2014. jún. 4.

Gail Carriger: Változatlan (Napernyő Protektorátus 2.)

Fülszöveg:
Alexia Maccon, Woolsey grófnéja egy kora esti órán arra ébred, hogy férje, akinek, mint minden rendes farkasembernek, illedelmesen aludnia kellene, teli torokból ordít mellette. Később el is tűnik, magára hagyva Alexiát, akinek így egyedül kell megbirkóznia egy egész természetfeletti regimenttel, akik már ott várják lakása küszöbén; az űzött szellemek seregével, és Viktória királynő haragjával. Ám Alexia fel van fegyverezve: van egy legújabb divat szerint készült napernyője, és harapós modora. Még amikor nyomozása Skóciába, a rusnya mellények honába sodorja, és egy egész farkas falkával kerül szembe, akkor is helytáll. Erre pedig csak egy lélektelen képes… Arra is marad ideje, hogy megkeresse elkóborolt férjét – ha akarja.

Gail Carriger sorozatának első része azonnal megvett magának szokatlan, de mégis igazán kedvelhető stílusával. Az írónő valami igazán egyedit teremtett, olyan könyvet írt, ahol a klasszikus szépirodalmi stílust és a fantasyt ötvözte egybe. Tisztában vagyok vele, hogy több hasonló könyv is van a piacon, de egyiknek sem ilyen a stílusa és a nyelvezete, mint a Napernyő Protektorátusnak. Én mindig értékelem az újító szándékot, ha valaki valami egyedit alkot, és ha ráadásul ez még izgalmas, vicces és szórakoztató is, akkor nyert ügye van nálam. Ilyen volt a Lélektelen, és ilyen lett a második rész, a Változatlan is.

Alexia talált végül férjet magának és nem kell életét vénlányként leélnie. Lord Maccon felesége lesz, így tulajdonképpen egy vérfarkas falka egyik alfája. Alexia élete ezelőtt sem volt éppen kalandoktól és bonyodalmaktól mentes, de feleségként sem kell eztán unatkoznia. Az Árnyékkormány fontos tagjaként dolgozik Viktória királynő szolgálatában, és emellett meg kell birkóznia a házasélettel is. Aztán egy váratlan napon a Londonban élő természetfeletti lények hirtelen elvesztik természetfeletti státuszukat, így ki kell derítenie, hogy mi folyik a háttérben.

A sorozat második könyve legalább annyira tetszett, mint az első, remek folytatás és elejétől a végéig teljesen lekötött. Annyira magával ragadott a szokatlan stílus, Alexia csípős nyelve és az izgalmas történet, hogy alig két nap alatt olvastam ki a könyvet. A stílus ugyanaz, mint korábban, a történet van annyira érdekes, hogy lekösse mindenki figyelmét, és akinek tetszett az első könyv, annak ez is ugyanannyira fog. Igazából nem nagyon tudnám elmondani, hogy mi annyira megkapó ebben a könyvben, mindenkinek el kell olvasnia, hogy megértse miért annyira különleges. Ráadásul a magyar fordítás roppant jól sikerült, egyike a legjobbaknak, mert tökéletesen át tudja adni az eredeti szöveg hangulatát és stílusát.


Nem szeretnék sokat elárulni a történetről, csak annyit, hogy én már az elejétől sejtettem ki a "titokzatos kém", hisz annyira nyilvánvaló volt, ennek ellenére tetszett a történet és annak felépítése. Mégis, akármilyen lenne a történet, még ha azon halálra is untam volna magam, bőven kárpótolt volna a hiányosságokért az írói stílus és a remek karakterek. Mindegyik megérne egy hosszas elemzést, mert mindegyikük kerek egész, saját stílussal, jellemmel, jó és rossz tulajdonságokkal, és annyira egyediek és szórakoztatóak, hogy már csak a karakterek miatt megéri elolvasni ezt a könyvet. Alexia kedvelhető főhős, erős és határozott nő, ami a 18. században igenis ritka volt és néha épp ezért botrányosnak tekintik a viselkedését. Én nagyon bírom Ms. Hisselpenny-t, rajta nagyokat lehet vigyorogni, és a kis szerelmi afférja annyira aranyos volt, hogy csak mosolyogni lehetett rajta és a szívszerelmén. És persze Lord Akeldama-t sem hagyhatom ki, aki szintén egy nagy figura.

Nem szeretném elfelejteni megemlíteni a hangulatos és reális történelmi hátteret. Mivel ez egy steam-punk regény, így természetesen az elengedhetetlen 18. századi környezet sem hiányozhatott. A ruhák, a helyszínek, a beszédstílus és a karakterek viselkedése mind hűen tükrözte a korszakot, és persze megjelentek a technikai vívmányok, a feltalálás fontossága és sikeressége. Nagyon élveztem a könyvet, és a vége miatt kifejezetten várom a folytatást, lehet hogy a közeljövőben el fogom olvasni, mert nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz most Alexia-val és Macconnal. Még szerencse, hogy már megjelent magyarul.
Ui: A borító iszonyatosan tetszik, folytatja az első által megkezdett sémát, miközben a színvilága és a rajta elhelyezett kis utalások pedig a könyv fontosabb elemeit jelenítik meg.

További információk a könyvről:
http://moly.hu/konyvek/gail-carriger-changeless-valtozatlan
Értékelés: 5/5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...