A The Originals idén befejeződött az ötödik, egyben utolsó évaddal, aminél jobb nem is történhetett volna. Nem azért mondom mindezt, mert nem szerettem a sorozatot, (habár a gyenge negyedik évad azért némi intőjelként szolgált) hanem azért, mert ez valóban csak ennyi volt. Ha akarták volna sem lehetett volna tovább húzni, így remek döntésnek tartom, hogy véget ért. Még viszonylag a csúcson. Persze mindezt képletesen mondom, mert sajnos nem a csúcson ért véget. Az a harmadik évad végét jelentette volna. Az utolsó felvonásban kaptunk 13 részt, ami bőven elég volt, még sok is, ezért se bánom.
Jól sejtitek, sajnos az ötödik évad sem nyerte el a tetszésemet. Az utolsó szezonban csúcsosodott ki minden probléma, amitől féltem, és amit korábban se láttam szívesen. Ez egy eléggé negatív kritika lesz, ezt már most látom előre, így aki nem akarja olvasni, az inkább ne is folytassa. Nem jókedvemben fikázom a sorozatot, mert volt ebben potenciál bőven, és a legtöbbet kihasználták, de már kifulladt a dolog és nem nagyon tudtak semmi újjal előrukkolni. Ezért se bánom a kaszát. Ennek most kellett vége lennie. Hogy sikerült a lezárás? Szarul.
Az egész ötödik évad fő történetszála egy nagy nulla. Egyrészt még mindig azon rágódnak, hogy mi legyen a Sivár gonosz erejével. De mivel a Mikaelson tesók nem tudnak sokáig egymástól távol maradni, így persze, hogy újraéled a fenyegetés, aztán az erő ismét Hope-ba kerül és ott vagyunk, ahonnan elindultunk. Ha mindez a szenvedés nem lenne elég, kapunk még egy náci vámpír csoportot is, akik vissza akarják szerezni a vámpírok hajdan elvesztett dicsőségét. Mindezt úgy, hogy megölik Hope-t, mert hogy Hope egy förtelmes hibrid, vagy tribrid vagy mi a fene (boszorkány, vérfarkas és hibrid) és az milyen már!
Kissé nevetségesnek gondolom, hogy szerintük Hope tehet minderről, és hogy ő minden probléma forrása és azt is, hogy Klausék miért nem intézték el egy csettintéssel az egész vámpír csoportot. Persze ott volt Elijah és az új nője a másik oldalon, ami megint csak egy felesleges és irritáló kavarás, és olyan erőltetett, hogy csak fogtam a fejem. Hogy Elijah pont a gonosz nő lányába botlik bele véletlenül és pont egymásba szeretnek? Mert hogy ennek igen nagy a valószínűsége, nem? Ha Elijah nem lett volna ott velük, akkor nem lett volna semmi nehézség, mert Klaus lazán végez az összessel.
Sosem lett Haley a kedvencem, és nem azért mondom, mert annyira hiányolnám, de a karakter halála túl hirtelen és váratlanul lett. Nem értettem a dolgot és nem számítottam rá, így nagyon meglepett, mikor valóban meghalt és rájöttem, hogy sehogy se fog visszatérni. Utólag persze láttam az okot, hisz Haley halálával Hope teljes mértékben Klausra lett utalva, így tudták építeni az apa-lánya kapcsolatot közöttük, de szerintem ezt Haley mellett ugyanígy meg lehetett volna tenni. Aztán ahogy elbántak Elijah és Haley kapcsolatával! Könnyen elvágták őket és mindenki könnyen túllépett rajta, mintha sosem történt volna közöttük semmi. Én meg csak pislogtam, hogy mi van?!
Vincent és Marcel abszolút gyalogok maradtak ebben az évadban, senki észre se vette volna, ha nem szerepelnek. Az írók egyikükkel se tudtak mit kezdeni, csak akkor szedték elő érdemben őket, ha kellett a segítségük. Egyébként a háttérben maradtak, semmi jelentőséget nem kaptak. Freya annyira remek karakter lehetne, olyan sok mindent lehetne vele kezdeni, erre ebben az évadban neki se adtak valami nagy szerepet. Inkább csak a szerelmi életén nyavalygott, ami még mindig fura számomra és egyszerűen nem tudom hova tenni, hogy végül egy nővel jött össze. (Nem a leszbikus szál zavar, hanem az, hogy ez is hirtelen történt, minden korábbi utalás nélkül.)
Az évad-, és egyben sorozatzáró epizód nem hagyott bennem mély nyomokat, egyedül csak azon háborodtam fel, hogy Klaus és Elijah meghaltak. Jó, máshogy nem igazán lehetett volna megoldani a dolgot, de akkor is. Ők voltak a sorozat lelke és szíve, csak miattuk néztem, és ebben az évadban is imádtam a testvéri kapcsolatukat és annak hullámvölgyeit. Rebekah mellékszereplővé történő lefokozása után ő és Kol nem sok vizet zavartak, így rájuk mindig csak mellékszereplőként tudtam gondolni. Valami grandiózusabb és felejthetetlenebb lezárásra vágytam volna, erre kaptam egy középszerű részt két sokkoló halállal, aminek nem örültem, így elég keserű szájízzel fejeztem be.
De hogy ne csak panaszkodjak, azért a végén említenék két dolgot, ami tetszett. Örültem az időugrásnak, nagyon kellett az ide, mert a csecsemő vagy gyerek Hope kezdett az idegeimre menni. Nem azt mondom, hogy a tinédzser Hope egy nagy karakter, teljesen átlagos és nem lett a kedvencem, de legalább már meg tudja magát védeni és aktívan részt vesz a dolgokban, nem csak mindenki őt védelmezi, ami korábban rohadtul idegesített. Persze még mindig ő volt a középpontban, megint őt kellett megmenteni, de legalább már ő is aktív részese lett az eseményeknek.
A másik ami tetszett, Klaus és Hope apa-lánya kapcsolatának építése. Ahogy az elején még félve, távolságtartóan közelítenek egymáshoz, hogy aztán a problémák összehozzák őket és kénytelenek legyenek együtt dolgozni. Klaus nem egy követendő példa, és Hope pontosan tudja, hogy kicsoda-micsoda az apja, de mégis szereti és igenis felnéz rá a maga módján. Klaus pedig most ért el arra a pontra, mikor valóban változott, és éppen az előnyére. Nagy önzetlenségről tesz tanúbizonyságot a végén, és bebizonyosodik, hogy Klaus igenis képes megváltozni és valakit önzetlenül szeretni.
Összességében egy összecsapott és kidolgozatlan utolsó évadot kaptunk, ami minden eredeti ötlettől híján volt, amit csak el lehet képzelni. A fő történetszál ugyanaz, ami már volt korábban, a karakterek vagy értelmetlen halált haltak, vagy csak lógtak a levegőben, amitől az évad egy katyvasz lett számomra. Nagyjából a negyedik évaddal van egy szinten. Sajnálom, mert ennél egy ütősebb és jobb utolsó évadot vártam volna.
UI: Készül egy újab spin-off sorozat Hope főszereplésével, olyan "tinik mágikus képességekkel" stílusban. Na én arra már nem leszek kíváncsi, az holt biztos.
Értékelés: 10/3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése