A tiltott gyümölcs a legédesebb. Mi lenne, ha élnének olyan kamaszok, akik születésüktől fogva elátkozottak? A bukott angyalok leányai és fiai ezzel a sorssal szembesülnek. A jólelkű Anna Whitt hatodik érzékkel született, színek kavalkádjaként látja mások érzéseit. Jól ismeri lényének ellentmondásait, hiszen megmagyarázhatatlanul vonzza a veszély. Akaratereje nehéz próba elé kerül, amikor tizenhatodik életévét betöltve megismeri a szexi Kaidan Rowe-t. A fiú bevezeti félelmetes közös örökségük titkaiba. Az efféle démonikus srácok azok, akiktől téged is távol tartanak a szüleid. Bárcsak Annát is idejében figyelmeztetné valaki! Vajon mit választ, amikor szembe kell néznie végzetével: a szentek glóriáját vagy ördögszarvakat? A regény a Sweet sorozat nyitókötete.
Ez a könyv igazából nem érdekelt annyira, hogy mindenáron elolvassam, ezért se sürgettem idáig. Egy sablonos és bejáratott, tipikus ifjúsági történetnek tűnt, amit ezerszer olvastam korábban csak épp más nevekkel. Igazából csak a szép borító fogott meg magának, anélkül fel se figyeltem volna rá. (A borító nagyon tetszik, pont mintha a két főszereplőt látnám rajta!) Elöljáróban csak annyit, hogy a könyv pontosan azt nyújtotta, amit vártam tőle. Se több, se kevesebb, csak egy az átlagos ifjúsági könyvek között.
Anna Whitt gyerekkora óta különleges képességekkel rendelkezik, látja az emberek körül azok auráját, melyek különböző színekben árulkodnak az illető érzéseiről/hangulatáról. Például ha valaki körül zöld aura van, akkor éppen féltékeny, ha vörös, akkor be van gerjedve, és így tovább. Minden érzéshez párosul egy szín, és Anna ezeket látja. Átlagos életet élt nevelőanyjával egészen addig, amíg véletlenül találkozott Kaidan Rowe-val, a fiúval, aki mint kiderül ugyanolyan, mint ő. Mindketten bukott angyalok, a sötét hercegek gyermekei, akiknek feladata, hogy apjuk oldalán segítsék a lelkek kárhozatba taszítását. És persze Anna még sem teljesen olyan, mint a többiek, hanem még náluk is különlegesebb.
Azzal kezdtem az elején, hogy ez egy sablonos ifjúsági könyv és igazából ezzel lehet legjobban jellemezni az Angyali gonoszt. Mást nem nagyon tudnék rá mondani, és mivel nem voltak nagy elvárásaim a történet és a karakterek irányába, így nem csalódtam akkorát. Éreztem, hogy mire számítsak, és pontosan azt is adta meg számomra az írónő. Ebből talán következtethettek rá, hogy a könyv nem tetszett annyira, pedig ez nem igaz. Egy kellemes olvasmány, amit többször nem fogok elolvasni, de egyszer elszórakoztatott, holott semmi újdonságot nem mutatott.
Sablonos volt a történet alakulása, a karakterek, a csavarok, és tulajdonképpen minden. Persze, hogy a főszereplő a kiválasztott, a különleges a többiek között, akit ezért védelmezni kell. Persze, hogy a fiú akibe beleszeret elsőnek bunkónak tűnik, de kiderül, hogy mégis jófiú a maga módján. És persze, hogy ez a fiú távol akarja magától tartani a lányt, hogy ezzel védelmezze. Persze, hogy a legjobb barát a vicces fiú, és persze, hogy a fiú apja az egyik "gonosz" a történetben. A karakterek laposak, és semmi mélység nincs bennük, a kapcsolataik kiszámíthatóan és vontatottan alakulnak. Igazából nem is érdemes erre a könyvre több szót pazarolni. Legjobban a klisé és sablon szavakkal tudnám jellemezni. De ha valaki szereti az egy kaptafára gyártott könyveket, annak ezt a könyvet különösen ajánlom, mert neki biztosan tetszeni fog.
Nem olyan rossz könyv ez, ezt újra szeretném kihangsúlyozni, csak egyáltalán nem nekem íródott. Két dolog azonban tetszett benne, mielőtt azzal vádolnátok meg, hogy mindenben csak a rosszat keresem és látom meg. Egyrészt kifejezetten tetszett a könyv mitológiája, az angyalos téma érdekes, a 9 főbűnre jut egy-egy sötét herceg, akiknek feladata, hogy a saját "szakterületüket" vezessék és hogy annak a bűneit terjesszék az emberek körében. Vannak sötét és világos angyalok, és a sötét angyaloknak is van saját hierarchiai rendszere, vagyis ott sem mindenki egyenlő. Mondjuk nem lett volna ellenemre, hogy ha ezt a mitológiát kissé jobban kibontakoztatja az írónő, de még mindig ez tetszett leginkább a könyvben. A másik dolog, amit értékelni tudtam, hogy a történet nem egy hét alatt játszódott, és nem 2 nap alatt szerettek egymásba a főszereplők, hanem több hónapot ölelt fel a cselekmény, és így valahogy sokkal reálisabbnak hatott az egész.
Nem nagyon szeretném tovább szaporítani a szót, mert igazából mást nem nagyon lehetne mondani. Csak ismételni tudom magam, de az Angyali gonosz nem több, mint egy sablonos ifjúsági történet, mely a bejáratott és máshol már ezerszer látott kliséket ismétli meg újra. Nem vártam tőle sokat, épp ezért nem csalódtam nagyot. Egyszeri olvasmánynak tökéletes, de az biztos, hogy a folytatásért nem fogok kapkodni.
További információk a könyvről:
http://moly.hu/konyvek/wendy-higgins-angyali-gonosz
Értékelés: 5/3
Anna Whitt gyerekkora óta különleges képességekkel rendelkezik, látja az emberek körül azok auráját, melyek különböző színekben árulkodnak az illető érzéseiről/hangulatáról. Például ha valaki körül zöld aura van, akkor éppen féltékeny, ha vörös, akkor be van gerjedve, és így tovább. Minden érzéshez párosul egy szín, és Anna ezeket látja. Átlagos életet élt nevelőanyjával egészen addig, amíg véletlenül találkozott Kaidan Rowe-val, a fiúval, aki mint kiderül ugyanolyan, mint ő. Mindketten bukott angyalok, a sötét hercegek gyermekei, akiknek feladata, hogy apjuk oldalán segítsék a lelkek kárhozatba taszítását. És persze Anna még sem teljesen olyan, mint a többiek, hanem még náluk is különlegesebb.
Azzal kezdtem az elején, hogy ez egy sablonos ifjúsági könyv és igazából ezzel lehet legjobban jellemezni az Angyali gonoszt. Mást nem nagyon tudnék rá mondani, és mivel nem voltak nagy elvárásaim a történet és a karakterek irányába, így nem csalódtam akkorát. Éreztem, hogy mire számítsak, és pontosan azt is adta meg számomra az írónő. Ebből talán következtethettek rá, hogy a könyv nem tetszett annyira, pedig ez nem igaz. Egy kellemes olvasmány, amit többször nem fogok elolvasni, de egyszer elszórakoztatott, holott semmi újdonságot nem mutatott.
Sablonos volt a történet alakulása, a karakterek, a csavarok, és tulajdonképpen minden. Persze, hogy a főszereplő a kiválasztott, a különleges a többiek között, akit ezért védelmezni kell. Persze, hogy a fiú akibe beleszeret elsőnek bunkónak tűnik, de kiderül, hogy mégis jófiú a maga módján. És persze, hogy ez a fiú távol akarja magától tartani a lányt, hogy ezzel védelmezze. Persze, hogy a legjobb barát a vicces fiú, és persze, hogy a fiú apja az egyik "gonosz" a történetben. A karakterek laposak, és semmi mélység nincs bennük, a kapcsolataik kiszámíthatóan és vontatottan alakulnak. Igazából nem is érdemes erre a könyvre több szót pazarolni. Legjobban a klisé és sablon szavakkal tudnám jellemezni. De ha valaki szereti az egy kaptafára gyártott könyveket, annak ezt a könyvet különösen ajánlom, mert neki biztosan tetszeni fog.
Nem olyan rossz könyv ez, ezt újra szeretném kihangsúlyozni, csak egyáltalán nem nekem íródott. Két dolog azonban tetszett benne, mielőtt azzal vádolnátok meg, hogy mindenben csak a rosszat keresem és látom meg. Egyrészt kifejezetten tetszett a könyv mitológiája, az angyalos téma érdekes, a 9 főbűnre jut egy-egy sötét herceg, akiknek feladata, hogy a saját "szakterületüket" vezessék és hogy annak a bűneit terjesszék az emberek körében. Vannak sötét és világos angyalok, és a sötét angyaloknak is van saját hierarchiai rendszere, vagyis ott sem mindenki egyenlő. Mondjuk nem lett volna ellenemre, hogy ha ezt a mitológiát kissé jobban kibontakoztatja az írónő, de még mindig ez tetszett leginkább a könyvben. A másik dolog, amit értékelni tudtam, hogy a történet nem egy hét alatt játszódott, és nem 2 nap alatt szerettek egymásba a főszereplők, hanem több hónapot ölelt fel a cselekmény, és így valahogy sokkal reálisabbnak hatott az egész.
Nem nagyon szeretném tovább szaporítani a szót, mert igazából mást nem nagyon lehetne mondani. Csak ismételni tudom magam, de az Angyali gonosz nem több, mint egy sablonos ifjúsági történet, mely a bejáratott és máshol már ezerszer látott kliséket ismétli meg újra. Nem vártam tőle sokat, épp ezért nem csalódtam nagyot. Egyszeri olvasmánynak tökéletes, de az biztos, hogy a folytatásért nem fogok kapkodni.
További információk a könyvről:
http://moly.hu/konyvek/wendy-higgins-angyali-gonosz
Értékelés: 5/3
A folytatásért tényleg nem érdemes kapkodni, mert nagyon langyosra, olyan semmitmondóra sikeredett, pedig ebben a világban sokkal, de sokkal több minden rejlik, csak nem használja ki az írónő. Ha pedig mégis, akkor a saját maga által felállított törvényeket hazudtolja meg és úgy alakítja a cselekményt, hogy ordítanak belőle a logikai hibák.
VálaszTörlésA folytatást igazán csak azok fogják élvezni, akik totálisan belehabarodtak Kaidan karakterébe és ráadásként még érkezik két-három hímnemű egyed, akik kiválthatják a nyálcsorgatás reakcióját. :) Igazából ők adják a könyv legjobb pillanatait.
Ez nem valami biztató. :(
TörlésNem mintha annyira érdekelne a folytatás, de a kommented után még kevésbé fog. Mindenesetre köszi a figyelmeztetést. :D
Most képzeld mennyire csodálkoztam, amikor mindenhol csak rajongó, öt csillagos értékelésekbe botlottam. Határozottan úgy éreztem, mintha az én könyvemben más szöveg szerepelt volna, mint a többiekében. ;)
TörlésMivel vannak bizonyos elveim (ha csak egy kicsinyke reményt, értékelhető dolgot is látok a történetben, akkor nem adom fel) és mazochista megnyilvánulásaim (no, meg kíváncsi is vagyok), ezért én biztosan olvasni fogom a trilógia befejező kötetet is. Majd beszámolok az élményeimről. :)
:D
TörlésRendben, majd várom az értékelésed. :)