Egy szédítő hollywoodi karrier. Egy mélyen eltemetett titok.
A legendás, de teljes visszavonultságban élő világsztár, Evelyn Hugo évtizedek óta először hajlandó interjút adni. A döntésénél már csak a választása meglepőbb: ragaszkodik egy fiatal, ismeretlen újságírónőhöz, Monique Granthoz. Miért pont neki jut ez az álomlehetőség?
Aztán Evelyn emeli a tétet. Mert a szimpla sztárinterjú helyett sokkal többet ajánl. Mindent. A teljes igazságot csillogóan botrányos életéről. Semmit sem szépítve és semmit sem elhallgatva.
Ahogy elkezdődik a munka, az újságírónő nemsokára sejteni kezdi: valamilyen módon összefonódik saját sorsa és Evelyn múltja. Ám ennek a titoknak nagy ára van.
Szerelmek, végzetek, barátságok és árulások, aztán egy elképesztő csavar…
Ez a szenvedély és az életbölcsesség letehetetlen regénye.
Teljesen véletlenül került velem szembe ez a könyv, és mivel elég jó értékelést kapott moly-on, és már csak a címe is roppant figyelemfelkeltő, így gondoltam, adok neki egy esélyt. A címről rögtön VIII. Henrik és 6 felesége jutott az eszembe csak épp fordított felállásban, és már csak azért érdekelni kezdett, hogy a főszereplő miért ment hétszer férjhez. Szerintem ékes példája mindez annak, hogy egy jól megválasztott cím milyen csalogató lehet. Aztán persze én néztem a legnagyobbat, mikor kiderült, hogy itt nem a férfiak a lényeg, hanem maga Evelyn és az ő története.
A fülszövegben olvasható miről szól ez a könyv. Egy fiatal, de roppant ambiciózus újságírónő lehetőséget kap arra hogy interjút készítsen a világ egyik egykori leghíresebb filmcsillagával, Evelyn Hugo-val. Evelyn immár öregkorában szeretné elmesélni az élettörténetét, így a kezdeti interjún túlmutatva már egy életrajzi könyv írásának ötletét veti fel Monique részére. Monique nem érti Evelyn miért őt választotta erre a feladatra, de kapva-kap az alkalmon nem is sejtve, hogy milyen múltbéli kapcsolat van kettejük élete között.
Tetszett, hogy a könyv interjús felépítésben íródott, váltott nézőpontban. A jelenben az újságírónő Monique a narrátorunk, ő mesél és az ő szemén keresztól látjuk a történetet és Evelynt. Mikor aztán Evelyn mesélni kezd, megelevenedik a múlt és átváltunk az ő narrálásába, ahol az ő szemén keresztül látjuk az életét a nehéz kezdetektől a csillogáson át a megkeseredett öregkorig. Közben korabeli újságrészletek és különféle cikkek szakítják meg a sztorit és amit ezekben a cikkekben olvasunk megmutatja, hogy a világ milyennek látta Evelyn életét akkoriban. Mellette párhuzamosan pedig Evelyn meséli az igazságot és hogy ő milyennek élte meg a dolgokat. És hogy még strukturáltabb legyen a könyv, férjekre bontva oszlik fel az egész.
Imádtam ezt a könyvet, szinte le sem tudom írni mennyire, hatalmas pozitív csalódás volt számomra. Nem tudnám megmondani, hogy mire számítottam, mert igazából nem számítottam tulajdonképpen semmire, és lehet ezért jött be ez nekem annyira. Külön öröm volt végre egy önálló könyvet olvasni és tudni, hogy ez csak egy rész és ennyi és nem kell még vagy minimum 2 könyvön átrágni magam, hogy a történet végére érjek. Tetszett a stílusa és az, hogy nem volt terjengősre eresztve, nem is annyira hosszú könyv, így hamar lehet végezni vele. Könnyen olvasható, érdekes és visz előre a sztori, így nehéz abbahagyni, mert folyamatosan fent tartja az érdeklődést és tudni akarod, hogy mi történik a következő lapokon. Természetesen a innentől kezdve spoileres lesz minden, így aki nem szeretné megtudni a „csavarokat”, az inkább ne olvasson tovább.
Harry, Evelyn és Celia
Evelyn élete egy vérbeli Hollywoodi sztár életét írja le, annak minden pozitív és negatív oldalával együtt, sőt mivel a sztori az 50-es években indul be igazán, így nem is a mai modern Hollywood, hanem a régi köszön vissza a lapokról. Van itt tehát minden, ami akkoriban meghatározta a sztárok életét, fiatal csinos nők szó szerint bármit megtesznek, hogy híresek legyenek, az idősebb hatalmi pozícióban lévő férfiak pedig persze hogy kihasználják mindezt. A sztárok élete nem csak hírnév, pénz és csillogás, hanem vannak árnyoldalai is, amivel mindenki másként birkózik meg. És az örök igazság, hogy az amit te egy sztárból vagy hírességből átlagemberként látsz, sosem maga az igazság. A sztárok csak egy szinte mesterségesen művi pontossággal megkreált árucikkek, akiket a menedzserek, producerek, stylistok és a többi raknak össze eladható formára, hogy a lehető legtöbb pénzt keressék általa.
Evelyn pedig ékes példája ezeknek a sztároknak, bár ő vele nem csak úgy megesett a szerencse, hanem igenis keményen dolgozott azért, hogy sztár legyen belőle és hogy aztán az is maradjon. És ehhez nem kérdés, hogy nem félt bármilyen eszközt felhasználni a céljai elérése érdekében még akkor is, ha ezzel bárkin és bármin átgázolt közben. Evelyn sztár akart lenni és az is lett és miközben mindent elért, amit kitűzött önmaga elé, közben azoknak okozta a legnagyobb bánatot, akiket mélyen és szívből szeretett.
Imádtam Evelyn karakterét, mert roppant összetett. Nem nevezhetjük jó embernek, mert nem az, de rossznak sem, mert nem az. Kicsit mindkettő, aki sok hibát elkövetett életében, de aki mindig csak a saját céljaiért küzdött és próbált boldogulni abban a világban, amibe került. És itt jönnek képbe a férjei, mert összesen hét volt belőlük és mindegyikhez azért ment hozzá, hogy az elősegítse őt és a karrierjét valamilyen módon. Klisé, de a színésznők többsége már csak ilyen, ne legyünk álszentek.
A férjek egyes fejezetei kaptak egy címet, amiben Evelyn tömören összefoglalja mit gondolt róluk, így olvasóként sejthetjük, hogy mi történt azzal a férfival és milyen szerepet töltött be a nő életében. Én pedig hozzá hasonlóan szintén röviden leírnám a férfiakról a véleményemet.
1. „Szegény Ernie Diaz” - Tényleg szegény Ernie, mert Evelyn csak azért ment hozzá viszonylag fiatalon, hogy elvigye Hollywoodba és így esélye legyen elkezdeni a karrierjét. Kihasználta őt, bár nem mintha a férfit félteni kellett volna. Mindketten kihasználták egymást.
2. „Átkozott Don Adler” - Mikor azt hiszed, hogy a kezdetben tökéletes és hibátlan szupersztár férfi remek férj lesz, és még bele is szeretsz, de aztán kiderül róla, hogy egy görény. Ezt nem tudom szebben megfogalmazni. Don volt számomra a legellenszenvesebb, egy igazi szemétláda mindenért, amit Evelyn ellen tett.
3. „A hiszékeny Mick Riva” - A kanos rocksztár, akit Evelyn csak kihasznált, hogy elkendőzze vele a kitörni készülő botrányt az igazi életéről és arról, hogy valójában kibe szerelmes már régóta. Mindketten kihasználták egymást.
4. „Az okos Rex North” - Rex a másik filmsztár, akivel kölcsönös megállapodást kötnek, hogy segítenek egymás megbicsaklott karrierjét újra fellendíteni, ehhez pedig mi más lenne jobb, mint egy kamu házasság és újabb felhajtás? Puszta üzleti tranzakció, semmi más.
5. „Nagyszerű, jószívű, megkínzott Harry Cameron” - Imádtam Harry-t és a szerepét Evelyn életében, az igaz barátságukat. Ő az egyetlen férfi, akit Evelyn valaha igazán szeretett és aki viszont szerette őt, persze nem igazi szerelemmel, de legjobb barátok voltak a kezdetektől és maradtak a végéig. Harry Evelyn férfi tükörképe, de szinte minden tekintetben, ezért értették meg egymást annyira jól. És habár a házasságuk csak színjáték volt, de abban a pár évben amíg házasok voltak és Celia-val és férjével négyesben éltek együtt, talán ezek voltak mindannyiuk legszebb évei.
6. „Max Girard, a csalódás” - Most komolyan Evelyn, mit vársz egy francia filmrendezőtől, aki régóta udvarolt és flörtölgetett veled? Hogy jó férj lesz belőle? Nem csoda, hogy ez a házasság szintén taccsra ment, mert miközben Evelyn a sok tragédia és csalódás után őszinte szeretetet és szerelmet keresett, Max csak egy illúziót és egy álomképet hajszolt.
7. „A kellemes Robert Jamison” - Újabb kamuházasság a javából, mégis Evelynnek ezek voltak a második olyan legszebb évei mikor boldog lehetett még egy ideig azzal, akit valóban szeretett.
Evelyn és Celia
És hogy ki volt Evelyn Hugo egyetlen nagy szerelme? Nem a férjei, akik meghatározták őt, az életét és a karrierjét, akiket kihasznált, és akik szintén kihasználták őt, csak mindenki más-más módon. Celia volt Evelyn igaz szerelme, akivel soha nem lehettek igazából és nyíltan együtt a kor miatt, amiben éltek és ahol híres színésznők lettek mindketten. Nem akarták és nem merték beáldozni a karrierjüket a szerelmükért, így a háttérben próbáltak boldogok lenni, csak sajnos az élet többször beleavatkozott abba az idillbe, amit olykor sikerült megteremteniük maguknak. Ha nagyon őszinte akarok lenni akkor nem mindig kedveltem Celia karakterét, mert habár illettek egymáshoz Evelynnel és jól kiegészítették egymást, Celia gyakran volt sértődékeny, hisztis és gonosz Evelynhez, holott a nő csak önmagukat védte mindennel, amit tett. Celia pedig pontosan tudta ezt és hogy ezek a szükséges rosszak voltak, mégis folyton Evelynt hibáztatta mindenért.
Tragikus lett a sorsuk, mert valójában sosem lehettek együtt és vállalhatták fel egymást, így a könyv másik kiemelt témája a homoszexualitás ábrázolása és kezelése a korabeli régi Hollywoodban. De nem csak Evelyn és Celia története szomorú, hanem ott volt velük párhuzamban Harry, aki pedig meleg volt, és aki hasonlóan hamis képet mutatott a külvilág felé, mint a két nő. Ezért voltak ők annyira közeli és igaz barátok Evelynnel, mert Evelyn és Harry ugyanazon a sorson osztoztak, hamis csillogásban éltek, egymásért pedig bármit megtettek volna. És meg is tettek.
És ahogy haladunk előre Evelyn történetének a megismerésében, úgy rántjuk le a leplet élete titkairól, és arról a titokról is, hogy miért pont Monique-nak szerette volna elmesélni a történetét. Így a végére egybeér a két történetszál, hogy kapjunk egy szomorú, de abszolút reális és ideillő lezárást.
Nagyon tetszett a könyv, az érdekes története, a remek szerkezeti felépítése és a valójában igenis szomorú élet miatt, amit Evelyn elénk tárt az interjú során. Mert Evelyn élete kívülről álomnak, csillogásnak és boldognak tűnt, de sokszor inkább épp az ellenkezője volt. Vitatkozhatunk, hogy Evelyn hibája-e minden rossz, ami vele történt, ami részben igaz is, de épp ezért reális, mert Evelyn komplex és igenis reális karakter, akit néha szeretni, néha pedig utálni lehet. De semmiféleképp se marad iránta közömbös az olvasó, ahogy én se tudtam az maradni.
További információk a könyvről:
Értékelés: 5/5*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése