Thomas egy liftben ébred, és a nevén kívül nem emlékszik semmire. Az ajtón túl különös világ várja. 60 srác, akik elzártan, szigetszerű univerzumukban élnek, és egyetlen dolgot tanulnak: a túlélés trükkjeit. Ők nem lepődnek meg az újonnan érkezőn: havonta egyszer mindig jön valaki. Világukat útvesztő veszi körül. Aki szökni próbál - és sokan vannak ilyenek - mind ottvesznek. Ezek a szabályok, melyek nem változnak és nem változtathatók. Valami mégis átalakul. Egy titokzatos üzenet hatására néhány srác azt hiszi, van remény a lázadásra. Még akkor is, ha fogalmuk sincs, ki ellen kell lázadniuk, és mekkora veszéllyel próbálnak szembenézni. (Forrás: port.hu)
Ez volt az év filmje számomra, el sem tudom mondani mennyire vártam és mennyit bizakodtam, hogy ne rontsák el úgy, ahogy általában a többi YA könyvadaptációt szokták. Hosszú volt ez az egy éves várakozás a forgatás után, de csak eljött a szeptember 18.-a és végre beülhettem a moziba megnézni Az Útvesztőt. Én már az első nap délután beültem a filmre, mert egyszerűen képtelen lettem volna hétvégére halasztani. Nekem ezt minél hamarabb látnom kellett és kész. Erre a kis felvezetőre azért van szükség, hogy érezzétek mennyire vártam ezt a filmet, és hogy mennyire szerettem a könyvet. Nagy rajongója vagyok, ezért is kezdtem bele a rajongói oldal szerkesztésébe, amit húgommal több mint fél éve elég szorgalmasan vezetünk.
Na de térjünk rá a filmre, hisz az most az érdekes. Mit mondhatnék róla, így az elején? Nekem tetszett, élveztem, elszórakoztatott, izgultam az elejétől a végéig. Wes Ball szép kis filmet rakott össze annak ellenére, hogy tulajdonképpen kezdő rendező, így a munkáját csakis dicsérni lehet. Imádom a szereplőgárdát, őket csakis méltatni tudom, mert igencsak tehetséges fiatalokat sikerült összeválogatni. Dylan O'Brien, Will Poulter, Thomas Brodie-Sangster, Ki Hong Lee és Kaya Scodelario mind-mind remekek voltak a szerepben, amit alakítottak, és ha mégis kicsit súlytalan lett a szereplésük, az sem rajtuk múlt, hanem azon, hogy túl kevés időt kaptak a képernyőn. Remek fiatal színészeket gyűjtöttek össze, ebbe nem nagyon tudok belekötni. Dylan vitte a prímet, és egyszerűen tökéletes volt Thomasnak az elejétől a végéig. Tökéletesen átadta Thomas érzéseit, gondolatait és fejlődését, olyan kifejező arcokat és tekintetet tudott vágni, hogy mindenképp dicséret illeti.
Imádtam a Siratókat, akiket hasonlóan képzeltem el magamban, elég undorítóak és félelmetesek voltak ahhoz, hogy elhiggyem róluk, hogy "gonosz szörnyetegek", és ebből kifolyólag jól sikerültek az akciójelenetek. A Siratók támadása, a harcok az útvesztőben, az útvesztő átalakulása mind-mind szemkápráztató lett, lehetett rajta izgulni és bámészkodni is. Mellesleg a film talán legnagyobb erőssége, hogy hiányzik a már talán halálra unt kötelező tini szerelmi szál, és emiatt különleges a hasonszőrű társai között. Nekem nem hiányzott a romantika, sőt, ez így volt tökéletes. Nem kellett ide semmilyen szerelmi nyavalygás, mikor az életükért futnak a szereplők. Nagyon hangulatos volt a film zenei aláfestése, tetszett, mindegyik zene illett az adott jelenethez, ezt is remekül összehozták a készítők.
Eddig hihetnétek azt, hogy ez egy tökéletes film lett és hogy semmi kivetnivalót nem találtam benne. Ez korántsem igaz, és biztosan az az oka, hogy a könyv nagy rajongója vagyok, és ezért nem tudom pártatlanul nézni a filmet, ha akarnám se tudnám, de sajnos el kell mondanom, hogy sok mindent megváltoztattak a filmben. A változtatások egy része nem zavaró és talán még indokolt is, de voltak olyanok, amikkel nem értettem egyet, amik nem nyerték el a tetszésem. Igazából a legnagyobb gondom az, hogy a moziból kijövet végig azon kattogott az agyam, hogy ezt a filmet bizony nagyon leegyszerűsítették. Úgy érzem, hogy sok mindent leegyszerűsítettek, hogy az átlag mozinéző tudja követni a dolgokat. A legnagyobb szívfájdalmam, hogy a filmben mondhatni teljesen máshogy jutnak ki az útvesztőből, az egész térképes, 6 szavas kódos kijutást lecserélték egy szimpla számsorra. Lehet, hogy nekik van igazuk, és az átlag mozinéző nem tudta volna követni az eredeti kódok "bonyolultságát" (bár szerintem egyáltalán nem volt az), de engem ez akkor is zavar, mert úgy érzem, mintha hülyének néznének minket. Vagyis pontosítok... nem minket, hanem az amerikai mozinézőket, mert ugyebár lássuk be elsősorban minden filmet nekik készítenek. Az amerikai Box Office adatok számítanak, azok döntenek a folytatásról.
A másik, ami kis keserű szájízt hagyott maga után a karakterek közötti kapcsolatok ábrázolása. Kezdjük ott, hogy habár a többség remek volt a filmben, senki se kapott elég időt a kibontakozásra. A könyves karaktereik halovány árnyékai lettek, és míg többen így is tudtak csillogni (pl. Thomas, Minho, Gally vagy Newt), addig mások háttérbe szorultak (pl. Teresa és Alby), és ezért nem lettek annyira emlékezetesek vagy kiemelkedőek. Mellesleg szerintem van egy nagy baki a film végén, vagy lehet csak én nem értem, így szívesen várom a magyarázatot. Gally hogy a fenébe került oda az Alkotókhoz a végén, és hogy került a kezébe egy olyan Siratós szerkezet, mikor azt az egyet, amit találtak, a többiek elvitték magukkal? Gally honnan tudta, hogy merre kell menni, hogy miként kell kijutni az útvesztőből? Korábban nem járt az útvesztőben, így nem kellett volna tudnia hogy merre kell menni. (A könyvben ugyebár a Siratók ragadják el, ők viszik oda, így ott értem a dolgot.)
Ami még tetszett az a film szerkezeti felépítése, ugyanolyan jól osztottak el az információkat, az ismerkedést és az akciót, mint a könyvben. Így a film eleje talán kicsit lassabb, ennek ellenére egyáltalán nem unalmas, hiszen mi is Thomassal együtt fedezzük fel ezt az ismeretlen világot. Pont olyan értetlenül szemlélődünk, mint ő, és ezt az érzést sikerült remekül átadnia Dylannek és a készítőknek. Aztán fokozatosan kapjuk az információkat, beindulnak az események, kiderülnek a rejtélyek és a végére egy egész izgalmas akció-kalandfilm lett az egészből. Örültem a kis poénoknak, ami mintha sokkal kevesebb lett volna itt, mint a könyvben, és nagyon tetszett a végén a James Dashner cameo, amit végül nem vágtak ki. Ahogy feszített ott az asztalnál, olyan kis aranyos volt. :)
Igazából még hosszú sorokon át elemezhetném a filmet, de azt nem szeretném. Így is elég hosszú lett ez a kritika. Volt egy remek könyves alapanyag, amiből kicsit kivettek, kicsit átalakítottak, kicsit formáltak, és mindezt úgy ültették át a nagy vászonra, hogy filmben is élvezhető legyen. Leírtam a dolgokat, amik nem tetszettek, mert nem vagyok vak, látom én azokat, ennek ellenére nem tudom azt mondani Az Útveszőre, hogy rossz lett, mert ellenkezőleg... élveztem az elejétől a végéig. Most már csak annyit tehetünk, hogy várunk a hétvégi adatokra, hogy mennyi bevételt hoz a készítőknek, mert sajnos csakis ettől függ a folytatás. Remélem elkészül a második és a harmadik rész, remélem sokan mennek a moziba megnézni. Titeket is erre biztatlak, mert higgyetek nekem ebben a filmben nem fogtok csalódni.
Értékelés:
10/8
Előzetes:
Na de térjünk rá a filmre, hisz az most az érdekes. Mit mondhatnék róla, így az elején? Nekem tetszett, élveztem, elszórakoztatott, izgultam az elejétől a végéig. Wes Ball szép kis filmet rakott össze annak ellenére, hogy tulajdonképpen kezdő rendező, így a munkáját csakis dicsérni lehet. Imádom a szereplőgárdát, őket csakis méltatni tudom, mert igencsak tehetséges fiatalokat sikerült összeválogatni. Dylan O'Brien, Will Poulter, Thomas Brodie-Sangster, Ki Hong Lee és Kaya Scodelario mind-mind remekek voltak a szerepben, amit alakítottak, és ha mégis kicsit súlytalan lett a szereplésük, az sem rajtuk múlt, hanem azon, hogy túl kevés időt kaptak a képernyőn. Remek fiatal színészeket gyűjtöttek össze, ebbe nem nagyon tudok belekötni. Dylan vitte a prímet, és egyszerűen tökéletes volt Thomasnak az elejétől a végéig. Tökéletesen átadta Thomas érzéseit, gondolatait és fejlődését, olyan kifejező arcokat és tekintetet tudott vágni, hogy mindenképp dicséret illeti.
Imádtam a Siratókat, akiket hasonlóan képzeltem el magamban, elég undorítóak és félelmetesek voltak ahhoz, hogy elhiggyem róluk, hogy "gonosz szörnyetegek", és ebből kifolyólag jól sikerültek az akciójelenetek. A Siratók támadása, a harcok az útvesztőben, az útvesztő átalakulása mind-mind szemkápráztató lett, lehetett rajta izgulni és bámészkodni is. Mellesleg a film talán legnagyobb erőssége, hogy hiányzik a már talán halálra unt kötelező tini szerelmi szál, és emiatt különleges a hasonszőrű társai között. Nekem nem hiányzott a romantika, sőt, ez így volt tökéletes. Nem kellett ide semmilyen szerelmi nyavalygás, mikor az életükért futnak a szereplők. Nagyon hangulatos volt a film zenei aláfestése, tetszett, mindegyik zene illett az adott jelenethez, ezt is remekül összehozták a készítők.
Eddig hihetnétek azt, hogy ez egy tökéletes film lett és hogy semmi kivetnivalót nem találtam benne. Ez korántsem igaz, és biztosan az az oka, hogy a könyv nagy rajongója vagyok, és ezért nem tudom pártatlanul nézni a filmet, ha akarnám se tudnám, de sajnos el kell mondanom, hogy sok mindent megváltoztattak a filmben. A változtatások egy része nem zavaró és talán még indokolt is, de voltak olyanok, amikkel nem értettem egyet, amik nem nyerték el a tetszésem. Igazából a legnagyobb gondom az, hogy a moziból kijövet végig azon kattogott az agyam, hogy ezt a filmet bizony nagyon leegyszerűsítették. Úgy érzem, hogy sok mindent leegyszerűsítettek, hogy az átlag mozinéző tudja követni a dolgokat. A legnagyobb szívfájdalmam, hogy a filmben mondhatni teljesen máshogy jutnak ki az útvesztőből, az egész térképes, 6 szavas kódos kijutást lecserélték egy szimpla számsorra. Lehet, hogy nekik van igazuk, és az átlag mozinéző nem tudta volna követni az eredeti kódok "bonyolultságát" (bár szerintem egyáltalán nem volt az), de engem ez akkor is zavar, mert úgy érzem, mintha hülyének néznének minket. Vagyis pontosítok... nem minket, hanem az amerikai mozinézőket, mert ugyebár lássuk be elsősorban minden filmet nekik készítenek. Az amerikai Box Office adatok számítanak, azok döntenek a folytatásról.
A másik, ami kis keserű szájízt hagyott maga után a karakterek közötti kapcsolatok ábrázolása. Kezdjük ott, hogy habár a többség remek volt a filmben, senki se kapott elég időt a kibontakozásra. A könyves karaktereik halovány árnyékai lettek, és míg többen így is tudtak csillogni (pl. Thomas, Minho, Gally vagy Newt), addig mások háttérbe szorultak (pl. Teresa és Alby), és ezért nem lettek annyira emlékezetesek vagy kiemelkedőek. Mellesleg szerintem van egy nagy baki a film végén, vagy lehet csak én nem értem, így szívesen várom a magyarázatot. Gally hogy a fenébe került oda az Alkotókhoz a végén, és hogy került a kezébe egy olyan Siratós szerkezet, mikor azt az egyet, amit találtak, a többiek elvitték magukkal? Gally honnan tudta, hogy merre kell menni, hogy miként kell kijutni az útvesztőből? Korábban nem járt az útvesztőben, így nem kellett volna tudnia hogy merre kell menni. (A könyvben ugyebár a Siratók ragadják el, ők viszik oda, így ott értem a dolgot.)
Ami még tetszett az a film szerkezeti felépítése, ugyanolyan jól osztottak el az információkat, az ismerkedést és az akciót, mint a könyvben. Így a film eleje talán kicsit lassabb, ennek ellenére egyáltalán nem unalmas, hiszen mi is Thomassal együtt fedezzük fel ezt az ismeretlen világot. Pont olyan értetlenül szemlélődünk, mint ő, és ezt az érzést sikerült remekül átadnia Dylannek és a készítőknek. Aztán fokozatosan kapjuk az információkat, beindulnak az események, kiderülnek a rejtélyek és a végére egy egész izgalmas akció-kalandfilm lett az egészből. Örültem a kis poénoknak, ami mintha sokkal kevesebb lett volna itt, mint a könyvben, és nagyon tetszett a végén a James Dashner cameo, amit végül nem vágtak ki. Ahogy feszített ott az asztalnál, olyan kis aranyos volt. :)
Igazából még hosszú sorokon át elemezhetném a filmet, de azt nem szeretném. Így is elég hosszú lett ez a kritika. Volt egy remek könyves alapanyag, amiből kicsit kivettek, kicsit átalakítottak, kicsit formáltak, és mindezt úgy ültették át a nagy vászonra, hogy filmben is élvezhető legyen. Leírtam a dolgokat, amik nem tetszettek, mert nem vagyok vak, látom én azokat, ennek ellenére nem tudom azt mondani Az Útveszőre, hogy rossz lett, mert ellenkezőleg... élveztem az elejétől a végéig. Most már csak annyit tehetünk, hogy várunk a hétvégi adatokra, hogy mennyi bevételt hoz a készítőknek, mert sajnos csakis ettől függ a folytatás. Remélem elkészül a második és a harmadik rész, remélem sokan mennek a moziba megnézni. Titeket is erre biztatlak, mert higgyetek nekem ebben a filmben nem fogtok csalódni.
Értékelés:
10/8
Előzetes:
Szia !
VálaszTörlésNagyon teteszett az értékelésed a filmel kapcsolatban, engem is ezek a változások leptek meg leginkább illetve zavartak.
Amit tudni kell, hogy véletlenül bukkantam rá erre a könyvre,és amikor megtaláltam fogalmam sem volt róla, hogy lesz belőle film. Ezután rábukkantam a te kritikádra a könyvvel kapcsolatban, és azok alapján amit te és jó páran írtak, eldönttem, hogy meg kell vegyem, és milyen jól tettem. Sajnos mikor kerestem a könyvet közölték velem, hogy az összeset visszavonták, és majd a film előtt fogják újra kiadni, így tűkön üllve vártam, hogy vérge kiadják.
Mikor beültem a moziba hatvan oldal még hátra volt a könyvből, úgyhogy az nekem is meglepetés volt, hogy mi fog történni a film végén. Mikor aztán hazaértem az első dolgom az volt, hogy elolvassam az utolsó oldalakat. Teljesen meglepett amit a könyvben volt.
Kicsit úgy éreztem magam mintha két külön történet lett volna. Sok volt a változtatás a filmbe ami hol tetszett, hol inkább csak csodálkoztam. Viszont a filmben egy kicsit jobban tetszett a vége - a Gallys jelenetet leszmáítva. Mint például a videóüzenetes dolog ami kicsit jobbanan beleillett a világba mint a könyvben leírtak, szerintem.
Összeségében viszont nagyon élveztem, még a változtatások ellenére is.
Az nekem is jobban tetszett a filmben, hogy a "lázadók" már azelőtt betörtek, mielőtt a fiúk odaértek volna. Meg Ava Paige videóüzenete is jó ötlet volt. :)
TörlésHát igen, elég sok minden megváltozott a filmben, és tudom, hogy ez sok könyvrajongót valószínűleg zavarni fog, de megmondom őszintén engem csak a Gally-s, meg a kód megváltoztatása zavart leginkább, a többi annyira nem kavart fel. :)
Arra lennék kíváncsi azonban, hogy ha valaki nem olvasta könyvet, annak hogy tetszett. Mennyit értett belőle, mennyire kötötte le, meg ilyenek. De hátha idetéved egy ilyen néző is, és akkor elmondja a véleményét. :)