A történet:
Az éhezők viadala: A kiválasztott - II. rész az eddigi történetet drámai erővel lezáró végjáték, amelyben Katniss Everdeen (Jennifer Lawrence) felismeri, hogy már nem egyszerűen a túlélésért, hanem a jövőért kell küzdenie. Panem országát lángba borítja a totális háború, Katniss pedig végső leszámolásra készül Snow elnökkel (Donald Sutherland). Legjobb barátai - Gale (Liam Hemsworth), Finnick (Sam Claflin) és Peeta (Josh Hutcherson) - támogatásával Katniss kockázatos küldetésre indul és a 13-as körzet legjobbjaival együtt életét kockáztatja Panem polgárainak felszabadításáért. A harcosok merényletet terveznek Snow elnök ellen, akinek rögeszméjévé vált a fiatal lány elpusztítása. A Katniss előtt álló halálos csapdák, kegyetlen ellenfelek és erkölcsi dilemmák az Éhezők viadalának minden eddigi próbatételénél nagyobb megpróbáltatásokat jelentenek a siker felé vezető úton. (Forrás: port.hu)
Az év egyik legjobban várt filmje volt nálam Az Éhezők Viadala befejező része, és ahogy közeledett a november, egyre nehezebb volt nyugton várnom a film kijövetelére. Imádtam a könyveket, szeretem a filmeket, amik a kisebb változtatások ellenére egész jól megragadták a történet fő mondanivalóját, és a sikerhez nagyban hozzájárult a remek szereplőgárda is. Elérkezett hát a november, és habár a korábbi terveimmel ellentétben nem tudtam már a premier napján elmenni a moziba, de ami késik nem múlik, így a hét elején végre eljutottam a filmre.
Elégedetten ballagtam haza a moziból, mert éppen azt kaptam, amit vártam. A Kiválasztott második része remek és sokkal izgalmasabb folytatása az első résznek, egy hosszú történet kiváló befejezése és lezárása. Most is törekedtek a készítők a minél jobb könyvhűségre, ami nagyjából össze is jött nekik. Persze akadtak kisebb változtatások, de azok nem befolyásolták a fő történetszálat, így engem nem nagyon hoztak lázba. Ami fontos volt, az megmaradt, és ennek minden könyvadaptáció esetében így kellene lennie. Adott volt egy remek könyves alapanyag, és a lehető legjobb filmet hozták ki belőle, amit csak lehetett.
Mivel a két műfaj sokban különbözik egymástól, és más eszközökkel dolgoznak, így sejteni lehetett, hogy a filmben most is a látványra és az akcióra mennek rá. Lehet, hogy már régen olvastam a könyvet és rosszul emlékszek, de mintha a Sztár Osztag útja nem lett volna ennyire veszélyes a könyvben, mint amilyennek a filmben láttam. Telepakolták csapdákkal az útjukat, és az egészet úgy ábrázolták, mintha egy újabb Viadalt láthatnánk. Sokan meghaltak és elestek út közben, volt itt akció és adrenalin rendesen, nem lehetett unatkozni egy percet sem. Látványos volt, ez nem vitás. Tetszett, hogy úgy mutatták be Katniss és társai útját, mintha egy újabb Viadal lenne.
Még mindig imádom a film zenéit és öröm volt hallgatni a régi kedvenceket, amik éppen a jó időben és a jó helyen csendültek fel, hogy fokozzák az adott jelenet hangulatát. Tetszett, hogy felelevenítettük a múlt eseményeit és nem felejtették el a régi halottakat, és azt, hogy honnan indult a történet és maguk a karakterek. A filmek sikerének másik titka a remek könyves alapanyag mellett ,maga a remek szereplőgárda. Jennifer Lawrence még mindig remekel Katniss szerepében, Woody Harrelson pedig még mindig hozza Haymitch fura karakterét. És végre Josh Hutcherson is lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa több van Peeta karakterében, mint amit eddig láttunk belőle a filmekben. Jól hozta Peeta megtört és zavart világát, és imádtam a Katniss és Peeta közötti interakciókat. Nagyon aranyosak voltak együtt.
Sajnos azonban két negatív dolgot is meg kell említenem, ami nem tetszett a filmben. Egyrészt még mindig hiányolom Katniss gondolatait, mert a könyvben, révén az ő szemszögéből látjuk az eseményeket, sokkal jobban meg lehet ismerni őt, és sokkal jobban bele lehet látni a gondolataiba. Nem mintha Jennifer Lawrence nem próbált volna meg mindent azért, hogy az arcjátékával és a mimikájával elhozza nekünk Katniss gondolatait és érzéseit, de azért a kettő nem ugyanaz. A könyvben jobban lehet érteni a lányt, hogy mit miért tesz, és hogy miért úgy viselkedik, ahogy egyes esetekben.
És a végére hagytam a legnagyobb negatívumot, amit észrevettem, és ami bevallom őszintén a végére kissé zavarni kezdett. Végig úgy éreztem a film alatt, hogy iszonyat gyorsan és könnyedén túllépünk az egyes halálokon. Persze értem én, hogy nincs idő sajnálkozni és siránkozni, és nem is mindegyik karakter fontos azok közül, akik meghaltak, de azért Finnick és Prim halálát sokkal jobban ki lehetett volna emelni. Főleg Primét. Nem kapott akkora jelentőséget, mint kellett volna, és itt térek vissza az előző dologhoz, vagyis, hogy hiányoztak Katniss gondolatai. A filmben így nem lehetett átadni igazán, hogy mit érez a húga halála miatt és hogy mennyire összetört a történtek hatására.
Összességében egy jól sikerült, méltó befejezése ez Az Éhezők Viadala filmsorozatnak, egyértelműen jobban sikerült, mint A Kiválasztott első része. Nekem azonban még mindig az első két film a kedvencem, és ez úgy tűnik már így is fog maradni. Kicsit sajnálom, hogy vége, és nem lesz több film, de amint kijön DVD-n, biztos újra meg fogom nézni. Ismét lezárult egy korszak. Kíváncsi vagyok, mi lesz eztán a következő nagy őrület.
Értékelés: 10/8
Előzetes:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése