egy lány feláldozza magát az általa elképzelt jobb jövőért. Jessie öngyilkos küldetését olvashatjuk végig, és a könyv legfontosabb kérdése is éppen ehhez kapcsolódik. Mi Jessie tulajdonképpen? Egy önfeláldozó hős, aki saját életét feláldozva a jobb jövő érdekében példát mutat mindenkinek vagy csak egy agymosott és iszonyatosan naiv tinilány, aki feleslegesen áldozza fel a saját életét, mikor nincs remény egy szebb jövőre.
Igazából én se tudnám megmondani melyik Jessie a kettő közül, mert ahhoz, hogy ezt meg tudjam mondani, bele kellene képzelnem magam a helyébe, hogy én milyen döntést hoznék. Azt pedig semmiképp se szeretném megtenni, mert nagyon nehéz a döntés. Az író úgy alakította a történetet, hogy az olvasó sokáig elgondolkozik azon, hogy helyes-e, amit a lány tesz és hogy tényleg van-e értelme a dolognak. Ha egyik szemszögből nézzük, akkor Jessie igenis egy hős, egy bátor fiatal lány, aki hisz a boldog jövőben, és saját önön érdekei elé helyezi az emberiség sorsát. De ha más szemszögből vizsgáljuk a dolgokat, akkor csak egy buta csitri, akit rávett a hatalom egy értelmetlen önfeláldozásra, mikor nincs is valódi remény a világ megmentésére. Érdekes kérdés, az biztos.
A másik, ami tetszett a könyvben, a Lamb család helyzete és az, ahogyan a szülei, különösképpen az apja reagált Jessie döntésére. Hihetnénk azt, hogy Jessie döntése, akármilyen merész, senki más életére nincs hatással, csakis az övére. Ez azonban nincs így, mert a családja életére ugyanolyan nagy hatást gyakorol. A szülei elvesztik a lányukat, és igaz, hogy kapnak helyette egy unokát, de az nem ugyanaz mégsem. A szülei kapcsolata így is problémás volt, de Jessie döntése még jobban belezavart a családi idillbe és még szép, hogy a szülők egymást kezdték el hibáztatni.
Különösen fontos kiemelni Jessie apját, aki a legkétszínűbb karakter a történetben. Tudósként teljes mellszélességgel támogatta a Csipkerózsika programot, és nem nagyon érdekelte, hogy hány fiatal lány áldozza fel az életét csak azért, hogy ők megtalálhassák a megoldást a szülési problémára. Egészen addig tartott a nagy támogatása amíg meg nem tudta, hogy a saját lánya is fel akarja áldozni az életét ezért a célért. Ekkor vett teljes pálfordulatot. Képmutató ember, mert csak akkor jön rá mennyire rossz és etikátlan az, amit kitaláltak, mikor a saját lánya belekeveredik az ügybe. Ha Jessie nem döntött volna így, akkor nyugodtan folytatta volna a munkáját és nem érzett volna semmilyen megbánást azért, hogy hány fiatal lány hal meg a kezei között.
Habár poszt-apokaliptikus történetről van szó, mégsem ezen van a fő hangsúly, hanem a könyv morális és etikus részén, és azon, hogy egy fiatal lány döntése mennyire meg tudja változtatni a saját és a környezete életét. Jessie hős vagy csak egy befolyásolható csitri? Ez itt a nagy kérdés, amit mindenki megválaszolhat saját magának. Elgondolkodtat a könyv, az biztos, és nekem éppen ezért tetszett.
További információk a könyvről:
Értékelés: 5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése