A történet:
Philip Zimbardo a Stanford Egyetem pszichológia tanára egy börtönkísérletet tervez 24 önkéntes egyetemi hallgató bevonásával. A cél, hogy a kutató csoportjával karöltve felmérjék mennyire változtatja meg egy ember személyiségét az, ha két hétig egy szimulált börtönben egy rab vagy egy őr szerepét kell eljátszania. A két hétre tervezett kísérlet azonban már néhány nap után elszabadul és egyre inkább kezd kicsúszni Zimbardo kezéből az irányítás és olyan dolgok történnek, amire senki se számított volna.
Nézzétek el nekem ezt a gyér történetleírást, de nem szeretek szinopszisokat írni, és nem is nagyon tudom néhány mondatban összefoglalni a lényeget úgy, hogy mindaz figyelemfelkeltő legyen. De mivel a filmnek még nincs sehol magyar filmes adatlapja, így kénytelen voltam. Nyáron mutatták be a filmet a Sundace Filmfesztiválon, és azóta epekedve vártam, hogy végre megjelenjen DVD-n, és meg tudjam nézni. Sajnos még nincs hozzá magyar felirat, de engem ez se tántorított el, mert már annyira szerettem volna látni, hogy nem bírtam tovább várni.
Szeretem az olyan filmeket, melyek az emberi lélek legsötétebb bugyraiba pillanatnak be, ahol az emberi gonoszságot és gyarlóságot mutatják be. Ha ez így nem lenne elég izgalmas, akkor azt se feledjük el, hogy a film igaz történeten alapul, és az igaz történetes sztorikat pedig még jobban imádom. Nem ez az első film, ami a híres stanfordi börtönkísérletről szól, hisz ott van a remek német film, A kísérlet, vagy épp annak az amerikai remake-je (amit láttam, de a német film nyomába se ér, higgyetek nekem!), de azokhoz csak alapul szolgált maga a valós történet és a filmet eléggé felturbózták, sőt a végére igen sokkoló dolgokat raktak, hogy még nagyobbat üssön. Így hát ez a legújabb film az első, ami tényleg szóról-szóra az igazi börtönkísérletet mutatja be.
Mivel a film igaz történeten alapul, ami 1971 nyarán zajlott le a Stanford Egyetemen, így vannak róla írásos beszámolók, videók, kutatási eredmények és jelentések, így gyakorlatilag pontosan életre lehetett kelteni a több mint negyven évvel ezelőtt történteket. Az első, ami tetszett a pontosság, és hogy mennyire ügyeltek a részletekre, amit mi sem bizonyít jobban, mint a korszaknak megfelelő haj és öltözék. A film ruhatervezője remek munkát végzett, a 70-es évekbeli miliő és hangulat tökéletes korszakidézőként működött. És persze mindenki szívta a cigit, mint az állat, ami akkoriban ugye még nyilvánosan is megengedett volt Amerikában.
Nagyon ügyeltek a részletekre és arra, hogy remek színészeket válasszanak a szerepekre és azt kell mondjam ezen a téren sem lőttek mellé. A fiatal szereplőgárda valami fenomenális, főként azok, akik kiemelt szerepet játszanak, bár ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor szinte mindenki egytől-egyik hozta azt, amit kellett. Mindenféle embertípust reprezentáltak a fiatalok között. Volt lázadó, engedékeny, befolyásolható, okos, nyavalygó, félős és még sorolhatnám. De nem csak a rabok mutatták a személyiségtípusok széles skáláját, hanem az őrök is. Bár az őrök közül talán csak egyikük volt a legemlékezetesebb, az aki John Wayne imitátorként adta elő magát és már a kezdetektől fogva magához ragadta az irányítást és így a teljes kontrollt.
Sok tehetséges fiatal színészt láthattunk a filmben, az élen Ezra Millerrel (akit nagyon imádok!), Micheal Angaro-val, Tye Sheridannal vagy Nicholas Braunnal. De nem csak a fiatalok voltak remekek, hanem a Philip Zimbardo-t játsszó Billy Crudup is. Zimbardo, habár kutatóként akarta vizsgálni a kísérlet eredményeit, a végén azt vette észre magán, hogy nem tudott tárgyilagos maradni, hanem maga is a kísérlet részesévé vált. Ő volt a "börtön igazgatója", és a történtek nem csak a kísérlet résztvevőire, hanem rá és a kutató csapatra is igen nagy hatással voltak. Beleélték magukat a szerepbe, és hagyták, hogy egyre jobban elfajuljanak a dolgok.Nem tudtak pártatlanok és kívülállók maradni, és épp ezért nem vetettek a kísérletnek véget csak már akkor, mikor kezdtek igazán nagy bajok lenni.
Mivel itt a valós események elevenednek meg, így nem lesz annyira durva a vége, mint a német filmnek. Mégis, most is tökéletesen bemutatta a történet, hogy minden emberben ott van a gonoszság és kegyetlenség, és csak a megfelelő körülmények kellenek és bárkiből bántalmazó, rideg, önző, felsőbbrendűen viselkedő veszélyes ember válhat. Néha kicsit talán lassúnak tűnhet a történet, és van egy kis művészfilmes jellege is, de szerintem abszolút nézhető és kár, hogy nem vetítették a magyar mozik, mert ennek tényleg van mondandója és tartalma, nem úgy, mint a számos popcorn mozinak vagy tucatfilmnek. A lényeg, hogy én mindenkinek nagyon ajánlom, nekem nagyon tetszett.
Értékelés: 10/8
Itt olvashattok az igazi stanfordi börtönkísérletről:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Stanfordi_b%C3%B6rt%C3%B6nk%C3%ADs%C3%A9rletElőzetes:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése