Lauren Oliver: Mielőtt elmegyek

Már régóta szemeztem ezzel a könyvvel, sajnos csak most akadt a kezembe... és milyen kár, hogy nem hamarabb olvastam! Egy újabb csodás könyvélménnyel gazdagodtam.

A történet:
"Samantha Kingstonnak mindene megvan: övé a világ legjobb pasija, a három legtutibb barátnő, valamint egy igazán kitüntetett helyzet a Thomas Jefferson Gimiben – a menza legjobb asztalától kezdve a legideálisabb parkolóhelyig. Február 12. péntek csak egy újabb napnak ígérkezik irigylésre méltó életében. De végül kiderül, hogy a legutolsó.

Aztán kap egy második esélyt. Tulajdonképpen összesen hét esélyt kap. Egy elvarázsolt héten keresztül mindennap újraélheti élete utolsó napját, és kibogozhatja a halála köré fonódott rejtélyeket. Közben arra is rájön, mekkora a valódi értéke mindannak, amit elveszíthet."

Nagyon tetszett a könyv, és habár mikor elkezdtem akkor nem rémlett, hogy miről is fog szólni, de aztán mikor meghalt a főszereplő és újra kezdődött a halála napja, akkor rájöttem, hogy mi fog itt történni. Egy újabb lélektani, elgondolkodtató könyv, mely az élet nagy kérdéseire keresi a választ. Mi az igazán fontos az életben? Sam erre a kérdésre találja meg a választ a végén. Hétszer éli újra a halála napját, elsőre természetesen nem érti, hogy mi történik vele, aztán mikor kezdi felfogni a dolgokat, akkor próbál változtatni, rájön, hogy sok mindenki nem olyan, amilyennek korábban képzelte, hogy azzal sem volt tisztában mi az igazán fontos az életében.

A főszereplőnk egy igen jelentős jellemfejlődésen megy keresztül. Az elején egy tipikus népszerű lányként indul, ők a barátnőivel az iskola úgymond "királynői", azt hiszi mindene megvan, amit csak akarhat, de ez csak üres álarc, és a végén jön rá, hogy valójában mire is vágyik igazán. A harmadik-negyedik napon kezdi észrevenni, hogy mi folyik igazából körülötte, hogy a barátnői sem tökéletesek, hogy mennyi ember életét tették tönkre, hogy a fiú, akit a nagy szerelmének gondolt igazából idegesíti és nem is érti miért akart vele annyira járni, és hogy aki igazán mellé való, akit igazán szeret, azt pedig gyakorlatilag kizárta az életéből és lenézte. Sam próbál változtatni a dolgokon, az elején persze csak még jobban ront a helyzeten, de a végére rájön a megoldásra... hogy mi az igazi küldetése... hogy miért nem távozott még a halála után... hogy miért éli újra és újra a halála napját.

Azért is tetszett a könyv, mert reálisan és hitelesen ábrázolja a tinédzsereket, azok a tipikus gimis karakterek jelennek meg, akiket lehet utálni vagy éppen gyűlölni, a menő lányok, a menő fiú, a különcök, a kirekesztettek. Elég sokat káromkodnak, és elég szókimondóan beszélnek egyes dolgokról (szex, alkohol)

Annak ellenére, hogy van ez az időhurkos csavar, mégsem mondanám fantasy-nak a történetet, inkább egy komoly, lélektani drámának. Bár az elég elgondolkodtató, hogy Sam csak a halála miatt kezdett rájönni mit is kellett volna értékelnie az életében, hogy kik szeretik igazán és kik érdemlik meg, hogy törődjön velük. Ez a könyv talán tanulság lehet mindenkinek arra nézve, hogy ne az utolsó pillanatban jöjjünk rá, hogy mi is fontos valójában az életben. Mert akkor már késő lesz.

Emellett a könyv szépen és igényesen lett megírva, gyönyörű leírások és gondolatok vannak benne, egy csomó kedvenc idézetem lett, de most nem akarom ezeket felsorolni. Összességében ez egy remek és megindító, elgondolkodtató könyv... ha hasonlítom kellene valamihez, akkor azt mondanám, hogy stílusra és témára olyan, mint a 13 okom volt... című könyv. Akinek az bejött ezt is imádni fogja.

A könyvről:

http://moly.hu/konyvek/lauren-oliver-mielott-elmegyek

5/5