Mit adnál azért, hogy megmentsd a szeretteidet? A szabadságodat, az életedet? Mit tennél, ha ráébrednél, hogy mindez hiába volt? Beletörődnél, küzdenél?
Lilian küzdött. Mindent megtett, mégis elbukott, most pedig már sohasem szabadulhat a Pokolból. Ő az Ördög egyik bérgyilkosa. Életre szóló szerződéssel. Egy lélektolvaj, aki levadássza azokat, akik keresztbetettek Lucifernek, a lelküket pedig magával viszi. Az új megbízás egyértelmű, a feladat világos, ám Lil dolga korántsem olyan egyszerű, mint gondolta volna. Mert a Pokolban semmi sem az, aminek látszik. Lilian azt hitte, hogy fogsága évei alatt már mindent látott, átélte már a legrosszabbat, ám kénytelen rájönni, hogy érhetik még meglepetések. Lucifer nem kegyelmez, nem felejt, és nem bocsát meg, most pedig a lehető legkegyetlenebb büntetést eszelte ki. Lil-nek újra meg kell harcolnia a puszta életben maradásért.
Közben azonban a feladatát is el kell végeznie, ami nem csak azért nehéz, mert Greg Weiss kedves, jóképű, és minden tekintetben úriember. Lil-re az ilyesmi már sok-sok éve nincs hatással. De történik valami, ami még az ő jéghideg maszkját is darabokra töri, és felszítja lelkében a lázadás szikráját.
Szabadulni akar, bármi áron, csakhogy ebben a háborúban már nem csak az ő élete a tét. Senkiben sem bízhat, senkire se számíthat. Élete legveszélyesebb küldetésére indul, mely egyben az utolsó esély a szabadulásra. Pokoli játszma ez, ahol a szabadság nagyobb kincs, mint maga az élet.
Ismét egy olyan könyv akadt a kezeim közé, amit már ki tudja mióta el akartam olvasni. Ha pontosítani szeretnék, akkor azt mondanám, hogy a megjelenése óta, hisz már akkor felkeltette a kíváncsiságomat egyrészt az érdekesnek és izgalmasnak hangzó történet miatt, másrészt mert egy fiatal magyar írónő írta. Talán az "írónő" túlzás, de az biztos, hogy Vivien Holloway ígéretes írópalánta, és ha a többi könyve is ilyen jó, mint ez, akkor biztosan itt a helye ezen a pályán. Persze van még hova fejlődni, és van még mit letenni az asztalra, de bőven van rá ideje. Annyit azonban már rögtön az elején elárulhatok, hogy pontosan azt kaptam a könyvtől, amit vártam. Egy kalandos és izgalmas urban fantasy-t, egy remek kezdést, amit feltehetőleg még ennél is nagyobb izgalmak követnek majd a következő két részben.
Ez ismét egy rendhagyó könyves kritika lesz, mert pontokba szedve szeretném összeszedni a gondolataimat a könyvről, méghozzá a három legfontosabb dolgot szeretném megvizsgálni, amit én általában figyelek egy könyvben.
A TÖRTÉNET
A könyv alapvető története nem valami újkeletű dolog, hisz ki tudja már hány ilyen angyalos-démonos könyv van a piacon, és ha őszinte akarok lenni, akkor kicsit talán hasonlít is Richelle Mead Georgina Kincead sorozatához (amit szégyen, hogy nem folytatnak magyarul, de ez most nem tartozik ide!), mégis működött, mert habár a háttérvilág talán sablonos, ennek ellenére mégis van a könyvben valami, ami rögtön megfogja magának az olvasót. Eddig inkább a pokolbéli létbe láthattunk bele, hisz Lilian is odatartozik lélektolvajként, de van egy olyan érzésem, hogy később majd a mennyekbe is ellátogatunk. Az első rész felvázolja a háttérvilág alapjait, elindítja az izgalmas történetet, és egy még ennél is kalandosabb folytatás ígéretével búcsúzik el.
A KARAKTEREK
Mi az, ami igazán megfogja az olvasót, ha nem a történet? Számomra a legvonzóbb elem a könyvben egyértelműen a karakterek voltak, és köztük is volt egyvalaki, akit nagyon bírtam. Tudom, tudom, nagy szó, hisz én többnyire utálom a főszereplőket, de Liliant most iszonyatosan kedveltem, aminek egyetlen egy egyszerű oka van. Lilian egy remek karakter, több ilyen erős és karakteres főhőst kellene írni az ifjúsági könyvekbe. Lilian az életéért és szabadságáért küzd hosszú évek óta, és próbál szabadulni abból a helyzetből, amibe saját hibájából és Lucifer cselszövése miatt került. Mégsem adta fel a lehetetlen helyzete ellenére, hanem kitartott, és habár néha úgy tűnik, hogy elveszti a reményt, mégis mindig erős maradt és haladt tovább. Tette, amit kellett, elviselte, amit kellett, és épp ezért tudom őt kedvelni. Mert nem egy nebántsvirág, és mert nem az a legfontosabb dolga, hogy egy cuki fiú után epekedjen. (Mint manapság az ifjúsági könyvek többségében teszik a főhősnők.)
Lilien tehát remek karakter, és igazán üdítő volt egy ilyen főszereplőről olvasni. Nagyon kedveltem őt, és azt, ahogy végig erős maradt, és ahogy küzdött, ameddig csak bírt. És még azután is tovább. Na, de mi a helyzet a többi karakterrel? Ők is rendben voltak, különösen érdekes lehet majd a jövőben Gabriel vagy épp Berith, főleg azért, mert gondolom valamelyik lesz Lilian szerelmi szála, legalábbis eddig így tűnik, és habár most sem volt velük semmi bajom, mégsem tettek rám olyan mély benyomást, hogy igazán megkedvelhettem volna őket. Lucifert és a kis gyermekeit pedig szívesen belevetettem volna a pokol legmélyebb bugyraiba, és lelkiismeret nélkül ott is hagytam volna őket. (Vagy ezzel tulajdonképpen inkább örömet szereztem volna nekik?!:)
MŰFAJ, STÍLUS, HUMOR
Ifjúsági könyvről van szó, ezt is említettem már, de a műfajon belül a Pokoli szolgálat mindenképp a jobbak közé tartozik. Szerencsére Vivien próbált minket megkímélni a műfaj kliséinek többségétől, és szerencsére egy erős és határozott, ugyanakkor néha igen humoros főszereplőt tett meg narrátornak, aki miatt hihetetlen olvasmányos a könyv, és gyorsan lehet vele haladni. Imádtam Lilian és a többiek humorát, és az apró kis odaszúrásokat, apró kis poénokat. Kellettek ezek ide, hogy oldják a néha túlságosan komoly vagy épp sötét hangulatot. Az írói stílusra sem lehet panaszom. Mivel magyar szerzőről van szó, így erre különösen figyeltem, és habár azért volt néhol egy-két furcsa mondat, vagy (szerintem) fura megfogalmazás, összességében mégis azt tudom mondani, hogy tetszett az írói stílus. Persze lesz ez még ennél sokkal jobb is, hisz mindig van hova fejlődni, de a sok gyakorlás majd segít ebben. És ahogy látom nem kell félteni Vivient, hisz sorra jelennek meg újabb és újabb könyvei, vagyis tényleg tehetséges írópalánta ő.
Egészen jó kis trilógia kezdő darab a Pokoli szolgálat, egy erős, talpraesett és kitartó hősnővel, egy egészen izgalmas történettel, rengeteg humorral, és olvasmányos stílussal. Minden feltétel adott, hogy a műfaj kedvelői megszeressék a könyvet. Fejlődni még fog biztosan, mind a történet, mind Vivien, de kezdésnek ez mindenképp elegendő. Várom a folytatást, és remélem hamarosan érkezik, addig meg majd lehet, hogy szerencsét próbálok Vivien többi könyvével is.
Ui: Még mielőtt elfelejteném. Iszonyatosan tetszik a címválasztás, és annak a kétféle értelmezési lehetősége. Nagyon ötletes, az biztos.
További információk a könyvről:
http://moly.hu/konyvek/vivien-holloway-pokoli-szolgalat
Értékelés: 5/4
Ez ismét egy rendhagyó könyves kritika lesz, mert pontokba szedve szeretném összeszedni a gondolataimat a könyvről, méghozzá a három legfontosabb dolgot szeretném megvizsgálni, amit én általában figyelek egy könyvben.
A TÖRTÉNET
A könyv alapvető története nem valami újkeletű dolog, hisz ki tudja már hány ilyen angyalos-démonos könyv van a piacon, és ha őszinte akarok lenni, akkor kicsit talán hasonlít is Richelle Mead Georgina Kincead sorozatához (
A KARAKTEREK
Mi az, ami igazán megfogja az olvasót, ha nem a történet? Számomra a legvonzóbb elem a könyvben egyértelműen a karakterek voltak, és köztük is volt egyvalaki, akit nagyon bírtam. Tudom, tudom, nagy szó, hisz én többnyire utálom a főszereplőket, de Liliant most iszonyatosan kedveltem, aminek egyetlen egy egyszerű oka van. Lilian egy remek karakter, több ilyen erős és karakteres főhőst kellene írni az ifjúsági könyvekbe. Lilian az életéért és szabadságáért küzd hosszú évek óta, és próbál szabadulni abból a helyzetből, amibe saját hibájából és Lucifer cselszövése miatt került. Mégsem adta fel a lehetetlen helyzete ellenére, hanem kitartott, és habár néha úgy tűnik, hogy elveszti a reményt, mégis mindig erős maradt és haladt tovább. Tette, amit kellett, elviselte, amit kellett, és épp ezért tudom őt kedvelni. Mert nem egy nebántsvirág, és mert nem az a legfontosabb dolga, hogy egy cuki fiú után epekedjen. (
Lilien tehát remek karakter, és igazán üdítő volt egy ilyen főszereplőről olvasni. Nagyon kedveltem őt, és azt, ahogy végig erős maradt, és ahogy küzdött, ameddig csak bírt. És még azután is tovább. Na, de mi a helyzet a többi karakterrel? Ők is rendben voltak, különösen érdekes lehet majd a jövőben Gabriel vagy épp Berith, főleg azért, mert gondolom valamelyik lesz Lilian szerelmi szála, legalábbis eddig így tűnik, és habár most sem volt velük semmi bajom, mégsem tettek rám olyan mély benyomást, hogy igazán megkedvelhettem volna őket. Lucifert és a kis gyermekeit pedig szívesen belevetettem volna a pokol legmélyebb bugyraiba, és lelkiismeret nélkül ott is hagytam volna őket. (Vagy ezzel tulajdonképpen inkább örömet szereztem volna nekik?!:)
MŰFAJ, STÍLUS, HUMOR
Ifjúsági könyvről van szó, ezt is említettem már, de a műfajon belül a Pokoli szolgálat mindenképp a jobbak közé tartozik. Szerencsére Vivien próbált minket megkímélni a műfaj kliséinek többségétől, és szerencsére egy erős és határozott, ugyanakkor néha igen humoros főszereplőt tett meg narrátornak, aki miatt hihetetlen olvasmányos a könyv, és gyorsan lehet vele haladni. Imádtam Lilian és a többiek humorát, és az apró kis odaszúrásokat, apró kis poénokat. Kellettek ezek ide, hogy oldják a néha túlságosan komoly vagy épp sötét hangulatot. Az írói stílusra sem lehet panaszom. Mivel magyar szerzőről van szó, így erre különösen figyeltem, és habár azért volt néhol egy-két furcsa mondat, vagy (szerintem) fura megfogalmazás, összességében mégis azt tudom mondani, hogy tetszett az írói stílus. Persze lesz ez még ennél sokkal jobb is, hisz mindig van hova fejlődni, de a sok gyakorlás majd segít ebben. És ahogy látom nem kell félteni Vivient, hisz sorra jelennek meg újabb és újabb könyvei, vagyis tényleg tehetséges írópalánta ő.
Egészen jó kis trilógia kezdő darab a Pokoli szolgálat, egy erős, talpraesett és kitartó hősnővel, egy egészen izgalmas történettel, rengeteg humorral, és olvasmányos stílussal. Minden feltétel adott, hogy a műfaj kedvelői megszeressék a könyvet. Fejlődni még fog biztosan, mind a történet, mind Vivien, de kezdésnek ez mindenképp elegendő. Várom a folytatást, és remélem hamarosan érkezik, addig meg majd lehet, hogy szerencsét próbálok Vivien többi könyvével is.
Ui: Még mielőtt elfelejteném. Iszonyatosan tetszik a címválasztás, és annak a kétféle értelmezési lehetősége. Nagyon ötletes, az biztos.
További információk a könyvről:
http://moly.hu/konyvek/vivien-holloway-pokoli-szolgalat
Értékelés: 5/4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése