The Following (A követők)

Egy újabb sorozatajánló következik, ismét nem tőlem, hanem húgomtól. A mostani egyik kedvenc új sorozatáról fog egy kicsit mesélni.

Ajánló Ramitól:

A sorozattal olyan úton kerültem kapcsolatba, hogy tumblrön folyton Jacob és Paulos gifekkel bombázták a dashboardomat, így elkerülhetetlen volt, hogy utána nézzek, hogy kik is ők. Nagy nehezen rájöttem, hogy ebben a bizonyos „The Following” című sorozatban szerepelnek, majd ezután bele-belenézegettem azokba a részekbe, amiben ők aktívan szerepeltek. Majd rájöttem, hogy maga Kevin Bacon is szerepel a sorozatban – sőt ő a főszereplő! -, ami után már megállíthatatlan volt, hogy meg ne nézzem az egészet a legelső résztől fogva. Eleinte kicsit féltem, hogy nem fog tetszetni - mert hát ugye nem bírom az ilyen „horror/thriller” sorozatokat -, de nem így lett: a sorozat teljesen magával ragadott. Vagy az történhetett, hogy hozzászoktam az ijesztő dolgokhoz, vagy a sorozat kezdett egyre kevésbé ijesztő lenni. Ez még nincs eldöntve számomra.

A történet lényegében arról szól, hogy Joe Carrollt a sorozatgyilkost – és ex irodalomprofesszort -, 2004-ben – az akkor még FBI-os - Ryan Hardy rács mögé juttatta, azonban 2013-ban Joe, a kivégzése előtt néhány hónappal megszökik a börtönből. Ezután persze mindenki azt gondolná, hogy az következik, hogy megszökött és éli vígan az életét, de nem. Visszakerül a börtönbe és onnan közli Ryannel, hogy nagy meglepetéseket tartogat még számára. Elmondja, hogy a 9 év alatt kitalált egy tökéletes történetet, aminek Ryan lesz a főszereplője, ha akarja, ha nem végig kell asszisztálnia az összes gyilkosságot, amit Joe követői végeznek el helyette.

Oké, lehet, eddig nem hangzik túl megkapóan a sorozat vagy éppen egy átlagos „nyomozós” sorozatnak tűnik, pedig nem az – véleményem szerint legalább is nem. Miben különbözik szerintem az átlagos „nyomozós” sorozatoktól?

A két főszereplő: Ryan Hardy és Joe Carroll, avagy Kevin Bacon és James Purefoy. Először kezdjük talán a szerepeikkel: mind Ryan, mind Joe szépen kidolgozott és felépített karakterek. Igaz, hogy a sorozat még csak a 11. résznél tart, de én már látok bennük potenciált. Joe az a klasszikus, kifinomult, „öltönyös-gazember”, aki a követőire - kedvenc írójának - Edgar Allen Poe-nak a szavaival képes hatni. Mert Poe szerint az életet a gyilkolás által lehet megvalósítani. (vagy valami hasonló) Ezzel szemben Ryan képviseli a másik oldalt, tulajdonképpen egy olyan embert, akinek sikerült „kitörnie” Joe varázsa alól. Ryan nem tökéletes, nem az a tipikus „jófiú”, nem tűnik ki a „szuper okosságával”, ő csak egy hétköznapi ember, de valamiért mégis eléri, hogy szeressük őt. Kevin Baconnél azt hiszem senki nem tudta volna jobban életre kelteni a karakterét, ám most nem igazán róla szeretnék írni, hisz az ő tehetségét mindenki ismeri. James Purefoy viszont nekem meglepetés volt, eddig soha életemben nem hallottam róla. Tökéletesen illik rá a szerep, remekül el tudja játszani a sorozatgyilkost, aki egy eszméért gyilkol. Ahogyan azt Kevin mondta egy interjú során: Ha rád néz, nem tudod eldönteni, hogy most meg fog csókolni, vagy meg fog ölni.

Nagy lehetőségeket látok még Mike Weston karakterében is, remélem, hogy szépen lassan igazi jóbarátok lesznek Ryannel illetve, hogy nem fog kiderülni, hogy ő is egy Joe követői közül, mert akkor eret vágok.

És azt hiszem a legnagyobb eltérés az ehhez hasonló sorozatokhoz képest, hogy itt egyszerűen nem tudod nem kedvelni a sorozatgyilkosokat.

Oké, mielőtt valaki hívna egy pszichiátert nekem, hadd magyarázzam meg. Az ok, amiért szerintem valaki megszereti a sorozatgyilkos szektát, az az, hogy megismerjük őket. Megtudjuk szinte az egész életüket, és ha akarjuk, ha nem, megsajnáljuk őket és innen már csak kicsit hiányzik a megszeretéshez. Például:

Jacob Wells, Paul Torres és Emma Hill – avagy az elátkozott trió. Nem szeretném lelőni a poénokat idő előtt annak, aki még nem látta a sorozatot, de annyit talán mondanék, hogy már miattuk megéri nézni a sorozatot. Sőt! Én konkrétan miattuk kezdtem el és az óta sem bántam meg, mert az ő száluk – szerintem legalább is - mindig érdekes. Mindhárom karakter remek, de nem tudok úgy véleményt mondani róluk, hogy ne spoilerezném el a sorozatot (hisz a tetteik alapján tudnék róluk véleményt mondani), szóval csak annyit jegyzek meg, hogy nekem Jacob az egyik kedvenc karakterem a sorozatban.

A másik nagy kedvencem a sorozatgyilkos oldalról: Roderick, akinek még mindig nem tudom a vezetéknevét. Igaz, eddig nem sok mindent tudtunk meg róla, de fogalmazzuk úgy, hogy nekem már most szimpatikus, és ahogyan az egész sorozatban, benne is látok bőven lehetőségeket.

És akkor a sok jó után szólnék a rossz oldaláról is a sorozatnak - avagy én mit gondolok kevésbé izgalmasnak vagy éppen olyan dolognak, amin a sorozat könnyen elbukhat.

1.      eleinte voltak visszaemlékezések, amik mostanában egyre inkább megfogyatkozni látszanak, vagy éppen érdemtelenek (lásd: Parker nyomozó múltja, why?!). Én imádom a visszaemlékezéseket, úgyhogy remélem ezt a jó szokásukat visszahozzák és megőrzik a készítők.

2.      Joey + Claire: A kisfiú cuki meg minden, de túl sokat nem ad hozzá a történethez (ráadásul szerintem elég lassan kapcsol bizonyos helyzetekben a kissrác). Claire meg számomra teljesen felesleges és lényegtelen karakter, maximum azért van, hogy legyen benne egy szerelmi szál is (ami tulajdonképpen a központja lenne a sorozatnak, szomorú)

3.      Ha jól hallottam, már régen be lett rendelve a második évad a sorozatból, aminek nem is tudom, hogy örüljek-e. Ugye még 5 rész van az évadból és persze, szép és jó, hogy több részt láthatok majd, de nagyon remélem, hogy nem fogják elrontani a sorozatot, mert őszinte leszek, nekem fogalmam sincs, hogy hogyan fogják ezt elhúzni még egy évadig. Mert gondolom, a második évadban nem hoznak be az újabb gonoszt, annak nem lenne túl sok értelme.

Összegezve tehát én nagyon szeretem ezt a sorozatot és, akit egy kicsit is érdekelnek az ilyen „2 ellentétes karakter egymásnak feszül + horror elemek” sorozatok azoknak melegen ajánlom!

10/9

Előzetes: