Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai+ Egy gésa emlékiratai (film)

Könyvtári beszerző utam másik példánya, melyre már régen fentem a fogam. A filmet évekkel ezelőtt láttam először és akkor elhatároztam, hogy a könyvet valamikor el fogom olvasni. Nos, ez csak most jött össze, de nem baj, mert annyira tetszett, hogy utána megint megnéztem a filmet. És mivel nem akarok a kettőről külön írni, így most egy bejegyzésben letudom az egészet.

A történet:
"Elbűvölő, lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani, mely tele van harccal a férfiak meghódításáért, a gondoskodás megszerzéséért.
A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésaházba. A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon, és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat.
Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot, csak kétségbeesést és vívódást."

Valahogy mindig távol állt tőlem a távol-keleti kultúra, sosem vonzott Kína, Japán vagy a többiek, ez a könyv mégis nagy benyomást tett rám. Ez az önéletrajzi regény pontosan azt mutatja be, hogy milyen kegyetlen is az élet igazából, hogy mennyi szörnyűséget kell megtapasztalnunk és hogy semmit nem kapunk ingyen. Mindenért meg kell dolgozni és még akkor sem biztos, hogy végül elérjük a célunkat, mert lehet, hogy irigyeink vagy más váratlan fordulatok mindig az utunkba állnak.

Valamelyest megszerettem a japán kultúrát és a könyv elolvasása után elkezdtem csodálni a gésákat, ezeket a rejtélyes nőket, akikre általában mindenki csak prostituáltként gondol. Szajuri nagyszerű főhős és felnézek rá a kitartása miatt, azért mert sosem adta fel és köszönöm neki, hogy elmesélte élete történetét ezáltal egy újabb csodálatos élménnyel gazdagítva az olvasási listámat. Szajuri erős nő, kitartó és akkor sem adta fel, mikor bárki más megtette volna a helyében. Megmutatta, hogy egy egyszerű kis vidéki kislány is elérheti a céljait, ha nagyon küzd értük. De nem csak ő szuper karakter a könyvben, hanem szinte mindenki más is. Például itt van Hatszumomo-t, akit gyűlöltem az elején, aztán már csak megvetettem és  sajnáltam, nem csak Szajuri életében vannak ilyen nők, hanem akár mindenki máséban is. A féltékeny vetélytárs, aki minden eszközt megragad, hogy tönkre tegye ellenfelét.

Mondjuk jobb, hogy elsőnek a filmet láttam, mert így már tudtam kit hogyan hívnak, fordított esetben nehezen tudtam volna megjegyezni ezt a sok fura japán nevet. A történet szépen kidolgozott és felépített, és különösen tetszik benne, hogy a vége nem cukormázas, hanem olyan valódi, mint az igazi élet. Vagyis nem ott lett vége, hogy minden szép és happy, hanem olyan reális maradt az egész. Mint az élet. Mert attól függetlenül, hogy elérjük a célunkat és végre boldogok lehetünk, annyi gyötrelem és küzdelem után, nem jelenti azt, hogy ez örökre így marad.

A könyvről:

http://moly.hu/konyvek/arthur-golden-egy-gesa-emlekiratai

És akkor térjünk át a filmre, ami egy viszonylag jól sikeredett könyvadaptáció, sőt a legjobbak között van, ha őszinte akarok lenni. Persze pár apró részletet megváltoztattak a könyvhöz képest, de azok nem annyira zavaróak és idegesítőek. A könyv lényegét szerintem meg tudta ragadni, át tudta adni és tökéletes színészeket választottak a szerepekre.

Mondjuk én egyiket se ismertem azelőtt, talán ezért tetszett, hiszen így nem nagyon kötöttem őket más filmekhez. Kifejezetten tetszett a főszereplő Szajuri-t alakító Ziyi Zhang, meg a Hatszumomo-t játszó Gong Li. Tökéletesen és hihetően hozták karaktereiket, számomra ők voltak a film csúcspontjai.

Mivel én a filmet előbb láttam, így a könyv olvasásakor mindenkit úgy képzeltem el, mint a filmben láttam. Csodálatos és dallamos zenék jelennek meg és a látványvilág szintén lenyűgöző. A díszlet, a kellékek, a ruhák, minden apróságra figyeltek és egy igazi távol-keleti stílusú művet készítettek nekünk, annak ellenére, hogy ez hollywood-i film. És meglepően a magyar szinkron sem annyira rossz, valahogy most eltalálták a megfelelő hangokat.

Trailer:

Akinek csak egy kicsit bejön a japán kultúra és szereti az ehhez hasonló történeteket, annak mindenképp ajánlom. Mind a könyv, mind a film kihagyhatatlan élmény.
Film: 10/10
Könyv: 5/5