Philippa Gregory Tudor sorozatának negyedik kötetében tovább lépünk az időben. Erzsébet átveszi apja örökségét és a hosszú várakozás után végre Anglia királynéjává koronázzák. Régi gyerekkori barátja Robert azonnal siet hozzá az udvarba, hogy kihasználva ismeretségüket és a fiatal királynő vonzódását iránta, visszaszerezze a Dudley család korábban elvesztett vagyonát és dicsőségét. Feleségét, Amy Robsart-ot hátrahagyva és kevésbé figyelembe véve, a királynővel egyre közelebbi kapcsolatba kerülnek. Ahogy telik az idő Robert egyre nagyobb célt tűz ki maga elé. El akar válni szerető és hű feleségétől, hogy elvehesse Erzsébetet és ezáltal Anglia királyává válhasson.
Be kell vallanom az első három könyvhöz képest ez nem annyira ragadott magával. Az tetszett, hogy végre Erzsébet lett az egyik főszereplő és jobban megismerhettük, meg már az előző kötetből megszeretett Robert Dudley életét tovább nyomon követhetjük, de valamiért a történet lassú és vontatott. Nem történik semmi izgalmas esemény, csak a szerelmesek hosszú vívódását láthatjuk.
Számomra Erzsébet karaktere túl negatív lett csakúgy, mint az anyjáé korábban. ( Boleyn Anna). Mindig úgy képzeltem el, mint egy hihetetlenül magabiztos, erőskezű és akaratos uralkodót, akit férfi sosem befolyásolhatna. Ezzel szemben a könyvben lévő királynő túlontúl befolyásolható, csak a vágyai vezérlik, egyedül semmilyen döntést nem tud meghozni és teljesen bizonytalan a dolgaiban. Robert úgy irányítja szegény lányt, mint valami pincsikutyát. És még ahhoz sincs bátorsága, hogy nyíltan a tudtára adja a férfinak, hogy sohasem veheti el tőle a hatalmat…A másik fontos női szereplő, Amy Dudley. Őt kellene sajnálnom, hisz a férje jól elbánik vele, de valamiért ez nem megy. Amy élete sivár és semmi nem hozza lázba, csak ha maga mellett tudhatja az olyannyira szeretett Robert-et. Mindig rá vár, nélküle tiszta unalom minden egyes nap az életében. Nem bírja felfogni, hogy teljesen különböznek egymástól és házasságuk már kezdettől fogva halálra ítéltetett.
A harmadik főszereplő, pedig „A szűz királynő szeretője” azaz Robert Dudley. Szeretem ezt a karaktert és jól meg van írva a jelleme, tipikus férfi. Csak a hatalom érdekli, csak azért harcol, hogy király lehessen. Szinte az egész ország meggyűlöli azért, amit a királynővel csinál, mindenhol vannak ellenségei. Nem foglalkozik velük, azt hiszi, neki semmi nem árthat, míg Erzsébet szereti őt. És a támadás pont onnan jön, ahonnan nem várná, pont az árulja el a végén, akire nem számított, így a kezdeti sikerek után, ismét a mélybe taszítják, hogy feladja a nagyravágyó terveit örökre…
Végülis ez a könyv szintén olvasható, de nem a legjobb a többi közül.
Kíváncsian várom, hogy Gregory Tudor sorozatának maradék két könyvét is lefordítsák magyarra. ( Constant Princess, The Other Queen)
5/4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése