Lássuk csak elsőnek, miről szól a könyv. Tessa Gray a nagynénje halála után Londonba utazik, hogy meglátogassa a bátyját, de elrabolják, ha jól emlékszem Sötét Nővérek névre hallgató két asszony (boszorkánymesterek), akik eztán megmutatják a lánynak, hogy milyen képességgel rendelkezik – képes bárkivé átalakulni, ha megérint egy a személyhez tartozó tárgyat - és mindent megtesznek annak érdekében, hogy Tessa megtanulja, hogy kell használni a képességét.
A lányt végül az árnyvadászok – vagyis pontosabban Will Herondale – mentik meg, akik rejtélyes gyilkosságok után nyomoznak. Így Tessa tudomást szerez erről a mondénok elől rejtett világról, az árnyvadászok, az alvilágiak, a démonok és a mágia létezéséről. Elviszik magukkal a Londoni intézetbe és megígérik a lánynak, hogy segítenek neki megtalálni a bátyját, kideríteni, hogy mit akarhat Tessa-tól a rejtélyes Magister, aki elraboltatta és kideríteni, hogy kicsoda is valójában Tessa.
Ennyit röviden a történetről, ami nem kevésbé fordulatos és izgalmas, mint a Végzet Ereklyéi, és mivel én szeretem a régi korban játszódó történeteket, így az, hogy a Viktoriánus korszakban játszódik, számomra csak dobott a hangulaton. Milyen szereplőink vannak? Ha őszinte akarok lenni, akkor a főszereplő számomra nem nagy karakter, az a tipikus hősnő, aki bennem sosem hagy mély nyomot, kedves, udvarias, igazi 19. századi hölgy. Aztán ott van a két férfi főszereplő.
Az egyik Will, a „rosszfiú”, aki „enyhén” hasonlít Jace-re jellemüket tekintve, és igen a Pokoli szerkezeteket a Végzet Ereklyéihez fogom hasonlítani, és ha mondhatok ilyet, akkor Will még Jace-en is túltesz bunkóságát és önteltségét tekintve, ami szerintem igen nagy teljesítmény. Míg Jace valahogy szimpatikus volt számomra, addig Will csak idegesített a folyamatos szákhősködésével és beszólásaival, és amit a könyv végén leművelt Tessa-val, nos, én is csak azt tudom mondani, amit Tessa felelt neki, hogy erre nincs semmilyen jó magyarázata. Merthogy igen, utalások vannak rá az egész könyvben, hogy Will valójában nem olyan, mint amilyennek mutatja magát, hanem van egy nagy titka, amit senkivel sem oszt meg… erre remélem a 2. könyvben fény derül… bár mondjuk számomra az akkor sem lesz mentség arra, ahogyan beszélt szegény Tessa-val. Will-ben egyetlen szimpatikus dolog volt számomra, az őszinte és mély barátsága Jem-el, akit mindenkinél jobban szeret, és akiről gondoskodik a betegsége miatt. Mikor Will és Jem együtt voltak, nos, akkor csak akkor szerettem Will-t valamelyest.
A másik férfi főszereplő pedig James Carstairs vagy, ahogy mindenki hívja: Jem. Őt azonnal a szívembe zártam, pedig általában nekem a rosszfiúk jönnek be, most mégis Jem került közel a szívemhez, Will meg csak irritált. Jem igazi úriember, kedves és megértő, olyan igazi szőke herceg a fehér lovon, aki mégsem unalmas, hanem valamiért nagyon kedvelhető. Persze meg van a saját szomorú múltja, a titokzatos betegsége, aminek terhét örökké cipelnie kell magával, talán ez a tragikus sors teszi olyan szerethetővé a szememben.
Persze hármójukon kívül vannak még egyéb mellékszereplők, hogy csak a fontosabbakat említsem, Henry és Charlotte, akik a Londoni intézet vezetői, ha pontos akarok lenni, akkor inkább Charlotte a vezető, ami igen nagy teljesítmény, ha azt nézzük, hogy ő csak egy nő, és ne felejtsük most a 19. században vagyunk, még az egyenjogúság kivívása előtt. A férje Henry meg egy tipikus szórakozott feltaláló, aki inkább tölti minden idejét a saját kis zugában a saját kis szerkezeteivel, minthogy mással foglalkozzon. Aztán ott van még Jessamine, az angol „rózsaszál”, aki gyűlöli az árnyvadász létet, igazi hölgyként szeretne élni normális életet, nem pedig démonokat és alvilágiakat püfölni az éjszakában.
Megismerhetjük jobban Camille-t, aki ugyebár a Végzet Ereklyéi 4. részében tűnik fel, aki ekkor még Magnus-sal volt együtt… és igen szerepel Magnus Bane is, a kedvenc boszorkánymesterem, ő volt az abszolút kedvenc szereplőm a Végzet Ereklyéiben, így kitörő lelkesedéssel olvastam mikor ebben a történetben felbukkant, még ha csak egy rövid időre, de akkor is. És volt valami, ami különösen elnyerte a tetszésemet, hogy Tessa imád olvasni, és Will is – mint később kiderül – így folyamatosan könyvekből és versekből idézgetnek.
A végén meg kell jegyeznem, hogy ez a könyv egy trilógia első része, mely Pokoli Szerkezetek néven fut, már várom, hogy a második rész megjelenjen magyarul, kíváncsi vagyok a folytatásra. Összességében ez egy remek könyv, nekem tetszett, természetesen nem szárnyalhatja túl a Végzet Ereklyéit, de szorosan mögötte van a sorban. Mindenkinek csak ajánlani tudom.
UI: a borítón Will szerepel:)
Könyv trailer:
http://www.youtube.com/watch?v=4nxQVz0uhNg
5/4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése