The 100 (A Visszatérők) 2. évad összegzés

Gyorsan telik az idő, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mikor kedvenc sorozataink újabb évada a végére ér. A tavalyi szezon legjobb újonca számomra mindenképp a The 100 volt, imádom egyszerűen, és az egyik legizgalmasabb és legminőségibb sorozat manapság a tévében. Nem hittem volna, hogy sikerül megugraniuk a lécet, de higgyetek nekem, ha szerettétek az első évadot, akkor a másodikat még annál is jobban imádni fogjátok. A második évad 2014 októberében startolt, és 16 részt kapott, melyet 2x8 részes bontásban adtak le, két részre szedve ezáltal az évadot, ami tökéletes koncepciónak minősült. Kettévágták az idei szezont, és ez remek ívet adott a történetnek.

A második évad pontosan ott folytatódik, ahol az első abbamaradt. Clarke és a csapat egy része fogságba kerül a Weather-hegyen, míg a többiek és az immár Földre érkező felnőttek egymásra találnak, és kiépítik a táborukat. Az évad elején több külön szálon fut az esemény, de az első pár rész után egybefutnak a szálak, és kezd kialakulni az évad fő irányvonala. Megtudjuk, hogy a Weather-hegy nem olyan ígéretes hely, mint amilyennek hitték és remélték, és hogy önző és sötét céljaikkal Clarke és a többiek életét fenyegetik. Az évad a Weather-hegy elleni harcról szól, miközben közelebbi képet kaphatunk a hegy társadalmáról és terveiről, a Földiek klánjainak működéséről és harci szelleméről, valamint az Égiek elkezdik kiépíteni bázisukat a Földön.

Nem akarok többet elárulni a történetről, mert olyan sok mindent lehetne írni, annyi mindenről áradozhatnék, hogy végig se bírnátok olvasni, így csak a lényeget szeretném kiemelni. Azokat a dolgokat, amik kifejezetten tetszettek az ide szezonban. Rögtön azzal kell kezdeném, és számomra az évad legjobb eleme, hogy végre kinyírták Finnt. Egyszerűen képtelen voltam elviselni a karaktert, annyira idegesített, hogy azt el se mondhatom, így nagyon örültem a halálának. Bár, az okok elég furák voltak, és mintha a készítők sem gondolták volna át eléggé Finn "behülyülését", (nem tudom jobban megfogalmazni), így a karakterét teljesen elrontották a végére. Mivel nem szerettem őt, így azért annyira nem vettem a szívemre, de még én is furcsálltam, amit leműveltek vele. Szerintem méltatlanul búcsúzott, és az egész annyira hirtelen, hiteltelen és mondvacsinált volt, hogy habár sosem szerettem Finnt, sajnáltam azért, hogy ennyire elrontották végül a karakterét. De legalább kiírták a sorozatból, és ennél jobb nem is történhetett volna.

A másik, ami nagyon tetszett az idei szezonban a "mesterhármas", ahogy elneveztem őket. Hogy kikre gondolok pontosan? Clarke, Bellamy és Octavia. Jelenleg ők hárman a kedvenc karaktereim. A második évad egyértelműen Clarke évada lett, a lány karakterfejlődését állították a középpontba, és míg az első Bellamy "útját" mutatta be, ahogy egy bajkeverő és hangos lázadóból határozott, eltökélt és felelős vezetővé válik, addig a második évad ezzel tökéletes párhuzamban azt építette fel, ahogy Clarke egy keménykezű, taktikus, de ugyanakkor sötét oldalra sodródó vezérré válik.

Tetszik a párhuzam kettejük karaktere közt, míg Bellamy negatív karakterből csapott át pozitív hőssé, addig Clarke-nál épp fordított a helyzet. Ő a tökéletes és jó "hercegnőből" vált egy kétes döntéseket hozó, érzelemmentes és kemény tettekre elszánt megkérdőjelezhető vezetővé. Bellamy az első évadban, Clarke a másodikban tett meg nagy utat, és mindkettejük karakterfejlődése az, ami számomra a sorozat legkiemelkedőbb és legszerethetőbb eleme. Még mindig szurkolok nekik, ketten együtt tökéletes vezetők lesznek valamikor, és remélem valami többek is annál. (Most, hogy Finn kikerült a képből, talán a 3. évadban valami kezdődik majd közöttük.)

A hármas utolsó tagja Octavia, és engem lepett meg a legjobban, de őt is igazán megszerettem az idei szezonban. Ez nagy csoda, hisz az elsőben egy semmirekellő, hisztis libaként indult, akit mindig Bellamy-nak vagy Lincolnnak kellett megmentenie. Aztán gondoltak egyet a készítők, és Octavia radikális változáson esett át, ami kifejezetten jót tett a karakterének, és abszolút kedvelhetővé tette. Tetszett a folyamat, ahogy lassan megerősödött, ahogy kivívta a tiszteletet a Földiek körében, és ahogy igazi harcos vált belőle. Végre képes egyedül kiállni és megküzdeni magáért, és tökéletes katona és harcos lett. Még mindig azon a véleményen vagyok, hogy nem illenek össze Lincolnnal, nem szeretem őket együtt, de hát nagyon úgy tűnik, hogy még sokáig együtt maradnak, így kénytelen vagyok őket elviselni. Remélem Octavia marad ez az erős és határozott harcos, és akkor továbbra is bírni fogom.

A felnőttek ebben az évadban teljesen háttérbe szorultak, ami mondjuk nem meglepő, hisz tinisorozat révén még szép, hogy nem őket állítják a középpontba. Bár azért én szeretem őket, Kane. Abby és Jaha a Földön is vívja tovább hatalmi csatározásait, és még mindig egymás közt adogatják a hatalmat. Szerintem ezek hárman életük végéig ezt fogják csinálni. Kane izgalmas és érdekes karakter lenne, ha hagynának neki elég időt a kibontakozásra, és igazán jó "apa-fia" kapcsolatot építhetnének közte és Bellamy közt. Voltak erre kisebb utalások, és szerintem tök jó lenne. Abby-t nem hiányolnám, ha meghalna, és Jaha pedig szerintem teljesen felesleges, nem kellett volna visszahozni, nyugodtan meghalhatott volna az Arkon. És van még valaki, akit semmiképp se hagyhatok ki, ő pedig Murphy. Annak viszont örülök, hogy őt visszahozták a fő történetszálba, és hogy fontosabb szerepet kapott, ami remélem folytatódni fog a 3. évadban. Murphy-t mindig is ígéretes karakternek tartottam, és annyi mindent ki lehetne hozni a "vezeklő fiúból", hogy remélem az írók kreatívak lesznek (mint Octavia esetében), és kitalálják mihez kezdjenek vele.

Nem maradhat ki a két nagy ellenfél sem, róluk is érdemes néhány szót szólni. A Weather-hegy nem lopta be magát a szívembe, és őszintén szólva cseppet sem sajnáltam, ami velük történt. Húgommal már az elején arról beszéltünk, hogy ott rontottak el mindent, hogy erőszakkal akarták elvenni az Égiektől, ami kellett nekik. Ha kérték volna, ha valamilyen kölcsönös megállapodást kötöttek volna velük, akkor talán túlélhették volna. Az első néhány részben ezen problémáztam, és számomra annyira életszerűtlennek tűnt, hogy egyből erőszakhoz folyamodtak. Aztán megértettem, hogy mégis ez a reális. Hisz ilyen az ember. Inkább erőszakkal elveszi azt, ami kell neki, minthogy kérje és békés kompromisszummal érje el a célját. Ilyen gyarló az ember, hisz kérni és megállapodni nehéz és hosszú folyamat. Dante céljai nemesek voltak (az elején mindenképp), de a fia, Cage siettetni akarta a dolgokat, és ezzel pecsételte meg a népük sorsát.

A másik tábort a Földiek alkották, a mi kis barbárjaink, akiket az első évadban ismerhettünk meg, de akikkel csak most kerülhettünk közelebbi ismertségbe. A velük kötött szövetség által betekintést nyerhettünk a rendszerük működésébe, megtudtuk, hogy választanak vezetőt, hogy milyen szövetségben élnek, hogy milyen szabályok és morálok vezérlik az életüket. Lexa remek karakter, ez nem vitás, (annak ellenére, amit a végén tett, bár teljesen érthető a döntése és logikus), és én nagyon megszerettem őt. Tetszett, ahogy ő és Clarke fokozatosan közel kerültek egymáshoz, ahogy Clarke kényesen egyensúlyozott a népéhez való hűsége és a Földiekkel kötött szövetség fenntartása között, és ahogy végül elnyerték egymás tiszteletét. Lexa és Clarke végül kölcsönösen elismerik egymás vezetői képességeit, és habár Lexa a végén elárulja a szövetséget, én mégsem gyűlöltem meg, mert teljesen érthető volt a döntése. Mellesleg számítani lehetett rá, és akármennyire is szerettünk volna egy nagy monumentális csatát látni, számomra az elejétől egyértelmű volt, hogy ilyesmi úgysem fog megtörténni egy CW sorozat keretein belül. Tudjátok, erre nincs keret és lehetőség. Sorozatokban ilyet nem nagyon szoktak mutatni, és ennek megvannak az okai. (Főképp anyagi okok.)

Nem akarom hosszúra nyújtani a véleményem, így most igyekszem zárni a soraimat. Csak dicsérni tudom a sorozatot, és habár természetesen volt egy-két gyengébb rész a szezonban, mégis összességében remek, átgondolt és tökéletesen felépített folytatása volt az első évadnak. Nekem ugyanannyira tetszett, mint az első, sőt, ha lehet, akkor egy kicsit jobban is. Tetszett a fő történetszál, tetszett a kedvenc karaktereim fejlődésnek bemutatása, és szinte minden részben volt valami meglepő vagy meghökkentő dolog.

Iszonyatosan várom a 3. évadot, mert ahogy az elejtett utalásokból leszűrtem, eztán másmilyen irányt fog venni a sorozat. A 3. évad arról fog szólni, hogy anno 97 éve, hogy pusztult el a világ, így valószínűleg megkapjuk az apokalipszis magyarázatát, amibe már most belekeverték a mesterséges intelligencia dolgot, így nagyon kíváncsi vagyok mit fognak belőle kihozni. Remélem nem valami bődületes marhaság lesz a magyarázat, és nem rossz irányba viszik tovább a történetet, mert igazán kár lenne most elrontani két remek évad után. 2015 őszig azonban nem tehetünk mást, csak várunk és reménykedünk, hogy ugyanilyen izgalmas és összetett marad a sorozat, mint amilyen idáig volt.

Ha még nem kezdtetek volna bele a sorozatba, akkor épp itt az ideje, higgyetek nekem, az első pár rész után abba se bírjátok majd hagyni.

Értékelés: 10/9 (Majdnem tökéletes, de azért még nem az.:)

Előzetes: