A Nem vagyok sorozatgyilkosban John Wayne Cleaver megmentette a városát egy olyan hidegvérű mészárostól, aki még az általa bálványozott sorozatgyilkosoknál is rettenetesebb tetteket vitt végbe.
De úgy tűnik, a démon nem volt egyedül, és az eltűnése egy új fenevadat hozott Clayton megyébe. Lassan újra gyűlni kezdenek az áldozatok a hullaházban, és John egy új rejtéllyel találja szemben magát, amely megoldásra vár.
John azonban már megízlelte a gyilkolás ízét, és lehet, hogy a sötétebbik oldala, amit eddig fegyverként használt a harcban – az a rémisztő alteregó, akit csak Szörnyeteg úrként emleget – most átveszi az uralmat. Claytonban senki nincs biztonságban, amíg John le nem győzi két legádázabb ellenfelét: az ismeretlen démont, akit meg kell ölnie, és a belső démonját, aki elől nem menekülhet.
Imádtam az első részt, mert Dan Wells bebizonyította, hogy igenis lehet olyan remek ifjúsági könyvet írni manapság, amiben nem az a lényeg, hogy a főszereplő lány melyik fiút választja. Amiben híre sincs az unalmas tini romantikának, amiben szerencsére nem egy nyivákoló és esetlen fiatal lány a főszereplő, amiben nem a szexi pasiért olvadozik minden női olvasó. Olyan trilógiát teremtett, ami különleges és egyedi, és amit tudom hogyan sokan nem értékelnek, de én iszonyatosan szeretem. Bátran mert más lenni, amibe könnyedén belebukhatott volna, de szerencsére nem így történt.
Hogy mit szerettem ennyire az első részben? Miért ilyen remek ez a trilógia? Elsőnek is itt van nekünk a 15 éves szociopata főszereplő, aki az egyik legérdekesebb és legösszetettebb narrátor, akivel idáig csak találkoztam. John remek karakter, komplex, küzd a saját belső démonaival, kissé szkizofrén, mégis a rossz tulajdonságai ellenére igazán szerethetővé válik. Rossz embernek gondolja magát, gyilkolni szeretne, és egyre inkább elmerül a saját beteges vágyaiban, és tényleg tesz rossz dolgokat, ennek ellenére én szentül hiszem, hogy nem rossz ember. Csak rossz vágyai vannak. De egy embert nem arról kell megítélni, hogy mit gondol magában, vagy, hogy mit mond, hanem hogy mit tesz. Egy embert a tettei határoznak meg.
John karaktere ebben a részben még árnyaltabb képet kap, hisz az első végén már megszegte néhány szabályát, így nem tehet róla, hogy a másik énje, Szörnyeteg úr lassan kezdi átvenni felette az uralmat. Ez a Szörnyeteg úr John rosszabbik fele, az amelyik ölni akar, amelyik rossz dolgokat sugdos a fülébe, az a része, amit próbál elnyomni. Szörnyeteg úr is John, és mindenáron próbálja legyőzni magában, de ez egyáltalán nem könnyű feladat, főleg, hogy ismét egy gyilkos jelent meg a városban, és valamiért nagyon úgy tűnik, hogy Johnt nézte ki magának. Így John ismét nyomozni kezd, hogy megtalálja a gyilkost, és hogy megint kiélhesse valakin a gyilkolási vágyait. A trilógia egyik legnagyobb érdeme tehát a főszereplő remek karaktere, imádom olvasni a gondolatait és habár sötét humora van legtöbb esetben, mégis rengetegszer megmosolyogtatott.
Írtam az első rész értékelésében, hogy nem számítottam rá, hogy a történetben természetfeletti szál is megjelenik, akkor ezen nagyon meglepődtem, itt viszont már számítottam rá, így igazam is lett. Kiderül, hogy nem az a démon volt az egyedüli, akit John megölt, hanem többen vannak, így annak egyik "társa" jelenik meg a városban, hogy kiderítse mi történt a másikkal. Így ismét egy démon kezdi szedni áldozatait, de ő más módszerekkel teszi, mint az előző. Ezek a démonok nem egyformák, és a mostaninak másak a motivációi, így Johnnak most máshogy kell őt megközelítenie és elkapnia.
Tetszett az, hogy most fordult a kocka, hisz az első részben John jött rá hamar arra, hogy ki a gyilkos, ő játszott vele, ő csalta csapdába, ő vezette meg. Itt viszont épp az ellenkezője történik. John még csak észre sem veszi, hogy most őt vezetik meg, hogy a gyilkos pontosan tudja, hogy kicsoda ő és mit tett, és szinte a végéig észre sem veszi, hogy ki vezeti az orránál fogva. Épp ezért nagy bajba kerül, a gyilkos elkapja és eztán kell tőle valahogy kiszabadulnia. Azért azt mindenképp el kell mondanom, hogy az új gyilkos kiléte nem volt valami cseles, hisz én már az elejétől sejtettem, hogy ő a hunyó, szerintem teljesen nyilvánvaló volt.
Ami szintén nagy kedvencem a trilógiában, hogy nincs benne szerelmi háromszög... sőt mi több, nincs benne semmilyen szerelmi szál. Persze ott van Brooke és az, hogy John érdeklődik iránta, de én erre sosem tekintettem igazi szerelmi szálként, hisz ahogy John is elmondta többször... egy szociopata nem tud senkit se szeretni. Tetszik neki a lány, de nem úgy, ahogy egy tinédzser fiútól azt elvárnánk. Inkább csak azért tetszik neki, mert olthatatlan vágyat érez aziránt, hogy megölhesse őt. Nem igazi szerelem ez, inkább csak beteges vágyakozás. Valahogy sejtettem, hogy lesz egy kis randizós szál, hisz érthető, hogy John próbál normális lenni, vagy legalábbis annak tűnni, így megértem a próbálkozását.
Mielőtt azonban elkezdtem volna attól félni, hogy komolyabb lesz ez a "tiniszerelem", szerencsére Wells megnyugtatott és rögvest véget vetett a dolognak. Ismét nem csalódtam benne, ennek így kellett lennie. Nem illett volna az ide. Félreértés ne essék, nem tiltakozom az ellen, hogy Johnnak valamikor behozzon egy szerelmi szálat (bár meglennék nélküle), hanem csakis az ellen tiltakozok, hogy egy ilyen Brooke-féle semmilyen és jelentéktelen lánnyal hozzák össze. Teljesen elütnek egymástól, és nem illettek volna össze. Ha már Johnnak valami nőt akar, akkor valami a fiúhoz hasonló komplex, érdekes és negatív karaktert találjon ki neki. Talán egy másik szocipatát. :)
Nem csalódtam a trilógia második részében, annak ellenére, hogy ha jobban belegondolok semmi újat nem mutatott. Ugyanazt ismételte meg, mint az első részben történt, Johnnak ismét egy démonnal kellett szembenéznie. Mégis a remek főszereplő és belső monológjai, a saját privát belső küzdelme önmaga rosszabbik felével, ez a sötét és gyilkos hangulat, ami belengi az egész könyvet annyira érdekes és egyedi, hogy ismét levett a lábamról. Igazán értékeltem, hogy annak a kicsi "szerelmi szálnak" ami eddig volt a történetben, az író véget vetett, mert szerintem nagyon nem illett ide, és remélem a 3. részben sem hozza majd vissza. Mivel sikerült megszereznem az egész trilógiát, mind a három könyv a polcomon csücsül, így már csak rajtam múlik, mikor olvasom a harmadik részt. Szerintem nem kell sokat várni rá.
További információk a könyvről:
Értékelés: 5/5*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése