A legjobb döntést a legnehezebb meghozni. Ahogy a Részlegesek végső lejárati ideje vészesen közeledik, a túlélők sorsát eldöntő háború immár elkerülhetetlennek látszik. Mindkét fél elszánta magát a végső pusztításra, abban a biztos tudatban, hogy birtokában van a fegyver, amellyel megsemmisítheti a másikat.
Samm és Kira Walker a két háborúban álló fél között ragadt, egymástól ezer mérföldnyi távolságra. Samm a kontinens túlsó végén az amerikai közép-nyugat hatalmas mérgező pusztaságain túl, Kira pedig dr. Morgan markában, akinek eltökélt szándéka megmenteni a még megmaradt Részlegeseket, akár Kira élete árán is. Ekkor egy rejtélyes lény bukkan fel, sem ember, sem Részleges, és komoran figyelmezteti a harcoló feleket egy újabb apokalipszisre. Kirának egyetlen esélye van, hogy megmentse mindkét fajt és velük együtt a világot. De lehet, hogy ez az életébe kerül…
A Részlegesek trilógia az egyik kedvenc poszt-apokaliptikus könyvsorozatom, és épp ezért már a megjelenés óta olvasni szerettem volna a befejező kötetet. Nagyon kíváncsi voltam, hogy mi lesz a remek történet vége, ennek ellenére akaratlanul mégis halogattam a könyv olvasását, mert nem akartam befejezni. Nem akartam, hogy vége legyen. Most azonban kedvet kaptam hozzá, így a kezembe vettem, és akármennyire fájt is belekezdeni, mégis elolvastam. Nagyon sajnálom, hogy véget ért a trilógia, és el sem hiszem, hogy nem lesz több rész, de legalább egy újabb remek könyvélménnyel gazdagodtam. A Romok egy izgalmas könyv és tökéletes befejezése a könyvsorozatnak.
A Részlegesek trilógia egyik legjobb része maga a részletesen kidolgozott háttérvilág, a történet alap vázának tökéletes kidolgozása. Mindig is ez tetszett legjobban Dan Wells könyvében. Nem akarom újra felvázolni a kapcsolatokat, a hatalmi és ellenséges viszonyokat, legyen elég annyi, hogy ebben a világban szinte mindenki mindenkinek az ellensége. A legnagyobb konfliktus az emberek és a Részlegesek között húzódik, és ha ez még nem lenne elég, akkor ez a két csoport sem egységes felhőtlenül. A Részlegesek harcolnak egymással, több kisebb katonai csoportra bomlottak, és az emberekkel sincs ez másképp.
Mindkét faj saját problémákkal küzd, saját célokkal, vágyakkal és félelmekkel próbálja megoldani a gondjait, és így a történet végére csak még jobban felforrnak az indulatok, hisz egyik fél sem akar engedni, mindegyiknek a saját problémája a fontos és a megoldás érdekében képesek bárkin lelkiismeret nélkül átgázolni. Eddig se volt egyszerű a helyzet, de eztán még kaotikusabbá válik minden. Ez a megosztottság, ez a széthúzás tipikusan emberi tulajdonság, még a közös célok érdekében sem képesek egységesen fellépni a felek. Nekem nagyon tetszett ennek az egésznek a bemutatása, hogy a reménytelenség mi mindenre veheti rá az embert.
Ismét több nézőponton keresztül fut a történet, ezek nagy részét értettem, és még értelmét is láttam, hiszen az csakis jó lehet, ha több oldal működésébe beleláthatunk. Mégis, egyes esetekben úgy éreztem, hogy néhány nézőpont felesleges és mintha csak időhúzásnak rakta volna bele ezeket az író. Nem láttam sok értelmét Ariel és a társai menetelésének a leírásának, mert a fő történetszálhoz nem sokat tettek hozzá, és sajnos most a Samm nézőpont is teljesen feleslegesnek tűnt számomra. Sammet nagyon kedvelem, de mégis úgy érzem, hogy meglettem volna az ő nézőpontja nélkül. Ez a két szál kilógott a fő történetszálból, én sokkal szívesebben olvastam volna többet mondjuk a terrorista Delarose és csapata ténykedéseiről, Kira küldetéséről és belső küzdelméről, hogy miként kellene megmentenie a világot és megteremteni a békét a két faj között, vagy épp a Részleges katonák oldaláról.
Tetszett, hogy a már régóta több szálon futó cselekmény a végére újra összefonódott, és a régi barátok, családtagok egymásra találtak. Továbbá tetszett még a keserű vég, hogy nem lett minden és mindenki azonnal boldog és happy, hanem igenis voltak akik meghaltak, voltak akik vesztettek el valakit, akit szerettek, mégse lett annyira szomorú a befejezés, hisz végül is sikerült megoldani a gondokat. A vége mintha kissé gyorsan le lett volna zárva, valamit hiányoltam, talán néhány utolsó gondolatot, talán néhány reményteli szót, hogy eztán már sokkal jobbra fognak fordulni a dolgok.
Egyetlen dolog volt ezen felül, amivel nem voltam kibékülve, ez pedig Kira apjának hirtelen, indokolatlan és teljesen felesleges behozatala a történetbe. Számomra kissé erőltetett volt, hogy kiderült mégis életben van, én nyugodtan meg lettem volna nélküle, hisz tulajdonképpen ő se adott hozzá semmi lényegeset a történethez. Mellesleg teljesen indokolatlanul végezni akart gyakorlatilag mindenkivel, hisz ő nem hisz a békés együttélésben, holott az egészet ő találta ki korábban. Nem értettem Armin hirtelen felbukkanását, és annyira felesleges volt a karaktere, hogy nem is értem minek kellett most hirtelen ilyen váratlan módon őt előszedni. Hagyni kellett volna halottnak és kész. Talán ez a legnagyobb hiba ebben a befejező részben.
A trilógia első két részét imádtam, és nem arról van szó, hogy a befejező rész nem tetszett, sőt... tetszett, élveztem az elejétől a végéig. Izgalmas volt, feszültséggel teli és kalandos. Mégis úgy érzem, hogy néhány apró hiba miatt nem voltam vele maradéktalanul elégedett. Néhány nézőpontot nyugodtan el lehetett volna hagyni, hisz ezek a fő történetszálhoz nem sokat adtak hozzá, és a rég elfeledett és halottnak hitt karakter váratlan felbukkanása számomra erőltetett volt és legfőképp indokolatlan. A hibák ellenére megadom az 5 pontot, mert tudom, hogy valószínűleg ezek a dolgok csak engem zavartak. Sajnálom, hogy véget ért a Részlegesek trilógia, és bízom benne, hogy Dan Wells még rengeteg új és ehhez hasonló izgalmas könyvet fog írni a jövőben.
További információk a könyvről:
http://moly.hu/konyvek/dan-wells-ruins-romok
Értékelés: 5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése