Marie Lu: Legenda (Legenda 1.)

Fülszöveg:
"A hajdani Los Angeles partvidékét elöntötte a tenger. Észak-Amerika két nemzetre szakadt; a Köztársaság hadban áll a Kolóniákkal. A jómódú környéken, az elithez tartozó családba született, tizenöt éves June kivételes tehetség. kötelességtudó, szenvedélyes, a haza iránt elkötelezett, nyitva áll előtte az út a Köztársaság legmagasabb katonai köreibe. A Lake Szektorban, a nyomornegyedben született, tizenöt éves Day a Köztársaság legkeresettebb bűnözője. De a szándékai korántsem olyan elítélendők, mint azt gondolnánk. Ők ketten két külön világban élnek, és talán sosem keresztezné egymást az útjuk, ám egy nap June bátyja gyilkosság áldozatává válik. Az első számú gyanúsított Day lesz. Ezzel kezdetét veszi a mindent eldöntő macska-egér játék, melyben Day kétségbeesett versenyt fut a családja életéért, miközben June elszántan igyekszik megbosszulni bátyja halálát. De az események megdöbbentő fordulatot vesznek. Rájönnek, kettejükben van valami közös, és azt is megtudják, milyen messzire hajlandó elmenni a hatalom, hogy megőrizze titkait."

Ez a könyv egyike azoknak, amelyeket már olyan régóta olvasni szerettem volna, hogy már az idejét sem tudom. Mindig elterveztem, hogy most akkor el fogom olvasni, de aztán jött helyette valami más, ami jobban felkeltette a kíváncsiságomat. Komolyan, már évek óta tologatom, de büszkén jelentem, végre tényleg sikerült elolvasnom. Mikor a könyv végére értem, csak két kérdés vetődött fel bennem. Az első: hogy hol van a folytatás, és a második pedig, hogy lehetettem olyan hülye, hogy eddig még nem olvastam el. A Legenda azonnal beszippantott, egy nap alatt végeztem ki ezt az amúgy sem hosszú könyvet és büszkén jelenthetem, hogy új kedvencet avattam. Már itt az elején elmondhatom, hogy bátran ajánlom mindenkinek, mert egyike a legjobb disztópiáknak, amit idáig olvastam.

Most azt sem bánom, hogy ismét egy sorozatról van szó, mert annyira várom a folytatást, hogy azt el sem tudom mondani. Sajnos, még egy ideig nem tudom olvasni, de amint alkalmam adódik rá, azonnal nekikezdek. (Ez a fránya vizsgaidőszak, sajnos!+ Más könyveket is beterveztem előre, és azokat előtte mindenképp le akarom tudni.) Na de félre a mellébeszéléssel és lássuk miért is olyan nagyszerű ez a könyv.

DISZTÓPIA
A trilógia műfaja igen árulkodó és mivel manapság már a csapból is az ilyen típusú könyvek folynak Az Éhezők Viadala óta, nem kell sokat erről magyaráznom. Kapunk egy figyelemfelkeltő, bár még nem annyira részletesen kidolgozott háttérvilágot, de a kapott információk vannak annyira érdekesek és meghökkentőek, hogy minél többet akarunk tudni. Szerencsére nem azok közé a disztópiák közé tartozik, amelyek csak névben azok, és közben igazából halál unalmasak és nem történik bennük semmi ( mint pl. A Párválasztó trilógia), hanem ez tényleg egy vérbeli disztópia. Pörög a történet ezerrel, csak úgy buzog az adrenalin és mindez annyira jól van megírva, hogy szinte filmként láttam magam előtt a történetet.
Persze voltak olyan dolgok, amiket előre megjósoltam, és be is jött a számításom, de voltak olyanok is, amik még engem is megleptek. Nagyon tetszett a könyv befejezése, és Day bátyja igazi hős lett a szememben, mit meg nem tett az öccséért. Kíváncsi vagyok, hogy Day hogyan fogja majd a történteket később feldolgozni.

ÍRÓI STÍLUS
Marie Lu tudja mi kell egy ifjúsági könyvbe, és ennek megfelelően könnyed és olvasmányos a stílusa. Nem ragozza túl azt, amit nem kell, és nem is írja túl, pont megtalálja az arany középutat, egy olyan stílust, ami humoros, elgondolkodtató és viszi magával az olvasót. Váltott nézőpontos történetmesélés segítségével ismerjük meg a történetet, így belelátunk mindkét főszereplő fejébe és életébe, így érthető mindkettejük motivációja és a cselekedeteik. És mivel mindketten remek karakterek, így egyikük részét se lehet unni. Tökéletesen egészítik ki egymást.

June és Day

KARAKTEREK
Az előbbi pontban említettem, hogy váltott nézőpontos történetmesélés van a könyvben, a két főszereplő meséli el párhuzamosan a történetet. Két merőben ellentétes karakter, más háttérrel, gondokkal és célokkal, de a végére találkoznak útjaik és a küldetésük egy helyre sodorja őket. Day a szegény srác, aki hírhedt bűnözőként menekül a a törvény elől, és aki bármit megtenne, hogy megmentse a családját az őket fenyegető veszélytől.
És aztán ott van June, az eminens gazdag lány, aki fiatal tehetség, és aki a kormány egyik legígéretesebb jövőbeli katonája. Egy véletlen folytán keresztezik egymást az útjaik, és aztán nincs megállás. Ez a "szegény srác és gazdag lány" történetszál lehetne unalmas és klisés, de itt valahogy annyira jól meg van írva és annyira jól van tálalva, hogy nem tudok egy szót sem szólni ellene. A többiek valahogy számomra még súlytalanok, bár azért némelyik karakterben van lehetőség. Thomas lehet talán még érdekes, vagy én bírtam Metiast is, kár, hogy ilyen hamar meghalt.

Rég olvastam ilyen jó sorozatkezdő részt, nekem iszonyúan tetszett, szavakkal ki sem lehetne fejezni, hogy mennyire. Az biztos, hogy már most ott van a TOP 5 kedvenc disztópia könyvem között, és mindenképp jó hír, hogy a folytatásokról is mindenki csak ódákat zeng. Az érdekes és egyben szörnyű világ, amiben karaktereinknek élniük kell, a két merőben más, de mégis szerethető és komplex főszereplő valamint a kalandos történet mind-mind garantálják, hogy ezen a könyvön senki se fogja unni magát. Igazán megnézném filmként, mert egy roppant látványos, pörgős és izgalmas filmet lehetne belőle összehozni. Remélem mihamarabb lecsap rá valamelyik filmstúdió. Addig is, míg ezen ábrándozom, hátravan a következő két rész. Amilyen hamar csak tudom, olvasni akarom őket.

További információk a könyvről:
http://moly.hu/konyvek/marie-lu-legend-legenda
Értékelés: 5/5*