Megérkezett az utolsó rész a 4. szezonból, és amennyire vártam, annyira szerettem volna azt is, hogy még tovább tartson és ne legyen vége. De minden jó dolognak vége lesz egyszer, és sajnos ismét kell legalább 3 évet várnunk a folytatásra. Már ha lesz egyáltalán... mert nekem eléggé sorozat zárónak tűnt az utolsó rész. Nem tudok semmit, csak egyéni megérzés, de ne legyen igazam.
A 4. évad utolsó részével kapcsolatban nagy elvárásaim voltak csakúgy, mint mindenki másnak. Az első két rész számos kérdés vetett fel és így egy iszonyat jó zárásra számíthattunk idén, ami szerencsére így is sikerült. Minden függőben maradt kérdésre megkaptuk a választ, legyen az hihető vagy sem, de legalább nem maradt semmilyen elvarratlan szál és ez a lényeg. Legalábbis nekem, mert nem szeretem, ha valamit magyarázatlanul hagynak.
Mivel teljes tudatlanságban vetettem bele magam a részbe, így ötletem se volt, mire számítsak. Ismét pislogtam nagyokat, ahogy haladt előre a sztori. Meg kell mondjam, egy veszettül izgalmas és érzelmes résszel zárt a 4. évad, nekem iszonyatosan tetszett az elejétől a végéig és így nyomban csatlakozott a kedvenc Sherlock részeim körébe. Innentől SPOILERESEN folytatom, mert máshogy nem lehet írni róla, így aki nem szeretne semmit se megtudni, az ne olvasson tovább.
Két dolog érdekelt igazán. Ki Eurus és mi a története, valamint, hogy Moriarty hogy a fenébe kapcsolódik mindehhez és hogy visszatér-e vagy sem. Mindkét kérdésemre megkaptam a választ, ezen a téren nem kellett csalódnom. Az írók az egyik legizgalmasabb részt készítették el. Imádom az ilyen "szabadulós" történeteket, mindig érdekes látni az ilyet. Összezárnak egy helyre néhány embert, akiknek különféle feladatok megoldásával vagy próbák kiállásával kell kijutniuk onnan úgy, hogy egymásra vagy csakis önmagukra számíthatnak. Most egy ilyet kaptunk Sherlock stílusba ágyazva és felettébb jól sült el a dolog.
Örültem annak, hogy nem csak Sherlock és John lett bezárva, hanem Mycroftot is hozzájuk csapták, mert nagyon jó dinamika van a három karakter között. Én nagyon bírom Mycroftot, főleg mikor beszólogatnak egymásnak Sherlockkal és a kis testvéri rivalizálást szintén öröm nézni alkalmanként. Tetszett, ahogyan Sherlock és Mycroft testvéri kapcsolata is alakult és sokat változott az évadok folyamán, amire talán most került fel a pont. A rész alap története tehát hibátlan, engem megvett magának. Érdekes, izgalmas és ötletes volt, remek körítéssel és három remek karakterrel.
Az izgalmak mellett kaptunk egy remek "ellenséget" Eurus személyében. Nagyon kíváncsi voltam rá, habár sejtettem, hogy mi lesz a története és végül igazam lett. Tetszett a kontraszt Sherlock és Eurus között, ha úgy vesszük egymás tükörképei ők ketten. Eurus olyan, mint Sherlock, sőt még nála is összetettebb személyiség. Eurus példázza az, hogy mi lehetne Sherlockból, ha a férfi is átlépné azt a bizonyos határt, amire többen utalgattak néha. Eurus szociopata és pszichopata egyben, Sherlock sötét tükörképe, akit kivetett magából a családja és magára hagytak, így nem csoda, hogy (még jobban) bekattant és bosszút akart állni rajtuk. Nem tudom, hogy az eredeti Sherlock Holmes történetekben van-e nővére Sherlocknak vagy sem, de ha az írók csak a modern verzióba találták ki a nő karakterét, akkor is azt kell mondanom, hogy remek ötletnek tartom és nekem nagyon tetszett ez a csavar.
Eurus az elején teljesen negatív színben tűnik fel és teljességgel ellenszenves mindenkinek, főleg amiatt, hogy mit csinál Sherlockékkal, de a végére kiderül, hogy őket igazából soha nem tudná bántani. Inkább csak az évek óta felhalmozódott haragja vezérelte, miközben végig csak arra vágyott, hogy a családja visszafogadja őt és szeressék valamennyire. Kicsit őrült, kicsit veszélyes és tényleg bezárva kell tartani mindenki érdekében, de ha úgy vesszük, nem sokban különbözik Sherlocktól vagy épp Mycrofttól.
Nem szeretnék elmenni szó nélkül Moriarty mellett sem, mert azt egyszerűen nem tehetem meg. Nos... sajnos valójában nem tért vissza (mondjuk, hogy is térhetett volna!), de legalább néhány múltbéli emlékképben és felvett videón újra láthattuk őt, ha csak keveset is. De még ha keveset szerepelt, akkor is uralta az összes jelenetet, amiben felbukkant. Külön tetszett az ötlet, hogy tőle származik Eurus egész terve, és valamilyen átvitt értelemben ismét ő szívatta meg Sherlockot, még a halála után is. Még mindig tartom azt a véleményem, hogy kár volt őt a 2. évadban megölni, később kellett volna eljátszani ezt a "csavart", mert látszik, hogy a rajongók annyira szerették, hogy az írók azóta mindent megtesznek, hogy valahogy visszacsempésszék őt a történetbe. Emlékként, képzelgésként, vagy a múltban, de mindig visszahozzák még ha csak egy kis időre, akkor is.
Ha összességében kell értékelnem a 4. évadot, akkor azt kell mondanom, hogy a gyenge és felejthető kezdést végül két iszonyat izgalmas és érzelmes rész követte, ami felejthetetlenné tette számomra a szezont. Jobban tetszett, mint az előző 3. évad, ezt be kell vallanom. Az utolsó rész pedig tökéletes volt számomra, remek évadzáró, és még sorozatzárónak is elmegy, ha emellett döntenek a készítők. (Remélem nem így lesz, hanem készül 5. évad!) Most újabb három évet kell várnunk a folytatásra... sajnos ez van. Addig is, ha elkészül a magyar szinkron, újranézem a 4. évadot.
Értékelés: 10/10Előzetes:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése