Fülszöveg:
Percy Jackson mellé új hősök társulnak, és a nagy prófécia mind a hét hőse felbukkan…Percy teljesen össze van zavarodva. Hosszú álmából felébredve a nevén kívül nem emlékszik semmire. Nagy nehezen mégis sikerül eljutnia egy ismeretlen félvértáborba. A múltjából csak egyetlen arcot tud előbányászni: Annabethét.
Hazelnek halottnak kéne lennie. Az első életét alaposan elrontotta. és a világ veszélybe került egykori ballépése miatt. Most nem kíván mást, mint hogy messzire vágtathasson a gondok elől az álmában látott csődörön.
Frank egy rakás szerencsétlenség. Nagyanyja szerint hősök leszármazottja, de ő ebből semmit sem érez. Ormótlan medvének érzi magát, különösen legkedvesebb barátja, Hazel közelében, akiben teljes mértékig megbízik. Olyannyira, hogy legféltettebb titkát is rábízza.
Mindhármuknak köze van a titokzatos Hetedik Próféciához. A lélegzetelállítóan izgalmas történet a „másik” tábortól egészen az istenek háta mögötti földig, Alaszkáig ível. Útközben új félistenekkel ismerkedhetünk meg, félelmetes szörnyek, különös lények bukkannak fel és segítik, vagy éppenséggel veszélyeztetik a legújabb küldetés kimenetelét.
A Percy Jackson és az Olimposziak sorozatot összességében szerettem, noha voltak hibái és unalmasabb részei, de a humor és a szerethetően fura főszereplő miatt, nem lehetett nem kedvelni a könyveket. Az sem érdekelt, hogy nem én vagyok a célközönség, mert lássuk be mégis csak egy gyerekkönyvről van szó, de a maga nemében igenis szórakoztató és egyértelmű helyet érdemel műfajának legjobbjai között. Mikor megtudtam, hogy egy újabb sorozat készül hozzá folytatáskánt, akkor annak is adnom kellett egy esélyt.
Sajnos Az Olimposz hősei sorozat első része nem nyűgözött le egyáltalán, mint ahogy írtam is róla. Lehet csak az volt a gondom, hogy hirtelen nem tudtam hova tenni az új karaktereket, és hát lássuk be az sem segített a dolgon, hogy kissé vontatottnak és unalmasnak éreztem a történetet. Lassan indultak be az események és nem sikerült magával ragadnia, mint korábban mindig. Épp ezért nehezen vettem rá magam a folytatásra, de bíztam benne, hogy az már sokkal jobb lesz.
Örömmel jelentem, hogy hála az égnek bejöttek a számításaim, mert a Neptunus fia mintha fényévekkel túlszárnyalta volna az elődjét. Sokat segített a történeten, hogy visszakaptuk mindannyiunk szeretett Percy-jét, aki nélkül meg se tudok lenni, mert iszonyat nagy arc ez a fiú, szerintem ezen senki se fog összeveszni velem. Bírtam még mindig a humorát és a bénázásait, nélküle valahogy nem igazi egyetlen Olimposzi történet sem. Annak ellenére, hogy nem emlékszik ki ő és hogy került oda ahol van, csak nem hazudtolja meg önmagát és ismét egy hősi küldetésbe keveredik, miközben fokozatosan visszatérnek az emlékei és vele együtt jövünk rá néhány korábbi titokra.
Kapunk két másik főszereplőt mellé, Franket és Hazelt, vagyis három nézőpontból meséli el az író a történetet (újra). Értem én, hogy mi az oka a több nézőpontnak, hisz 7 félistenről szól az újabb prófécia, vagyis már nem csak Percy az abszolút főszereplőnk. A többieknek szintén teret kell hagyni, hogy az olvasó megismerhesse és megszerethesse őket. Értem a logikát és ezzel nem lenne abszolút semmi gond, ha érdekesebb karaktereket kaptunk volna. Az első rész triója, Jászon, Piper és Leo annyira egysíkúak és unalmasak voltak számomra, hogy szinte semmire nem emlékszek a sztorijukból.
Frank, Percy és Hazel
Frank és Hazel egy fokkal talán jobban összerakott karakternek tűnnek, de annyira ők se lettek komplexek vagy érdekesek, hogy a szívembe zárjam őket. Azért mégsem egy Annabeth vagy Tyson egyik se. Annabeth nekem iszonyatosan hiányzott, kár, hogy ebből a részből kimaradt, de szerencsére Tyson a végén felbukkant egy kicsit, aminek nagyon örültem. Ha választani kellene kettejük közül, akkor Hazelt emelném ki, de őt is csak a Nico-val kapcsolata révén, mert hát Percy után nekem egyértelműen Nico a másik kis kedvencem. Nem értem miért nem kap nagyobb szerepet, remélem azért később jelentősebb karakter válik belőle.
A történet se hozott semmi újdonságot, hőseink ismét egy küldetésre indulnak, aminek tétje kb. megint a világ sorsa. Közben saját problémáikkal szintén meg kell küzdeniük, és ahogy jobban megismerik egymást, úgy lesznek jó barátok. Kaphattunk egy közelebbi képet a Római táborról, ami a Félvér tábor latin változata, és a korábbi hetek próféciája is egyre jobban kezd kikristályosodni. A fő történetben nem sokat haladtunk előre, mert Jászonék a végére értek vissza csak a latin táborba, így izgalmasnak ígérkező függővéggel ért véget ez a rész, ami egy remélhetőleg még jobb folytatást ígér.
Egyértelműen jobbnak éreztem ezt a részt, mint anno az elsőt. Szerencsére visszakaptuk Percy-t, akit még mindig csak szeretni lehet, és aki megint a dolgok sűrűjébe kerül. Két új karakter társul mellé, akik sajnos nem tettek rám mély benyomást, de majd meglátjuk, hogy mi lesz a folytatásban. A függővég izgalmas folytatást ígér, reméljük egyre jobb és jobb lesz ez a sorozat és talán a végére megszeretem annyira, mint az eredetit.
További információk a könyvről:
Értékelés: 5/3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése