Fülszöveg:
Megejtően szép kamasz szerelem három hónapja ez a sodró lendületű és megrázó történet, de még ennél is több: élet, halál, betegség, előítéletek és megbélyegzés, önfeláldozó igyekezet, gyász és a tragédiából való katartikus feltámadás körül forog Theo és Violet love storyja. A két végzős középiskolás fiatal öngyilkosságra készülve ismerkedik meg az iskola óratornyának keskeny párkányán állva. Ki menti meg a másik életét? Ki a felelős a másikért? Ki és mit tehet (tehetne) a leselkedő végzet ellen? Bepillanthatunk egy szeretnivaló fiú gondolat- és érzésvilágába, gyermekkori traumáiba, amelyek elkerülhetetlenül sodorják őt a kezdettől fogva sejthető végzet felé. A paradox módon felemelő vég mégis meglepetést tartogat az olvasónak, és egyhamar nem feledjük, ahogy Theót sem, aki rövid, üstökösszerű létével új életre serkenti szerelmét, Violetet.
Most valami komoly témáról szóló ifjúsági könyvet szerettem volna olvasni, így e szerint keresgéltem a várólistámon. Két jelöltem is volt, de most valahogy mégis ezt a könyvet választottam ki. Egyrészt megnéztem a moly.hu oldalon lévő értékelését és a 94%-os pontszám meggyőzően hatott rám, de persze bennem volt a félsz, hogy ha valamit ennyire hype-olnak, akkor az nekem nem fog tetszeni. Aztán mégis minden előítéletemet és félelmemet félresöpörtem, és elkezdtem a könyvet.
Rögtön már az elején magába szippantott a történet és úgy merültem el benne, mint egy éhező, akinek most éppen egy ilyen "csemegére" volt szüksége. Szeretem a realista ifjúsági könyveket, azokat, amik valamilyen komoly és elgondolkodtató témát dolgoznak fel. Persze a komoly téma felvetése nem elég ahhoz, hogy tetsszen egy ilyen történet, hanem ahhoz kell még egy épkézláb történet, normális és szerethető karakterek, akiknek tudok szurkolni, és akikkel együtt tudok érezni a gondjukban, és persze egy normális vagy épp egyedi írói stílus se árt. A legtöbb komoly témás realista könyv ott bukik el, hogy oké, hogy bedobott egy komoly témát (mint pl. az öngyilkosság, bulimia, anorexia, a családon belüli erőszak, alkoholizmus vagy épp a nemi erőszak), de azt nem reálisan fejtette ki, vagy épp klisés sablon karakterekkel és unalmas vagy vontatott író stílussal tálalta elénk. Itt szerencsére nem állt fent ez a veszély.
Szerettem tehát a könyvet, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy képtelen voltam letenni és elég hamar kiolvastam. Sok minden tetszett benne és ezeket mindenképp szeretném megemlíteni, hátha valaki másnak is meghozom a kedvét ehhez a könyvhöz. Rögtön az elején belecsapunk a közepébe és máris egy kényes helyzetben találkozunk a két főszereplőnkkel. Finch és Violet mindketten öngyilkosok akarnak lenni, természetesen más és más okból, és a sors úgy hozza, hogy Finch feladva eredeti tervét, megmenti a lányt és így maga sem tud leugrani a tetőről. Azt hazudják, hogy Violet mentette meg a fiút, mert így a többiek számára is hihetőbb és Finchnek már oly mindegy, hogy mit gondolnak róla a többiek. Ezelőtt nem is ismerték egymást, de most összeköti őket ez a titok, és tudják, hogy csakis a másik értheti meg, hogy mind mennek keresztül.
Nem akarok többet elárulnia történetről, de gondolom sejtitek mi következik. Persze itt se lehetett kihagyni néhány klisét, minthogy egy iskolai házi dolgozat miatt kénytelen párban együtt dolgozni és így fokozatosan jobban megismerik egymást. Vagy hogy az egyikük menő a suliban, a másik nem, és persze hogy a szokásos iskolai gúnyolódások és kiközösítések se hiányozhattak. De tudjátok mit? Ha ilyen jó a könyv és ennyire magával ragad, akkor még a szememet kibökő kliséhalmok se zavarnak.
Váltott nézőpontos történetmeséléssel olvashatjuk a történet, ami a kedvenc könyvszerkezeti megoldásom, főleg ha van létjogosultsága a dolognak. Ide mindenképp ez a megoldás kellett, hogy a mind a két főszereplőt meg tudjuk érteni, hogy meg tudjuk őket ismerni és magyarázatot kapjunk a viselkedésükre és a motivációikra. Violet autóbalesetben vesztette el a nővérét, és azóta is hibásnak érzi magát. Ettől változott meg az élete, emiatt sodródott az öngyilkosság gondolata felé. Bár ha engem kérdeztek, ő akkor se tette volna meg végül, ha nem lett volna ott Finch. Nála ez csak pillanatnyi elmezavar volt, és sosem gondolta komolyan. Violetet is kedveltem, de nem ő lett a kedvencem.
Innen már sejthetitek, hogy Finchet szerettem meg igazán, és számomra az ő karaktere az, ami igazán megfogott. Violet élete se könnyű, és nem akarom ledegradálni a gondjait, de Finch sorsa ezerszer rosszabb és nehezebb, mint a lányé valaha volt. Az apja gyerekkorától kezdve bántalmazta, az anyja nem foglalkozik vele, így a családi háttere egy merő romhalmaz. Senkit nem érdekel a fiú, senki nem foglalkozik vele. Az iskolában évek óta gúnyolják, kiközösítik, ő pedig passzív vagy agresszív támadással reagál ezekre a támadásokra. Rossz híre van, és mindenki egy lököttnek tartja, és a két barátján kívül mindenki nagy ívben elkerüli. Évek óta fontolgatja az öngyilkosságot és aggasztóan sok tényt és információt szedett össze magának az öngyilkosság különféle módjairól. Érdekes karakter az biztos.
Finch életében az jelent némi vigaszt egy kis időre, hogy megismeri Violetet és hogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Egy ideig jól lesz és elfeledi minden negatív és sötét gondolatát és terveit. De ez sem tart sokáig, és Violet egyedül nem képes arra, hogy észrevegye tényleg valami nagy gond van, és hogy Finch valódi orvosi segítségre szorul. Az elméjével is gondok vannak, mániákus depressziós, és egyedül érzi magát a világon. Az egyikük képes feldolgozni az életében lévő traumákat, míg a másiknak ez nem sikerül, így a történetük tragikus véget ér. Tetszett a tragikus befejezés, így még nagyobbat ütött számomra a történet. Tetszik, ha egy író meg meri lépni, hogy nem boldog befejezést ír a könyvéhez. Attól valahogy sokkal reálisabb lesz a történet, hisz a való életben is csak ritkán van happy end.
Kellett nekem most ez a könyv, mert most pont egy ilyen elgondolkodtató és komoly történetre volt szükségem. Tetszett, hogy a váltott nézőpontos történetmesélés segítségével mind Violet és mind Finch életébe és gondolataiba belepillanthattam. Így érthettem csak meg mindkettejük motivációit és érzéseit. Egy szép, mégis tragikus szerelmi történet az övék, két remek karakterrel, és egy olvasmányos írói stílussal. Imádtam a könyvet.
Ui: Ebből is filmet fognak készíteni, elvileg jövőre érkezik a mozikba valamikor és most tavasszal kezdik a forgatást. Azt már tudni lehet, hogy Elle Fanning kapta Violet szerepét. Tökéletes választás, mintha csak rá öntötték volna a szerepet.
További információk a könyvről:
Értékelés: 5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése