Pittacus Lore: Hetedik bosszúja (Lorieni Krónikák 5.)

Fülszöveg:

ÁRULÓ ​FÉRKŐZÖTT KÖZÉNK. TETTÉÉRT BŰNHŐDNIE KELL…
Azt hitték, a legrosszabbon már túl vannak. Egy bő évtized elteltével végre megtalálták egymást. Sorra tárultak fel a múlt titkai. Gyakoroltak, napról napra erősebbek lettek. Már-már boldogok voltak együtt. Legszörnyűbb rémálmukban sem képzelték volna, hogy ellenségeik egyiküket ellenük fordíthatják. A Védőket súlyos veszteség érte, amikor Ötödik elárulta őket. Elveszítették Nyolcadikat, Ella pedig a mogadoriak fogságába esett. A csapat bármit megtenne, hogy Nyolcadik ismét velük legyen, de hiába. Így aztán minden erejüket arra fordítják, hogy leszámoljanak a mogokkal, akik elől egész életükben bujkálniuk kellett. Ennek most vége.
John Chicagóban meglepő szövetségesre tett szert, akinek révén feltárulhatnak az ellenség gyengéi. Ám hamarosan félelmetes titokra derítenek fényt. Mindeközben a többiek bosszúra szomjazva üldözik az árulót, Ella pedig különös rejtély nyomára bukkan a mogadori hajón.
A Védők csapata szétszóródott, de legyőzni nem sikerült őket. Amíg akár csak egy is él közülük, a Földért folytatott küzdelem még nem vesztett csata!

Úgy vagyok ezzel a könyvsorozattal, hogy sosem lett igazán a nagy kedvencem, de néha-néha eszembe jut és akkor mindig kedvet kapok a folytatáshoz. Tudjátok mire gondolok ezalatt. Tipikusan olyan könyvről beszélek, amit egyszer elolvasol és akkor tetszik, de annyira azért sosem fog meg, hogy újraolvasd, vagy hogy izgatottan várt a következő részt.

Épp ezért telt el olyan sok idő az előző rész óta, mert valahogy csak most jutott eszembe, hogy ideje lenne tovább haladni a sztorival. Vissza kellett olvasnom a korábbi értékeléseimet, mert kicsit elvesztettem a fonalat. Aztán ahogy belekezdtem, szerencsére könnyen visszarázódtam a lorieni világba és újra magával sodort a történet. A Védők Nyolcadik halála után sem adják fel, hanem tovább küzdenek a céljukért. Ismét két részre szakad a csapat és új tervet eszelnek ki a mogadoriak megállítására. Nincs túl sok idejük, mert a mogoknak eszük ágában sincs tovább rejtőzködni, hamarosan elérkezik a nyílt támadás ideje és John-éknak ezt mindenképp meg kell akadályozniuk.

Egy újabb izgalmas és pörgős kalandot kaptunk, sodort magával a történet, egy percet se unatkoztam rajta. Közben maradt idő a gyászra is, mert Nyolcadik halálát és Ötödik árulását mindenkinek fel kellett dolgoznia, és persze mindenki a maga módján tette azt. John továbbra is kénytelen mondhatni vezetőként irányítani a csapatot, Hatodik ebben igazi segítségét nyújt számára. Kilencedik adja a lazát, de közben belül forrong, Marina pedig megtörten gyászol, hisz ő volt az, aki elvesztette a szerelmét. Ötödik a saját bűntudatával küzd árulása miatt, Ella pedig azért, hogy rájöjjön miért rabolta el és mit akar tőle Setrakus Ra.

Említettem, hogy több szálon futnak az események. John, Kilencedik, Sam és a váratlan segítségként felbukkant szövetségiek a mogadori inváziót próbálják megállítani. Eközben Hatodik, Marina és Adam egy titkos szentélyt kutatnak fel, hogy ott helyezzék végső nyugalomra Nyolcadikat és megtalálják a rejtélyes fegyvert, amit a mogadoriak ellen használhatnak fel. Ella pedig az ellenség táborában ragadt. Minden erejével azon van, hogy megszökjön, de ez nehezebb, mint hinné, sőt olyan titokra derül fény a származásával kapcsolatban, amire sosem számított volna.

Hetedik és Nyolcadik

Jótt tett a történetnek, hogy három szálon futott egymás mellett. Az a rossz a sok karakteres könyvekben, hogy ha mindenki egy helyen van, akkor nehéz megtalálni az egyensúlyt, hogy mindenki kapjon elég játékidőt és mindenki megőrizze jelentőségét. Így, hogy szét lettek választva, mindenki fontos feladatot kapott, senki se szorult háttérbe és mindhárom történetszálon lehetett izgulni. Tovább pörgött tehát a sztori, szinte nem volt benne egy üresjárat sem, szerettem a humort, mert az is az egyik nagy erőssége a sorozatnak.

Az egyetlen, amit nem értek, az a rész címe. Megnéztem, és most nem csak a magyar fordítás ment félre, (mint az előzőnél), hanem tényleg ugyanez az eredeti cím. A cím alapján azt vártam, hogy Marina valami őrült bosszú hadjáratba kezd a szerelme halála miatt, és nagyon nem azt kaptam. Így kissé furcsállom a címet, mert teljesen mást vártam volna az alapján és olyan, mintha félre lettem volna vezetve egy kicsit.

Kellett nekem ez az olvasmány éppen most, pont egy ilyen kis könnyed, olvasmányos, humoros és izgalmas kalandra vágytam. Tovább küzdenek védőink és egyre közelebb a várt összecsapás a mogadirak ellen a Föld megóvása érdekében. A tini szerelmi szálak kimaradhattak volna, de nem volt olyan sok belőlük, hogy nagyon idegesítettek volna. Csak így tovább. Most nem szeretnék olyan sokat várni a folytatással, remélem hamarabb sort tudok majd rá keríteni.

További információk a könyvről:

https://moly.hu/konyvek/pittacus-lore-hetedik-bosszuja

Értékelés: 5/5