Elérkezett az idő. Anita Blake-nek választania kell… egy vámpír és egy vérfarkas között.
Anita Blake, profi halottkeltő és vámpírvadász. De ez alkalommal rá vadásznak. Valaki 500.000 dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére, így bujkálnia kell, és az sem árt, ha közben kideríti, ki haragszik rá ennyire. Vajon ember vagy szörnyeteg akarja őt eltenni láb alól? Hogy ne legyen túl egyszerű a dolga, Anitának nemcsak a saját életét kell megmentenie. Richard élete is veszélybe kerül, akárcsak pozíciója a falkában, mivel nem hajlandó ölni saját vérfarkasaiért. Anita viszont öl helyette is. Jean-Claude pedig, a város vámpírmestere csak a megfelelő alkalomra vár, hogy belebújhasson Anita elméjébe, a szívébe… és talán az ágyába is.
Nem olyan régen kezdtem el ezt az egyébként igencsak hosszú könyvsorozatot, ennek ellenére szerintem igen jól haladok vele. Már a hatodik résznél tartok és a történet könyvről-könyvre izgalmasabb, sötétebb, viccesebb és erotikusabb. Az utolsónak annyira nem örülök, mert sajnos tudom hova fog kilyukadni a könyvsorozat és hogy az izgalmas nyomozás egy pornóba megy át a 10. könyv környékén, mégis azért itt még elég elviselhető az egyre nagyobb szexuális feszültség és az a kevés kis erotika, ami idáig megjelent a könyvekben. Anita Blake ismét bajba került, és persze most sem tud egykönnyen kikeveredni belőle. (De hát ha tudna, akkor nem is ő lenne Anita.:)
Azt imádom annyira az Anita Blake könyvekben, hogy minden egyes részben egy önálló nyomozási szál van a középpontban, és mellette igencsak hangsúlyos szerepet kap Anita magánéletének alakulása is. Eddig a nyomozási és a magánéleti szál tökéletes egyensúlyban voltak egymás mellett, és ebben még most sem kellett csalódnom. A korábbiakkal ellentétben most nem Anita nyomoz a gyilkos után, nem ő próbál megfejteni egy ügyet, hanem ő maga lesz a célpont. Egy ismeretlen megbízó rengeteg pénzt fizet mindenféle bérgyilkosnak azért, hogy megöljék Anita-t, így a lánynak el kell bújnia és rá kell jönnie, hogy ki akarja ennyire holtan látni. Szerencsére Edward - Anita kollégája és egyik ?barátja? - segít neki abban, hogy kiderítsék ki akarja ennyire a halálát, miközben Anita két "udvarlója" Richard és Jean-Claude is mindenképpen meg szeretné védeni őt.
A történet ismét több szálon fut. Egyrészt ki kell találniuk ki és miért akarja Anita-t megöletni, emellett Jean-Claude egyik régi vámpír ismerőse és annak barátai érkeznek a városba, természetesen nem éppen jó szándékkal, és még egy vámpírt is megölnek valamilyen rejtélyes módon. Ezen felül Anita-nak meg kell küzdenie a saját érzéseivel, döntenie kell, hogy kit választ: Richardot vagy Jean-Claude-t. Ez még mindig egy hamisítatlan Anita Blake könyv, most sem kellett csalódnom. Pörögtek az események, se Anita, se én nem unatkoztam. Új szereplők mutatkoztak be, és némelyik régi szintén visszatért. Anita még mindig roppant kedvelhető főhős, erős, szarkasztikus, komoly és eltökélt fiatal nő. A munkájában ilyen, de a magánéletében egyre inkább egy döntésképtelen tinédzserre hasonlít. Soha nem szerettem (és értettem) a szerelmi háromszögeket, és itt is egyre jobban kezdem unni. Azt vártam már, hogy végre dönt, de ez persze még mindig nem történt meg, és nagyon úgy tűnik, hogy a jövőben sem fog. Szép kis triumvirátust alakítottak ezek itt hárman, és Anita gyakorlatilag mind a két férfit megtartotta magának. (Már "alig" várom, hogy lenyomjanak egy gruppent.)
Annak ellenére, hogy én teljes mellszélességgel Jean-Claude párti vagyok, most valamiért jobban érdekelt a Richard történetszál, és a döntés, amit meg kellett hoznia. Richard végre meglépte, amitől annyira félt korábban, a falka alfája vált belőle, de ennek persze az lett a vége, hogy Anita csalódott benne. Richard fél a benne lakozó szörnyetegtől, és eddig mindig visszafogta magát, de most, hogy átlépte azt a képzeletbeli határvonalat... van egy olyan érzésem, hogy ennél sokkal mélyebbre fog süllyedni. És az már Anita-nak se fog éppen tetszeni. Na de visszatérve Jean-Claude-ra... őt bírom a legjobban Anita mellett, és annyira imádom őket együtt. Igaza volt Anita-nak, mikor azt mondta, hogy ő és Jean-Claude tökéletesen megértik és megérdemlik egymást. Végre teljesült Jean-Claude akarata, és létrejött a triumvirátus, Anita teljesen a halandó szolgája lett, és biztosan van valamilyen hátsószándéka még ezzel. Túl kedves és aranyos mostanában, biztosan tervez valamit, ami később majd közé és Anita közé áll.
Nem lehet elfelejteni Edwardot sem, aki a harmadik kedvencem, és most már teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy valamilyen szinten barátok ők Anita-val. Eddig nem nagyon tudtam hova tenni a lelkiismeret nélküli bérgyilkost, de már tudom, hogy tud ő kedves és segítőkész lenni, ha nagyon akar. Vajon milyen balhéba akarja majd Anita-t később belerángatni? Előre érzem, hogy bármit is csinálnak majd, nekem nagyon fog tetszeni. Hogy a végére mondjak két negatívumot, elsőnek meg kell említenem, hogy számomra teljesen nyilvánvaló volt, hogy ki az a titokzatos megbízó, és azt se volt nehéz kitalálni, hogy Sabin és Cassandta sántikálnak valamiben. Valahogy mind a kettő gyanús volt az elejétől. Másrészt engem már kifejezetten érdekelne egy olyan rész, amiben több mindent megtudtunk Jean-Claude korábbi életéről. Persze derültek ki róla dolgok, de szerintem van ott még bőven mesélnivaló. Mindenesetre imádtam a Gyilkos táncot, csakúgy, mint az előzőket.
További információk a könyvről:
http://moly.hu/konyvek/laurell-k-hamilton-gyilkos-tanc
Értékelés: 5/5
Azt imádom annyira az Anita Blake könyvekben, hogy minden egyes részben egy önálló nyomozási szál van a középpontban, és mellette igencsak hangsúlyos szerepet kap Anita magánéletének alakulása is. Eddig a nyomozási és a magánéleti szál tökéletes egyensúlyban voltak egymás mellett, és ebben még most sem kellett csalódnom. A korábbiakkal ellentétben most nem Anita nyomoz a gyilkos után, nem ő próbál megfejteni egy ügyet, hanem ő maga lesz a célpont. Egy ismeretlen megbízó rengeteg pénzt fizet mindenféle bérgyilkosnak azért, hogy megöljék Anita-t, így a lánynak el kell bújnia és rá kell jönnie, hogy ki akarja ennyire holtan látni. Szerencsére Edward - Anita kollégája és egyik ?barátja? - segít neki abban, hogy kiderítsék ki akarja ennyire a halálát, miközben Anita két "udvarlója" Richard és Jean-Claude is mindenképpen meg szeretné védeni őt.
A történet ismét több szálon fut. Egyrészt ki kell találniuk ki és miért akarja Anita-t megöletni, emellett Jean-Claude egyik régi vámpír ismerőse és annak barátai érkeznek a városba, természetesen nem éppen jó szándékkal, és még egy vámpírt is megölnek valamilyen rejtélyes módon. Ezen felül Anita-nak meg kell küzdenie a saját érzéseivel, döntenie kell, hogy kit választ: Richardot vagy Jean-Claude-t. Ez még mindig egy hamisítatlan Anita Blake könyv, most sem kellett csalódnom. Pörögtek az események, se Anita, se én nem unatkoztam. Új szereplők mutatkoztak be, és némelyik régi szintén visszatért. Anita még mindig roppant kedvelhető főhős, erős, szarkasztikus, komoly és eltökélt fiatal nő. A munkájában ilyen, de a magánéletében egyre inkább egy döntésképtelen tinédzserre hasonlít. Soha nem szerettem (és értettem) a szerelmi háromszögeket, és itt is egyre jobban kezdem unni. Azt vártam már, hogy végre dönt, de ez persze még mindig nem történt meg, és nagyon úgy tűnik, hogy a jövőben sem fog. Szép kis triumvirátust alakítottak ezek itt hárman, és Anita gyakorlatilag mind a két férfit megtartotta magának. (Már "alig" várom, hogy lenyomjanak egy gruppent.)
Richard és Anita
Annak ellenére, hogy én teljes mellszélességgel Jean-Claude párti vagyok, most valamiért jobban érdekelt a Richard történetszál, és a döntés, amit meg kellett hoznia. Richard végre meglépte, amitől annyira félt korábban, a falka alfája vált belőle, de ennek persze az lett a vége, hogy Anita csalódott benne. Richard fél a benne lakozó szörnyetegtől, és eddig mindig visszafogta magát, de most, hogy átlépte azt a képzeletbeli határvonalat... van egy olyan érzésem, hogy ennél sokkal mélyebbre fog süllyedni. És az már Anita-nak se fog éppen tetszeni. Na de visszatérve Jean-Claude-ra... őt bírom a legjobban Anita mellett, és annyira imádom őket együtt. Igaza volt Anita-nak, mikor azt mondta, hogy ő és Jean-Claude tökéletesen megértik és megérdemlik egymást. Végre teljesült Jean-Claude akarata, és létrejött a triumvirátus, Anita teljesen a halandó szolgája lett, és biztosan van valamilyen hátsószándéka még ezzel. Túl kedves és aranyos mostanában, biztosan tervez valamit, ami később majd közé és Anita közé áll.
Nem lehet elfelejteni Edwardot sem, aki a harmadik kedvencem, és most már teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy valamilyen szinten barátok ők Anita-val. Eddig nem nagyon tudtam hova tenni a lelkiismeret nélküli bérgyilkost, de már tudom, hogy tud ő kedves és segítőkész lenni, ha nagyon akar. Vajon milyen balhéba akarja majd Anita-t később belerángatni? Előre érzem, hogy bármit is csinálnak majd, nekem nagyon fog tetszeni. Hogy a végére mondjak két negatívumot, elsőnek meg kell említenem, hogy számomra teljesen nyilvánvaló volt, hogy ki az a titokzatos megbízó, és azt se volt nehéz kitalálni, hogy Sabin és Cassandta sántikálnak valamiben. Valahogy mind a kettő gyanús volt az elejétől. Másrészt engem már kifejezetten érdekelne egy olyan rész, amiben több mindent megtudtunk Jean-Claude korábbi életéről. Persze derültek ki róla dolgok, de szerintem van ott még bőven mesélnivaló. Mindenesetre imádtam a Gyilkos táncot, csakúgy, mint az előzőket.
További információk a könyvről:
http://moly.hu/konyvek/laurell-k-hamilton-gyilkos-tanc
Értékelés: 5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése