A bioszféra falain túli világot Halálzónának hívják. Odakint millió arca van a halálnak. Aria soha nem hitte volna, hogy egyszer ilyen közel kerül hozzá.
Aria egészen eddig a külvilágtól elszigetelt, biztonságot jelentő Reverie-ben élt. Elképzelni sem tudta, mi lehet a város határain túl. Amikor azonban édesanyja eltűnik, tudja, hogy meg kell találnia. Még akkor is, ha ehhez át kell hágnia a szabályokat.
A vad Perry a külső világból való, nem ismeri a kupolák nyújtotta biztonságot, s nap mint nap meg kell harcolnia az életben maradásért. Ariához hasonlóan ő is kitaszított, és talán ő az egyetlen, aki segíthet a lánynak… a lány pedig neki.
Az éterviharok által sújtott Halálzónában Aria és Perry csak egymásra számíthatnak. Minden ellenszenvük ellenére együtt kell működniük, ha le akarják győzni a rájuk leselkedő ezernyi veszélyt, és válaszokat akarnak kapni a kérdéseikre.
Peregrine, vagyis Perry a bioszférán túl lévő úgynevezett Halálzónában élte le egész életét, ahol az emberek igencsak barbár körülmények között kénytelenek boldogulni. Törzsekben rendeződve próbálják túlélni a nehézségeket. Perry a dagály törzs tagja, nevezetesen a törzsfőnök testvére és semmi sem lehet számára fontosabb, minthogy valahogy sikerüljön megmentenie unokaöccsét, akit korábban a bioszféra emberei raboltak el. Két külön világból származnak, ám mégis keresztezik egymás útját – Perry és Aria egyezséget köt. Perry segít a lánynak eljutni az édesanyjához, cserébe Aria segít a fiúnak visszaszerezni az elrabolt unokaöccsét. Így veszi kezdetét közös útjuk, amely során rengeteg kalandot élnek át együtt.
Ismét egy újabb disztópia, és lehet, hogy már valaki szívből unja ezeket a történeteket, de nekem sosem lesz elegem belőlük. A Végtelen ég alatt egy igazán jó könyv, engem lekötött az elejétől a végéig. Külön tetszett, hogy a váltott nézőpontos történetmesélés segítségével ismerhettem meg a történetet, így mind Aria és mind Perry közel került a szívemhez. Persze teljesen más személyiségek és össze sem lehet hasonlítani őket, de mint az általában lenni szokott az ellentétek előbb-utóbb vonzzák egymást – itt is ez történik.
Pont így képzeltem el Aria-t és Perry-t
A könyv első harmadában még nem találkozik a két főszereplő, így addig mindkettejük saját korábbi életéről olvashatunk, valamint a háttérvilágot is megismerhetjük. Kapunk egy képet a bioszféra falain belüli életről, hogy Aria honnan származik, hogyan élt korábban Reverie-ben, emellett pedig látjuk, hogy milyen az élet odakint a Halálzónában Perry szemein keresztül. Miután találkoznak és együtt haladnak tovább mindketten a saját céljuk érdekében, egyre mélyebbre hatolnak a Halálzónában és sok minden történik velük, aminek hatására rájönnek, hogy egyikőjük sem olyan, mint amilyennek a másik képzelte. A kezdeti ellenszenv így elmúlik és helyét barátság, vagy (ezzel nem árulok el nagy titkot) szerelem veszi át.
Tetszett a könyv háttérvilága és az egész világ felépítése, igen érdekes kérdéseket vet fel a jövőre nézve az a néhány dolog, ami kiderül a történet folyamán. A közös útjuk izgalmas volt, tele veszéllyel és kalanddal, csak talán azért tudok neheztelni egy kicsit, hogy mindez az egész alig két hét leforgása alatt történt meg. Két hét alatt a korábbi ellenszenvüket egymás iránt legyőzve azonnal szerelembe estek, és számomra valahogy az ilyen „gyors szerelmek” sosem voltak hihetőek. Tehát a szerelmi szál felépítése hagy némi kívánnivalót maga után, ezen felül minden más érdekes lehet. Olyan amilyennek egy disztópiának lennie kell.
Nagy szerencse, hogy az izgalmas történet mellé szimpatikus karakterek társulnak, és ez külön igaz a két főszereplőre. A váltott nézőpontos történetmesélés miatt mindkettejüket jól meg lehet ismerni, látni lehet, hogyan változik a jellemük az átélt kalandok során és miként látják be, hogy a másik egyáltalán nem olyan, mint amilyennek korábban hitték. Mellettük szintén szerethető mellékszereplők bukkannak fel, akikre mind kíváncsi vagyok és bízom abban, hogy a folytatásban őket is jobban meg lehet majd ismerni. Megszerettem Perry barátját Roart, az unokaöccsét, Talont, de még a különc és veszélyes fiút, Cindert is.
Mivel ez szintén egy trilógia első része, így természetesen igencsak izgalmas befejezése van a könyvnek, ezzel biztosítva, hogy mindenki tűkön ülve várja a folytatást. Én is ezek között az emberek között vagyok, remélem, hamarosan a kezemben tarthatom majd a második részt. Addig meg nem tehetek mást, hanem türelmesen várok.
További információk a könyvről:
Értékelés: 5/4
Az értékelés teljes terjedelmében az ekultura.hu oldalon is olvasható.
Hello, lehet tudni, várható 2.rész?
VálaszTörlésÉn úgy tudom, hogy az Alexandra Kiadó nem folytatja a sorozatot. :(
TörlésDe a biztonság kedvvért írj rá a kiadóra, és kérdezd meg tőlük. :)