Suzanne Collins: A kiválasztott (Az Éhezők Viadala 3.)

Nem bírtam ki így minél hamarabb el kellett olvasnom az Éhezők Viadala trilógia 3. kötetét is, melynek címe: A kiválasztott. (Érdekesség, hogy az eredeti címe: Mockingjay, ami azt jelenti magyarul, hogy „fecsegőposzáta”, tehát arra utal, hogy Katniss lett a forradalom jelképe, maga a fecsegőposzáta…)

Nem bántam meg, hogy ilyen hamar belekezdtem a befejező könyvbe, mert olyan izgalmas és fordulatos volt a történet… méltó befejezése ennek a sorozatnak. Mindenkinek csak ajánlani tudom. A történet ott folytatódik, ahol a 2. könyv abbamaradt. Katniss és még néhányan megmenekültek a Nagy Mészárlásról, és mint később kiderült az egész egy összeesküvési terv része volt, amelyben ki akarták robbantani a felkelést a Kapitólium ellen. És hogy mindezt kiknek a vezetésével csinálták? Hát a 13. körzetével… eddig mindenki úgy tudta, hogy a korábbi 75 évvel ezelőtti lázadás során a 13. körzetet eltörölték a föld felszínéről, de most kiderül, hogy ez végig csak hazugság volt. Aki meg akarja tudni, hogyan létezhet még a 13. körzet az olvassa el a könyvet, ami a lényeg, hogy most ők vezetik a lázadást és mindenki, aki a 12. körzet felrobbantása után életben maradt ide megy, hogy menedékre leljen.

Ennél a rosszabb már nem is lehetne Katniss helyzete, hisz az otthona felrobbant, Snow elnök meg akarja öletni és még Peeta-t is elfogták a Kapitólium-ban, így most fogolyként tartja magánál az elnök, hogy ezzel tudja sakkban tartani a lányt… itt kezdődik ez a könyv és végig arról szól, hogyan sikerül összefogniuk a körzeteknek egyetlen cél érdekében, hogy megszüntethessék a Kapitólium és Snow elnök zsarnoki és kegyetlen rendszerét… Persze a könyv nem olyan cukormázas stílusban meséli el az egészet, nem lesz a végére minden olyan szép és jó, hisz igaz, hogy győzedelmeskednek, de Katniss-nak rá kell jönnie, hogy ők is ugyanolyanok, mint a zsarnokok voltak...

A kedvenc szereplőim ugyanazok, akik eddig, számítottam arra, hogy az egyikük meg fog halni, pontosan jól tippeltem, de azért mégis elszomorodtam mikor megtörtént. Katniss-t még mindig kedvelem, de már egyre nehezebben tudtam elviselni, így talán jó, hogy ennek a sorozatnak itt van vége… egyszerűen nem tudtam felfogni, hogyan lehet néha olyan önző és magánakvaló, főleg akkor mikor valakinek, akit nagyon szeret, állítólag komoly szüksége lett volna rá…

Egy valami van, ami nem tetszett ebben a könyvben, hogy az első felében Peeta gyakorlatilag a háttérbe szorul és szinte nem is szerepel. (Jó tudom, hogy fogságban van, de én ezt úgy értelmeztem, hogy direkt rakta az írónő a fogságba, meg aztán direkt csinálta vele azt a bizonyos szörnyűséges dolgot, amit most nem részletezek, hogy Katniss és Gale ezáltal több időt tölthessenek együtt és lehessen bonyodalmakat okozni a szerelmi háromszögnek… számomra ez egy kicsit erőltetett volt.) Persze ennek meg az volt az előnye, hogy többet láthattuk Gale-ből, aki eddig volt nagyon a háttérbe nyomva, de mivel nekem nem nyerte meg a szimpátiámat Gale karaktere, így talán örültem volna, ha továbbra is a háttérben marad… Peeta sokkal szeretni valóbb és érdekesebb számomra… én abszolút neki szurkoltam…

Röviden ennyit erről a könyvről és örülök, hogy elolvashattam ezt a sorozatot, annyira magával ragadott a története, hogy alig pár nap alatt kiolvastam mind a három könyvet, ilyen is régen volt már velem… bekerült az abszolút kedvenceim közé…
5/5*