Cat miután leszámolt egy veszedelmes emberkereskedő bandával és fájdalmas búcsút vett vámpír szerelmétől, új névvel és személyazonossággal él tovább. Az FBI egyik különleges és szupertitkos csoportjának vezetőjeként küzd a gyilkos vámpírok ellen. Minden oka meglehetne az elégedettségre, de a sötét múlt árnyai újra kísérteni kezdik. Megváltozott élete új szerelmet is tartogat, ám egy esküvőn váratlanul ismét Bones mellé sodródik, akinek nagyobb szüksége van rá, mint eddig bármikor…
Az első rész nagyon tetszett és már akkor tudtam, hogy nekem olvasnom kell az egész sorozatot, addig semmi másra rá se nézek míg a Cat és Bones könyveket be nem fejeztem. Így természetesen rögtön az első után kezdtem neki a másodiknak és most sem kellett csalódnom, egy remek folytatást kaptam. A történet ugyanolyan izgalmas, mozgalmas és csavaros, van itt akció bőven, nem lehet unatkozni, én csak úgy faltam a lapokat, alig bírtam letenni, pedig hát mást is kellett csinálnom, nem csak folyton olvasni. Igazából szerintem Frost könyveiben az a jó, hogy végre okos íróként rájött arra, hogy nem elég ha a könyveit csak egy téma köré építi, vagyis ezalatt azt értem, hogy például annak ellenére, hogy manapság a vámpíros könyvek és a finoman szólva "erotikus felnőtt könyvek" (vagyis A szürke 50 árnyalata és társai) a legnépszerűbbek nem csak arra épített, hogy kell egy vámpíros románc, meg hogy jó sokat henteregjenek a főszereplők (persze ez is meg van itt), hanem ezt kiegészített egy normális történettel, vicces és szerethető főszereplőkkel és más karakterekkel és máris kész lett a mondhatni tökéletes könyv. Nekem ezért tetszik ennyire az ő stílusa.
Tehát a történetre most se lehetett panasz, sőt végre megismerkedtünk Cat apjával, Maximiliannal, akire én roppant kíváncsi voltam, remélem eztán még szerepelni fog, mert azért nem sok mindent tudhattunk meg így se róla. Emellett rengeteg új karakter mutatkozik még be, egyrészt Cat ember munkatársai, akikkel a különleges egységnél dolgozik, aztán pedig Bones vámpír felmenői és ismerősei szintén felbukkannak. Továbbá még több érdekes kis infót tudhatunk meg a vámpírtársadalom szabályairól, hogy ki kihez tartozik, kinek az alárendeltje és hogyan is mennek ezek a dolgok Bones-éknál. Továbbá az is kiderült kicsoda Don, Cat főnöke, valójában. Itt néztem nagyokat, erre a fordulatra nem számítottam, még engem is sikerült meglepni.
Cat az eredeti borítón
Cat-et még mindig kedvelem, és épp ezért megbocsájtom az előző könyv végi "elhagylak, hogy megmentselek, mert sosem lehetünk együtt" klisés megnyilvánulását, amit korábban nem tettem szóvá, de szerencsére nem kellett sokáig Bonest nélkülöznünk, mert hát igen hamar újra megjelent a színen. Nekik örökre együtt kell maradniuk, Cat és Bones együtt fantasztikusak. Ismét rengeteget mosolyogtam és nevettem fel olvasás közben a történetbe szúrt kis poénoknak, vicces helyzeteknek köszönhetően, kedvenc jelenetem mikor Cat és Anette egymásnak esnek és egy komplett "cicaharcot" vágnak le Bones miatt. Sőt, a vámpírokon kívül most még az embereket is bírtam, mármint Cat munkatársait, nem tűntek töltelékkarakternek, hanem igenis szerethetőek voltak, külön bírtam Juan-t. (Bár Tate-t azért néha leütöttem volna, főleg mikor féltékenykedett).
Ez a könyv se okozott csalódást, így természetesen jöhet a harmadik kötet, amilyen hamar csak lehet. A magyar borító még mindig borzalmas, bár már nem annyira, mint az első esetében, nem értem miért nem lehetett meghagyni az eredetit, ami Cat-et ábrázolja, de ez legyen csak az én gondom.
A könyvről:
5/5*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése