Jól tudja hogyan kell bánni a vámpírokkal, és hogyan maradhat életben az ember, ha kutyaszorítóba kerül egy alattomos démonnal. Vagy kettővel.
Egy szakértőkre specializálódott, fekete mágiával dolgozó sorozatgyilkos azonban őt is próbára teszi: Rachel könyörtelen, ősi gonosz erővel találja magát szemben, aminek a legyőzéséhez, még a legnagyobb boszorkányoknak is sok szerencsére lenne szüksége.
Csaknem öt évvel ezelőtt olvastam a könyvsorozat első részét, ami tetszett, de őszintén szólva nem sok mindenre emlékszem belőle. Mondhatjuk azt, hogy tipikusan az "egyszer olvasós" kategória, ami egyszer elszórakoztat, de aztán nem érzed a késztetést, hogy többször elolvasd vagy folytasd a következő résszel. Újra kellett olvasnom a korábbi kritikámat, hogy felelevenítsem miről szólt az első rész, és eztán kezdtem neki ennek a könyvnek.
Kicsit értetlenül állok azelőtt, hogy feledkezhettem meg erről a sorozatról ilyen sokáig. (Na jó, lássuk be az utóbbi években nincs olyan sok időm és néha kedvem se olvasni, mint mondjuk egyetem alatt és emiatt már nem szeretek kockáztatni. Csak azokat a könyveket veszem a kezembe, amelyek szinte biztosan tetszeni fognak.) Más valahogy mindig érdekesebbnek tűnt, máshoz mindig nagyobb kedvem volt. Most azonban hirtelen nem tudtam mit olvassak és végül erre esett a választásom.
A második részben kapunk egy igazi pörgős kis felnőtt urban fantasy-t annak minden kellékével. Egy nyomozási szál van a középpontban, hisz Rachel egy sorozatgyilkos után kutat, aki boszorkánymesterekre vadászik. Az első rész végén otthagyta korábbi munkáját és immár magánnyomozóként tevékenykedik annak minden kezdeti nehézségével. Ivy és Jenks segítik őt ebben, mint társai, de gyakran nem csak segítséget nyújtanak neki, hanem igazán nagy problémát is jelentenek számára. Főleg Ivy-ra igaz mindez, aki nem nagyon tudja kontrollálni magát és aki igencsak Rachelre feni a fogát. Szó szerint.
Rachel szentül meg van győződve róla, hogy Trent Kalamack a gyilkos, akit keres, így némileg személyes indíttatástól vezérelve nyomozni kezd a férfi után, hogy börtönbe csukathassa. Persze a szálak bonyolultabbak, mint látszik, és Rachel nagy bánatára nem Kalamack a gyilkos, akit keres, hanem olyasvalaki, akire nem számított volna. A történet tehát mozgalmas a maga módján, van itt rejtély, árulás, titkok és miegymás, Rachel pedig próbál helytállni a nehézségek közepette.
Rachel és Trent
A rejtély és a nyomozási szál rendben volt, de bevallom azért valami ütősebbet vártam a végére. Mellé kapunk magánéleti és személyes problémákat szintén. Egyrészt Rachel aggódik az új élethelyzete miatt, hisz elég nehezen tud megélni mióta otthagyta korábbi munkahelyét és a saját vállalkozását kell működtetnie. Munkatársnak és lakótársnak pedig megkapta Ivy-t, aki még mindig egy nagy rejtély és akit még mindig nem tudok hova tenni, de azért legalább kaptunk némi magyarázatot arra, hogy mit akart Racheltől és miért tartott vele korábban. Egy kis vámpírpolitika ott van a háttérben és ez okozta főleg a gondokat. Szegény Ivy élete se könnyű, elég nagy traumákat kell elszenvednie, kíváncsi vagyok ennek milyen hatása lesz a jövőjére (vagy inkább kettejük jövőjére) nézve.
Jenks még mindig a kis poénforrás, Nick a szükséges rossz, akit kénytelen voltam elviselni, főleg amikor enyelegni kezdtek Rachellel. Szerencsére úgy tűnik, hogy a kapcsolatuk nem fogja sokáig húzni, amit én nem bánok, mert szerintem Nick elég lapos karakter. Vele szemben Trent Kalamack érdekesnek tűnik, remélem a folytatásban azért több minden kiderül róla, a múltjáról és arról, hogy mit akar tulajdonképpen Racheltől. Bár jobban örülnék annak, ha Rachel és Trent nem kavarnának össze, inkább csak ilyen fura ellenséges munkakapcsolat vagy maximum barátság legyen köztük, de van egy olyan érzésem, hogy ennek kavarás lesz a vége.
Ebben a részben is kaptunk egy tipikus nyomozós történetet, amit izgalmas csavarok tarkítottak. A szereplők magánélete alakult tovább, szépen fejlődtek a karakterek, a humort se kellett nélkülöznünk. Korrekt folytatás, de most is ugyanazt érzem, mint az első résznél. Nem fogott el olyan nagy katarzis, mint mondjuk az Anita Blake vagy a Cat és Bones könyveknél. Folytatni fogom, ha megint kedvek kapok ehhez a világhoz és a karakterekhez, de az ki tudja mikor lesz.
További információk a könyvről:
Értékelés: 5/4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése