Georgina Kincaid, a gyönyörű könyvesbolti eladónő látszólag mindennapi életet él Seattle-ben. Reggelente a macskájával játszik, napközben elbűvölően csacsog a vásárlókkal, este pedig táncórákat ad barátainak, vagy éppen valamelyik környékbeli banda koncertjén lóg. Legjobb barátai két vámpír és egy kisördög. Ja, igen, ő maga pedig szukkubusz. Férfifaló, alakváltó démon, aki áldozatai gyönyöre közben elszívja életerejüket, s lelküket a kárhozat felé taszítja. Nem ma kezdte a pályát, mintegy 1600 éve, 16 évesen adta el a lelkét a halhatatlanságért, azóta csábítja a hímnemű halandókat, főnökei legnagyobb megelégedésére.
A hangulatos estéket azonban egy gyilkos zavarja meg, aki a halhatatlanokat vette célba, és aki ráadásul szerelmes vallomásnak szánt levelekkel bombázza Georginát. Angyalok, démonok, vámpírok és más különös lények bukkannak fel, és bár a pokol és a mennyek harca folyamatos, az örökkévalóknak ez meg sem kottyan…
Richelle Mead a Vámpírakadémia könyvsorozattal szerettette meg magát velem, így nem volt kérdés, hogy a többi könyvével is bepróbálkozom idővel. A Vérvonalak tetszett már amennyire, de mégse lett annyira kedvenc, hogy mondjuk földhöz vágjon a tudat, hogy nem tervezi a kiadó tovább megjelentetni a folytatást. Szerencsére Meadnek van egy harmadik könyvsorozata is, a Georgina Kincaid sorozat, amiből eddig két könyv jelent meg magyarul. Nos, ezt kezdtem el most olvasni, és egyértelműen kijelenthetem, hogy ismét új kedvencre leltem. Mead tud írni, és szerencsére nem fogyott ki az ötletekből, és örömmel látom, hogy a vámpírokon túl is van számára élet.
Mead szerencsére tovább lépett a sablonos tinikavarásoktól, és nem azt mondom, hogy a Vámpírakadémiát nem szerettem, de abban mindig idegesített a sok tini nyavalygás, amitől a falra tudok mászni. Itt most nem ezt kaptuk, hanem egy igazi felnőtt urban fantasyt. A karakterek felnőttek, sőt mi több nagy részük halhatatlan, vagyis igen sok mindent megélt már élete során... ami azt jelenti, hogy nem kell idióta tinilányokról és tinirománcokról olvasnom. Persze szeretem én az olyat is, ha nem sablonos és nem a szokásos klisékkel operál, hanem tényleg jól meg van írva, de manapság egyre kevesebb ilyet lehet találni. Mindegy, most nem ez a lényeg, hanem térjünk vissza Georgina történetére, ami szórakoztató, olvastatja magát és egyáltalán nem unalmas.
Nem csak azért figyeltem fel erre a könyvre, mert Mead írta, hanem a szokatlan főszereplő miatt is nagy szerepet játszott ebben. Georgina ugyanis egy szukkubusz, egy démon, aki férfiak életerejéből táplálkozik amit szex közben szív el tőlük. Ez aztán tényleg egyedi, nem hallottam még ilyenről más könyvek esetében. Legfőképp ezért akartam elkezdeni ezt a könyvsorozatot, és nem kellett benne csalódnom, hála az égnek. A történet, mint mondtam pörgős, mindig történik valami izgalmas, szerethetőek a karakterek, szinte mindegyikük, és habár a nyomozós szál (számomra) igen átlátszó volt, mármint ugyan már! Tök egyértelmű már az elejétől, na jó, nem az elejétől, de a közepétől biztosan, hogy ki a hunyó a dologban. Mivel felnőtt urban fantasyról van szó, így természetesen vagy egy-két részletesebb szexleírás, már csak Georgina munkája miatt se lehetett ezt kikerülni, de az egész nem nyomta el magát a történetet, hanem Mead pont megfelelő mennyiségben adagolta azt nekünk.
Itt tényleg minden rendben volt, amire nekem szükségem van egy könyvben. Izgalmas sztori? Pipa. Szerethető karakterek? Pipa. Humor? Pipa. Folytatás? Pipa. És most az utóbbinak kifejezetten örülök. Mégis, szerintem a könyv talán legnagyobb erőssége maga a főszereplő, vagyis Georgina karaktere. Nem egy angyal, ez világos. De nem is maga az ördög, hanem valahol a jó és a rossz határán ingázik. Van, amiben nem értettem vele egyet, de mégis megértettem. Érdekes volt a múltját olvasni, én részletesebben is kíváncsi lettem volna rá, hogy mi mindent láthatott az évszázadok folyamán, amióta él. Georginán kívül a többiek is mind éltek a lapokon, Romant bírtam, Seth a kis visszahúzódó és egyszerű módján volt aranyos és kedvelhető, és annak is kifejezetten örülök, hogy a főszereplő későbbi nagy szerelme, vagyis Seth (ez olyan nyilvánvaló, nem?) nem az a macsó, nagyképű rossz fiú. Jó látni, hogy most egy menő, szószátyár és nem éppen jó kislány főszereplő mellé raktak egy csendesebb, visszafogottabb és kedvesebb pasit. Rajtuk kívül bírtam még Georgina barátait is, és Jerome meg Carter néha tényleg olyanok voltak, mint egy zsörtölődő házaspár.
Nagyon tetszett a könyv, mindenképp olvasni fogom a folytatást. Ez nem lehet kérdés.
UI: A magyar borító kifejezetten tetszik, nagyon ötletes és szép az illusztráció. Mintha tényleg Georginát látnám a képen.
Bővebb információk a könyvről:
Értékelés: 5/5
Szia!
VálaszTörlésMeg tudnád mondani, hogy hány részes ez a könyv?
Köszi :)
Szia!
TörlésHat részes, de még csak kettő jelent meg magyarul. :)