Fülszöveg:
John, a Negyedik azt remélte, hogy miután a lorieni Védők megtalálták egymást, nem kell többé menekülniük. Megküzdhetnek végre ősi ellenségeikkel a mogadoriakkal, és legyőzhetik őket. Ám tévedett. Örülhettek, hogy ép bőrrel megúszták az összecsapást. A csapat tagjai Kilencedik chicagói búvóhelyén meghúzódva igyekeznek kigondolni, mi legyen a következő lépésük. Megerősödtek ugyan, az erejük mégis kevésnek bizonyult egy egész hadsereggel szemben. Hogy felülkerekedhessenek a mogokon, teljes mértékben el kell sajátítaniuk különleges képességeiket, a tálentumokat, és meg kell tanulniuk csapatban harcolni. És ami még ennél is fontosabb: meg kell tudniuk, pontosan milyen szerepet szántak nekik a Lorien Bölcsei. Felcsillan a remény, amikor egyszer csak titkos jelet kapnak Ötödiktől – de vajon nem ismét a mogadoriak csapdája vár rájuk? Sürgeti őket az idő: ha a jelet valóban Ötödik küldte, mindenképp meg kell találniuk, mielőtt a mogok csapnának le rá.
Ahogy haladok előre a könyvsorozattal, egyre jobban kezd a szívemhez nőni a történet és maguk a karakterek. Habár az elején nem tűnt többnek mint egy szimpla fantasy ifjúsági könyvnek, csak kezd alakulni a dolog és egyre érdekesebbé válik minden. Épp ezért is választottam ezt a könyvet az előző csalódások után. Haladok szépen a sorozattal és jelenleg éppen a negyedik részt, vagyis az Ötödik csapdáját olvastam.
Rögtön az elején mégis egy kisebb kritikával kezdenék, ami igazából csak a magyar fordítás hibája. Direkt meg is néztem, és szerencsére nem az író adott ilyen címet, hanem csak a fordítás lett ennyire nyilvánvaló. Nem értem miért kellett a címben lelőni a könyv egyik legnagyobb csattanóját, hisz ezzel gyakorlatilag kiveszett belőle az élvezet. A cím: Ötödik csapdája. Nos, ebből még a hülye is rájön, hogy Ötödik tervez valamit és nem olyan elveszett és gyenge fiú, mint amilyennek mutatja magát. A könyv eredeti címe: The Fall of Five, és nem értem miért nem lehetett mondjuk úgy fordítani, hogy "Ötödik bukása", vagy valami ehhez hasonló. Ebből máris nem sejtene senki semmit és legalább nem lett volna lelőve a könyv legnagyobb csattanója.
Kicsit sajnálom a dolgot, mert ahogy belekezdtem a könyvbe, végig az zakatolt a fejemben, hogy mikor jön már Ötödik, és mikor megérkezett, akkor meg csakis arra tudtam gondolni, hogy vajon mi a fenét tervezhet a kölyök. Vártam, hogy árulja el őket vagy hogy mit fog kavarni, és ez így nem volt jó, mert meg sem kaptam az esélyt arra, hogy ne egyből egy nagy árulóként tekintsek rá. Tényleg sajnálom, és nem értem a kiadó, hogy nem vette észre, hogy ez elég spoileres cím lett.
Ha túllépünk a magyar címmel kapcsolatos kritikán, akkor azt kell mondjam, hogy imádtam a negyedik részt, és ahogy az elején már írtam is, egyre jobban szeretem a történetet és a karaktereket. A történet ott folytatódik, ahol abbamaradt és most is három narrátor mesél nekünk. Elsőnek itt van a főszereplő, John, vagyis Negyedik, aki habár narrátor szerepet kapott, mégse ad hozzá valami sokat a történethez. Próbál ő az a vezető lenni, akire a csapatnak szüksége van, de közben leginkább Sarahval foglalkozik, és pont amikor a legnagyobb szükség lenne rá, akkor dől ki a sorból. Mondjuk értem én miért kellett őt kicsit "eltávolítani", mert most teret kellett hagyni a többieknek.
A másik két narrátor Marina és Sam. Marina még mindig az a kedves, de ha kell erős és bátor lány, akinek korábban megismerhettük. Ő és Nyolcadik szintén közel kerülnek egymáshoz, de mind azt még elviselhető módon, és nem túl sziruposan. Sam pedig egy rejtélyes jótevő segítségének hála megtalálja az apját és mindketten sikeresen menekülnek meg a mogok elől. Visszatérnek Johnékhoz, hogy segítsenek a mogok elleni harcban. Sam, az apja és Sarah, ők hárman az emberek a csapatban, és ahelyett, hogy gyáván megfutamodtak volna, nagy örömömre rájöttek, hogy nem szabad várniuk, hogy valami bajuk essen, hanem meg kell tanulniuk megvédeni magukat. Legalább eztán kisebb lesz annak az esélye, hogy bajuk esik és nem elesett gyenge módjára várják majd, hogy valamelyik lorieni mentse meg őket.
Ötödik
Külön tetszett a könyvben az is, hogy végre mindenki megkerült és összeállt a nagy csapat. Mind a nyolc lorieni egymásra talált, így most már nagyobb esélyük lehet a mogok elleni harcra. Próbálnak igazi csapattá kovácsolódni, megismerni és megkedvelni egymást, hogy ne csak egy harcos csapat legyen belőlük, hanem igazi barátokká is válhassanak. Mindenkit lehet szeretni valamiért, mind a nyolcan mások, van aki erősebb karakter, van aki gyengébb, mégis meg van a szerepük, ezért lehet bárkit szeretni közülük. Ha nagyon kellene választanom, akkor azt mondanám, hogy nekem Kilencedik és Hatodik a kedvencem, de valószínűleg azért, mert mindig is jobban bírtam a hozzájuk hasonló karaktereket.
Kaptunk két új szereplőt is. Az első, akire a cím is utal, maga Ötödik. Már csak a fiú hiányzott a csapatból, így a többiek nagy lelkesedéssel és szeretettel fogadják be, nem sejtve, hogy nem egészen az, akinek mutatja magát. Ötödik tényleg nem egyszerű eset, és biztos nagyobbat ütött volna az árulása, ha a cím nem lövi le számomra, de azért még így is érdekel, hogy miért lett az, aki, miért át állt az ellenség oldalára és hogy mi az igazi háttértörténete. Adamről se szeretnék megfeledkezni, mert ő is érdekes lehet a jövőre nézve. A mogadori, aki segített Samnak és az apjának megszökni és aki a saját fajtája ellen fordult ezzel. Miért tehette? Miért segített két embernek? Ki ő valójában? Remélem mindkettejükről megtudunk többet a folytatásban.
Nagyon izgalmas része volt ez a könyvsorozatnak, és tényleg részről részre egyre jobb és izgalmasabb a történet. Három narrátor segítségével elevenedik meg előttünk a történet, és két fontos új karakter kavarja fel az állóvizet. Kalandos, fordulatos volt a könyv, gyorsan lehetett vele haladni és külön tetszett, hogy végre mindannyian egymásra találtak és hogy kezdenek egy igazi csapatot alkotni. A magyar címet még mindig bánom, és ha nem árulta volna el a könyv egyik nagy csattanóját, akkor biztos még nagyobbat ütött volna a dolog. Mindenesetre így tovább és akkor eztán se lesz gond.
További információk a könyvről:
Értékelés: 5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése