Oldalak

2012. jún. 2.

Anne Rice: Vér és arany (Vámpírkrónikák 8.)

Íme, egy újabb Vámpírkrónika! Ez éppen most 8. kötet, melynek főszereplője Marius. Róla szól ez a könyv, vagyis pontosabban az ő életét meséli el részletesebben, a saját szemszögéből olyan információkkal, amelyet korábban még nem hallhattunk az előző kötetek folyamán…
A könyv felépítése ugyanolyan, mint Anne Rice korábbi köteteinél, elsőnek látjuk a jelent melyben az egyik ősi – számunkra még ismeretlen vámpír – Thorne felébred álmából, találkozik a magányosan éldegélő Marius-al, akit mi már ismerhetünk az előző krónikákból. Thorne mindent tudni akar arról, ami Marius-al történt, hallani akarja a meséjét és ez éppen kapóra jön a másik férfinak, aki iszonyatosan magányos és szívesen kiöntené valakinek a szívét. Egy kis összebarátkozás után Marius szinte azonnal elkezdi kiönteni a szívét Thorne-nak és végül megelevenedik előttünk Marius életének története.
Sok mindent megtudhatunk róla, olyan dolgokat, amiket már korábban elmesélt Lestat-nak, vagy éppen Armand mondott el nekünk a saját könyvében a kettejük életéről, hogyan lett belőle vámpír, hogyan vált végül Akasa és Enkil (a két legősibb vámpír) őrzőjévé hosszú évszázadokon keresztül, láthatjuk saját szemén keresztül a szeretett Római Birodalmának bukását, ami egyben Marius első bukását is jelenti. Ekkor dönt úgy elsőnek, hogy ideje mély álomba merülnie. Ezelőtt még újra találkozik Mael-el és annak társával Avicus-al, majd Konstantinápolyban az onnani vámpír klán vezérével Eudoxia-val csapnak össze. Marius végül a reneszánsz korszakban éled újjá, ahol elmeséli akkori életét Bianca-val és Armand-al, az ő szemszögéből megtudhatunk néhány plusz érdekes információt abból a korszakból – amit ugye már Armand elmondott nekünk a saját könyvében - majd Santino vezetésével a Sötétség gyermekei teszik tönkre a boldogságukat, Mariust majdnem halálra égetik és csak Bianca vámpírrá változtatásával tud nagy nehezen újra megerősödni.
Láthatjuk, hogy Marius szinte egész életében rég elvesztett szerelmét Pandora-t kereste, akivel nagyon régen váltak el egymástól, végül rátalál csakúgy, mint Armand-ra, akit szintén elvettek tőle, közben egybefonódnak a jelen eseményei és Lestat kalandjainak rövid áttekintése után végül visszaérünk a jelenbe. Kiderül, hogy Marius még mindig iszonyatosan szenved azért, amit Santino és követői tettek vele és Armand-dal, meg az akkori boldog életükkel kb. 500 évvel ezelőtt, Marius egyetlenegy embert gyűlöl csak az egész világon az pedig Santino. Képtelen elviselni a férfit maga körül, bosszút szeretne állni rajta, csakhogy a törvényeik nem engedik. Thorne teszi meg ezt helyette, így végül Marius békére lelhet.
Na, ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy nem értem miért kellet várni 500 évet a bosszúra. Tökéletesen megértem, hogy Marius miért gyűlöli Santino-t, én is így éreznék, ha velem tettek volna ilyet, azt is elfogadom, hogy sokáig nem tudott rajta bosszút állni, mert gyenge volt, meg nem tudta merre van a férfi, viszont mikor megerősödött, akkor miért nem az volt a legelső dolga, hogy a tűzbe vesse az annyira gyűlölt ellenségét? Én biztosan így tettem volna.
A jelen történéseihez nem ad igazán sokat hozzá ez a könyv, mondhatjuk úgy is, hogy szinte semmit, csak Santino végül halálát leli, Thorne meg megtalálja rég elvesztetett teremtőjét Maharet-et. Ez engem mondjuk nem zavart annyira, számomra sokkal érdekesebb volt a múlt.
Az egy dolog, hogy már nagyon sok mindent megtudhattunk a korábbi krónikákból Marius-ról, de ez a könyv azért kifejezetten csodálatos, mert most Marius szemén át láthatjuk a történteket, plusz információkkal telerakva a mesét, amit már korábban hallottunk. Épp ezért nem felesleges íródott ez a könyv, és ezért annyira jó.
Nekem tetszett. És az is kiderült, hogy Marius nem az a bölcs, mindent tudó ember, amilyennek mások (pl. Lestat, Armand) látták, hanem ennél sokkal bonyolultabb személyiség, iszonyatosan büszke és makacs, és még ennél jobban is féltékeny, főleg emiatt ment tönkre a kapcsolata Pandora-val. Szerintem mindenképpen megéri elolvasni ezt a könyvet, főleg annak, aki szerette a korábbi könyvekben Marius karakterét!
További információ a könyvről:
http://moly.hu/konyvek/anne-rice-ver-es-arany
5/4

2 megjegyzés:

  1. Kedves Anna! :))

    Véletlenül bukkantam rá a blogodra, de biztosan lelkes olvasód leszek és maradok, mert nagyon tetszik az az egyszerű, lényegretörő stílus, amiben írsz. Ráadásul egy ilyen rövid rezümé máris felcsigázott és még ma nekiveselkedem a Vér és aranynak, mert bár imádom Rice könyveit, ennek az egynek az első pár oldalán sosem jutottam tovább. Viszont nagy kedvencem Marius ( és Armand, mint neked is:D ), az ajánlód után pedig muszáj rávetnem magam a történetére!!

    További lelkes és sikeres blogolást!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Komolyan... az ilyen váratlan és kedves üzenetek mindig feldobják a napom. Köszönöm kedves szavaid. Még sokáig folytatni fogom a blogolást és örülök annak, hogy az írásommal sikerült felkeltenem a figyelmed a könyv iránt.

      Igen, nekem is nagy kedvencem Armand és Marius. Lestat és Louis után ők a második kedvenc párosom. :) Kellemes olvasát a könyvhöz. :)

      Törlés