Caleb olyan ember, akit csak a bosszú érdekel. Amióta egy hatalomra éhes gengszter kiskorában elrabolta, majd eladta rabszolgának, másra sem tud gondolni – kizárólag a revans foglalkoztatja. Tizenkét évre merült el az élvezeti célból tartott rabszolgák világában, az egyedüli felelősnek tartott férfit keresve. A szenvedését okozó építész végül előkerült: a személyi igazolványa új volt, a személyisége azonban a régi maradt. Ha Caleb elég közel akar kerülni a céljához, muszáj azzá vállalnia, amit gyűlöl. Elrabol egy gyönyörű lányt, hogy azzá tegye, ami ő maga volt egykoron.
Már akkoriban felkeltette az érdeklődésemet a könyv, mikor megjelent. Szokatlan stílus a Könyvmolyképző Kiadótól, és szerintem nem túlzok, ha kijelentem, hogy erre a könyvre mindenki felkapta a fejét, már csak azért is, mert a KMK új saját márkát teremtett "Rázós Könyvek" címkével, aminek a Fogoly a sötétben az első darabja. Tényleg szokatlan a kiadótól, akik eddig inkább a gyermek- és ifjúsági könyvek piacán tevékenykedtek, és ha engem kérdeztek, akkor ez nem is illik be a profiljukba, így én a helyükben nem kezdtem volna bele. Persze érthető a döntésük, változik a könyves piac, és nem szeretnének lemaradni, de szerintem ezek a könyvek, akkor sem nekik valók. Nehogy a sok fiatal, akik nagy részben a könyveiket olvassák azt higgyék, hogy ezek a könyvek is nekik íródtak. Mert nem. Figyelem, ez a könyv nem véletlen kapott 18-as besorolást, tényleg csak felnőtteknek ajánlott. Én szóltam. (Vagy erős idegzetűeknek.)
Nem szeretem a horror és a kaszabolós/kínzós filmeket, engem nem szórakoztat, ha halálra rettegek, vagy ha valakit előttem széttrancsíroznak vagy épp mindenféle módon megaláznak, így alapból kerülöm az ilyeneket. Ez a könyv is ebbe a kategóriába sorolható, erős és durva dolgok vannak benne, amit helyén kell kezelni, amit jól kell leírni, mert csak akkor lehet hatásos, mert csak akkor lehet reális és sokkoló. Az ilyen témájú könyvek éppen ezért íródnak, hogy megdöbbentsenek, hogy bekússzanak a bőröd alá, hogy napokig el se felejtsd, független attól, hogy tetszett-e vagy sem. Garantálom, hogy nem hagy hidegen a Fogoly a sötétben, vagyis a célját tökéletesen elérte. Hogy szerettem-e vagy sem? Nem tudnék konkrét választ adni, és szerintem nagyon kevesen tudnának. Ha azt mondom, hogy tetszett, akkor furán néznétek rám, ha azt mondom, hogy nem, akkor meg azt hinnétek, hogy semmit nem mozgatott meg bennem.
Nem véletlen tehát a 18-as besorolás, mert ahogy a fülszöveg is elárulja komoly témákat feszeget a történet. Caleb megtört ember, akik gyerekkorában elraboltak és szexrabszolgának adtak el. Évek múltán sikerült megszöknie, és azóta semmi más nem érdekli csak, hogy megtalálja és megölje a férfit, aki mindezért felelős. Lányokat rabol el, hogy őket is szexrabszolgának kiképezve a férfi közelébe juttassa őket, így a lányok által teljesítve a bosszút, amiért éveken át dolgozott. Ugyanerre a célra szemeli ki és rabolja el történetünk másik főszereplőjét Livvie-t. Caleb meg akarja törni őt, hogy a lány teljesítse a feladatot, amit kiszabott számára, hogy tökéletes szexrabszolgát faragjon belőle, így közel juttatva a férfihoz, hogy Livvie-nek esélye legyen megölni az ellenségét.
Mindig kedveltem a "bosszú történeteket", egyik kedvenc sorozatom (volt) például a Revenge, de imádom a Monte Cristo Grófját, a Dél királynőjét, és még sorolhatnám, hogy mi mindent, és valamilyen szinten a Fogoly a sötétben szintén ebbe a kategóriába tartozik. Azoknál sokkal durvább, és habár a bosszú adja az alap történetet, mégsem ezen van a hangsúly. Hanem azon, hogy Caleb hogyan töri meg, hogyan szelídíti meg Livvie-t, hogyan éri el, hogy a lány Mestereként tekintsen rá, hogyan éri el, hogy engedelmeskedjen neki és legyen az ő kis "Cicája". Kemény lélektani folyamatot ír le nekünk az írónő, és éppen emiatt szerettem volna olvasni a könyvet. Érdekelt, hogy milyen hitelesen és reálisan tudja átadni számunkra az "elrabló és a fogoly" kapcsolatát, annak alakulását, és hogy mennyire leszek képes majd megkedvelni (vagy épp megutálni) a két főszereplőt. Ennek a könyvnek ez a lényege, és ezen állt vagy bukott, hogy mennyire fogom szeretni.
Félreértés ne essék, ez nem szex könyv, nem azért kapott 18-as karikát, bár azért némileg ez is szerepet játszik benne. Ez nem A szürke 50 árnyalata koppintása, és a műfaj egy újabb "gyöngyszeme". Persze van benne szex, de itt nem a szex maga a lényeg. A szex a kínzás része, a megalázás egyik formája és a bosszú eszköze, így gyakorlatilag semmiféle élvezet sincs benne. Így aki a szex miatt olvassa, vagy akit emiatt érdekelt, az inkább keressen ehelyett egy másik pornókönyvet, mert ebben nem fog élvezeteket találni. (Ha meg igen, akkor azzal valami baj van, legalábbis szerintem.)
A könyv váltott nézőponttal íródott, így mind Caleb, mind Livvie fejébe betekintést nyerhetünk, gondolataik, érzéseik révén mindkettejük nézőpontját megismerhetjük. Caleb egy könyörtelen pszichopata, és sajnálom, de az. Nem lehet mást mondani rá. Megtört karakter, és sok rossz dolgot tettek vele, így érthető miért lett olyan, amilyen. Mégis egy szimpla pszichopata, aki gyerekként tört meg, aki elvesztette a képességét, hogy szeressen és érezzen bármit bárki iránt, és akit semmi és senki nem érdekel a bosszúján kívül. Remek antikarakter lett volna, ha a könyv végére az írónő nem kezdte volna el "romantizálni" őt.
Ne mondja nekem senki, hogy egy ilyen mélyre süllyedt pszichopata férfi, akit évek óta semmi nem érdekel csak a bosszúja, aki ki tudja hány lányt rabolt el és kínzott meg, aki rengeteg embert megölt, aki sokakat kihasznált, és aki senki iránt soha nem érzett semmit, hirtelen pár hét alatt olyan gyökeres és releváns változáson megy át, mint Caleb. Persze értem én, hogy testileg vonzza őt Livvie, hisz mégis csak férfiból van, de akkor sem szeret bele ilyen hirtelen. Egy ilyen ember nem képes ehhez hasonló érzelmekre. A könyv legnagyobb hibája éppen ebből ered, a végén a kapcsolatuk "elromantizálása" tette tönkre számomra az egészet.
Vegyük a másik oldalt, és ott gyakorlatilag ugyanaz történik. Livvie karaktere sokkal szerethetőbb és szimpatikusabb, egy egyszerű és ártatlan lányként kezdi, akit Caleb fokozatosan tör meg (és be), és aki egyre inkább elveszti az emberségét és a hitét abban, hogy bármikor szabadulhat a fogságból. Tökéletesen át tudtam érezni a reményvesztettségét, a küzdelmét, és azt, ahogy fokozatosan megadja magát, mert azt hiszi, nincs más út. Tetszett a múltjának a bemutatása, és még komplexebbé tette így a jelenét, és a döntéseit. Livvie karaktere is akkor fordult át unszimpatikusba, mikor beleszeretett az elrablójába.
Nem értem én ezt. Jó, persze Stockholm- szindróma, oké, de itt annyi az egészre a magyarázat, hogy Caleb olyan jóképű, meg minden, és hogy ezért Livvie szinte rögtön el is felejti neki, hogy miket tett vele és hogy mire akarja kényszeríteni. Lányok, ugyanazt érzem ennél a könyvnél, mint a Szürkénél. Mindkettőnél egy gazdag Adonisz a főszereplő, és csakis ezért megbocsájtjuk neki azt, hogy miket művel a nőkkel. Kérem szépen... akármilyen helyes, jóképű, izmos, sármos, gazdag egy férfi, ha ilyet tesz egy lánnyal, mint Caleb Livvie-vel, akkor az egy pszichopata. Ne érdekeljen, hogy maga egy Adonisz, menekülj, amilyen gyorsan csak tudsz. Már amíg még megteheted.
Mondjam azt, hogy nem tetszett a könyv? Nem, ezt nem tehetem, mert akkor hazudnék. Mondjam azt, hogy tetszett és imádtam? Ezt se mondhatom, hisz így se igaz. Erősen kettős érzéseim vannak vele kapcsolatban, és néhány résznél még nekem is meg kellett állnom egy kicsit, hogy feldolgozzam, amit olvastam. Épp ezért tartott sokáig megírnom ezt a kritikát. A fogoly és elrabló kapcsolatának alakulása reális volt számomra egészen addig, míg a vége nem kezdett el átfordulni hirtelen rózsaszín romantikába, amitől annyira hitelét vesztette a sztori, hogy azt el sem tudom mondani. Ilyen egyszerűen nincs, épp ezért sajnálom, de egy erős közepesnél nem tudok rá jobb pontot adni. Mégis, perverz módon tetszett, és milyen jó könyv lett volna, ha be meri vállalni, hogy az, ami. Egy sötét horror, amiben szemernyi fénynek sem kellene lennie. Várom a folytatást, érdekel, mi lesz a vége, és nagyon remélem, hogy nem lesz happy end. Talán akkor még menthető lenne a sztori.
További információk a könyvről:
http://moly.hu/konyvek/c-j-roberts-captive-in-the-dark-fogoly-a-sotetben
Értékelés: 5/3
Nem szeretem a horror és a kaszabolós/kínzós filmeket, engem nem szórakoztat, ha halálra rettegek, vagy ha valakit előttem széttrancsíroznak vagy épp mindenféle módon megaláznak, így alapból kerülöm az ilyeneket. Ez a könyv is ebbe a kategóriába sorolható, erős és durva dolgok vannak benne, amit helyén kell kezelni, amit jól kell leírni, mert csak akkor lehet hatásos, mert csak akkor lehet reális és sokkoló. Az ilyen témájú könyvek éppen ezért íródnak, hogy megdöbbentsenek, hogy bekússzanak a bőröd alá, hogy napokig el se felejtsd, független attól, hogy tetszett-e vagy sem. Garantálom, hogy nem hagy hidegen a Fogoly a sötétben, vagyis a célját tökéletesen elérte. Hogy szerettem-e vagy sem? Nem tudnék konkrét választ adni, és szerintem nagyon kevesen tudnának. Ha azt mondom, hogy tetszett, akkor furán néznétek rám, ha azt mondom, hogy nem, akkor meg azt hinnétek, hogy semmit nem mozgatott meg bennem.
Nem véletlen tehát a 18-as besorolás, mert ahogy a fülszöveg is elárulja komoly témákat feszeget a történet. Caleb megtört ember, akik gyerekkorában elraboltak és szexrabszolgának adtak el. Évek múltán sikerült megszöknie, és azóta semmi más nem érdekli csak, hogy megtalálja és megölje a férfit, aki mindezért felelős. Lányokat rabol el, hogy őket is szexrabszolgának kiképezve a férfi közelébe juttassa őket, így a lányok által teljesítve a bosszút, amiért éveken át dolgozott. Ugyanerre a célra szemeli ki és rabolja el történetünk másik főszereplőjét Livvie-t. Caleb meg akarja törni őt, hogy a lány teljesítse a feladatot, amit kiszabott számára, hogy tökéletes szexrabszolgát faragjon belőle, így közel juttatva a férfihoz, hogy Livvie-nek esélye legyen megölni az ellenségét.
Mindig kedveltem a "bosszú történeteket", egyik kedvenc sorozatom (volt) például a Revenge, de imádom a Monte Cristo Grófját, a Dél királynőjét, és még sorolhatnám, hogy mi mindent, és valamilyen szinten a Fogoly a sötétben szintén ebbe a kategóriába tartozik. Azoknál sokkal durvább, és habár a bosszú adja az alap történetet, mégsem ezen van a hangsúly. Hanem azon, hogy Caleb hogyan töri meg, hogyan szelídíti meg Livvie-t, hogyan éri el, hogy a lány Mestereként tekintsen rá, hogyan éri el, hogy engedelmeskedjen neki és legyen az ő kis "Cicája". Kemény lélektani folyamatot ír le nekünk az írónő, és éppen emiatt szerettem volna olvasni a könyvet. Érdekelt, hogy milyen hitelesen és reálisan tudja átadni számunkra az "elrabló és a fogoly" kapcsolatát, annak alakulását, és hogy mennyire leszek képes majd megkedvelni (vagy épp megutálni) a két főszereplőt. Ennek a könyvnek ez a lényege, és ezen állt vagy bukott, hogy mennyire fogom szeretni.
Félreértés ne essék, ez nem szex könyv, nem azért kapott 18-as karikát, bár azért némileg ez is szerepet játszik benne. Ez nem A szürke 50 árnyalata koppintása, és a műfaj egy újabb "gyöngyszeme". Persze van benne szex, de itt nem a szex maga a lényeg. A szex a kínzás része, a megalázás egyik formája és a bosszú eszköze, így gyakorlatilag semmiféle élvezet sincs benne. Így aki a szex miatt olvassa, vagy akit emiatt érdekelt, az inkább keressen ehelyett egy másik pornókönyvet, mert ebben nem fog élvezeteket találni. (
A könyv váltott nézőponttal íródott, így mind Caleb, mind Livvie fejébe betekintést nyerhetünk, gondolataik, érzéseik révén mindkettejük nézőpontját megismerhetjük. Caleb egy könyörtelen pszichopata, és sajnálom, de az. Nem lehet mást mondani rá. Megtört karakter, és sok rossz dolgot tettek vele, így érthető miért lett olyan, amilyen. Mégis egy szimpla pszichopata, aki gyerekként tört meg, aki elvesztette a képességét, hogy szeressen és érezzen bármit bárki iránt, és akit semmi és senki nem érdekel a bosszúján kívül. Remek antikarakter lett volna, ha a könyv végére az írónő nem kezdte volna el "romantizálni" őt.
Ne mondja nekem senki, hogy egy ilyen mélyre süllyedt pszichopata férfi, akit évek óta semmi nem érdekel csak a bosszúja, aki ki tudja hány lányt rabolt el és kínzott meg, aki rengeteg embert megölt, aki sokakat kihasznált, és aki senki iránt soha nem érzett semmit, hirtelen pár hét alatt olyan gyökeres és releváns változáson megy át, mint Caleb. Persze értem én, hogy testileg vonzza őt Livvie, hisz mégis csak férfiból van, de akkor sem szeret bele ilyen hirtelen. Egy ilyen ember nem képes ehhez hasonló érzelmekre. A könyv legnagyobb hibája éppen ebből ered, a végén a kapcsolatuk "elromantizálása" tette tönkre számomra az egészet.
Vegyük a másik oldalt, és ott gyakorlatilag ugyanaz történik. Livvie karaktere sokkal szerethetőbb és szimpatikusabb, egy egyszerű és ártatlan lányként kezdi, akit Caleb fokozatosan tör meg (
Nem értem én ezt. Jó, persze Stockholm- szindróma, oké, de itt annyi az egészre a magyarázat, hogy Caleb olyan jóképű, meg minden, és hogy ezért Livvie szinte rögtön el is felejti neki, hogy miket tett vele és hogy mire akarja kényszeríteni. Lányok, ugyanazt érzem ennél a könyvnél, mint a Szürkénél. Mindkettőnél egy gazdag Adonisz a főszereplő, és csakis ezért megbocsájtjuk neki azt, hogy miket művel a nőkkel. Kérem szépen... akármilyen helyes, jóképű, izmos, sármos, gazdag egy férfi, ha ilyet tesz egy lánnyal, mint Caleb Livvie-vel, akkor az egy pszichopata. Ne érdekeljen, hogy maga egy Adonisz, menekülj, amilyen gyorsan csak tudsz. Már amíg még megteheted.
Mondjam azt, hogy nem tetszett a könyv? Nem, ezt nem tehetem, mert akkor hazudnék. Mondjam azt, hogy tetszett és imádtam? Ezt se mondhatom, hisz így se igaz. Erősen kettős érzéseim vannak vele kapcsolatban, és néhány résznél még nekem is meg kellett állnom egy kicsit, hogy feldolgozzam, amit olvastam. Épp ezért tartott sokáig megírnom ezt a kritikát. A fogoly és elrabló kapcsolatának alakulása reális volt számomra egészen addig, míg a vége nem kezdett el átfordulni hirtelen rózsaszín romantikába, amitől annyira hitelét vesztette a sztori, hogy azt el sem tudom mondani. Ilyen egyszerűen nincs, épp ezért sajnálom, de egy erős közepesnél nem tudok rá jobb pontot adni. Mégis, perverz módon tetszett, és milyen jó könyv lett volna, ha be meri vállalni, hogy az, ami. Egy sötét horror, amiben szemernyi fénynek sem kellene lennie. Várom a folytatást, érdekel, mi lesz a vége, és nagyon remélem, hogy nem lesz happy end. Talán akkor még menthető lenne a sztori.
További információk a könyvről:
http://moly.hu/konyvek/c-j-roberts-captive-in-the-dark-fogoly-a-sotetben
Értékelés: 5/3
Hú, azt kell mondjam, hogy elég jóra értékelted ezt a könyvet... Nemrégiben olvastam én is, de már az elejétől kezdve éreztem, hogy ez egy egy igazán gyengére sikerült alkotás. Persze nem is vártam sokat egy ponyvától, és az első pár oldal még eléggé sokkolt is, és egy kis fénycsóva felütötte a fejét bennem, hogy na, hátha valami izgalmas dolog kerekedik ki a végére, de ez az érzésem elég gyorsan szertefoszlott, már pár oldal v fejezet után. Már az főszereplők első találkozásánál lehetett érezni, hogy a végére akkor is lenyomják a torkunkon ezt a romantikus szálat, ha mi nem akarjuk. És nem, én sem akartam, mert én sem tudom elképzelni, hogy valaki ennyitől "beleszeressen" abba, aki kínozza, megalázza őt testileg és lelkileg is. Annyira le van butítva az egész fogvatartó-fogoly közötti kapcsolat, abszolút nincs kidolgozva, pedig épp ez lett volna az, ami igazán ütősre tehette volna ezt a regényt. Így számomra ez egy könnyen felejthető alkotás maradt a végére, és veled ellentétben ki merem bátran jelenteni, hogy nem tetszett. Persze ez csak az én véleményem...
VálaszTörlésAmúgy teljesen igazad van mindenben, amit írtál. És ennek ellenére nem tudom miért, de gyorsan és könnyen olvastam. Egyszerűen érdekel mi lesz a vége, és valamilyen szinten tetszett is. Nem tudom megmagyarázni miért, épp ezért kapta a 3 pontot. :)
TörlésNekem csak a vége verte ki a biztosítékot, mikor előjött a romantika, ha az nem lett volna benne, akkor szerintem remek egy könyv lenne.